Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Orbán: Magyarország elemi nemzeti érdeke a paksi bővítés

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az olcsó áram előfeltétele, hogy Paks működjön, és legyenek új blokkok - jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

"Olcsó áram egyenlő Paks" - fogalmazott a kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra reagálva, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a paksi bővítéssel összefüggésben.

Orbán Viktor kettős mércének nevezte azt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt. A testület szerint Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást, a bizottság pedig úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Európa más országában sem volt tendereztetés hasonló beruházásoknál.

"Megyünk tovább előre. Magyarországon az olcsó áram első számú előfeltétele, hogy Paks működjön" - mondta Orbán Viktor, kijelentve: a magyar kormány meg fogja valósítani a paksi beruházást.

Nemzeti megoldás európai helyett

A párizsi merényletek után alapjaiban kell újragondolni az európai politikát - jelentette ki a kormányfő. Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta: hozzá kell nyúlni az európai közösséget létrehozó alapszerződéshez, újra kell tárgyalni a monetáris uniót és a schengeni együttműködést meghatározó alapkérdéseket. 
Hangsúlyozta: Európa elemi érdeke, hogy feltartóztassa az ellenőrizetlenül beáramló tömegeket, mert az csökkenti a biztonságot, növeli a bűnözést és veszélyt jelent a kultúrára. Megismételte, hogy a kötelező kvóta rendszert el kell törölni és a bevándorlás politikát nemzeti hatáskörben kell kezelni. Megismételte, hogy Magyarország egyelőre nem tartozik a terrorcélpontok közé, a titkosszolgálatok nem azonosítottak olyan szereplőket, akik a magyaroknak akarnak kárt okozni.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a migránsok egy tekintélyes része olyan országból jön, amellyel az EU hadban áll. Az ellenségnek az a gondolata pedig, hogy a vele hadban állók hátországába merényleteket elkövető diverzáns csoportokat dobjon át, ugyanolyan régi gondolat, mint maga a háború - tette hozzá.

A nemzetbiztonság helyzetével kapcsolatban a kormányfő közölte, Magyarország egyelőre nem tartozik a célpontok közé.

Szerinte egyébként Görögországba kellene visszavinni a migránsokat, oda, ahol beléptek az unió területére. Görögországban létre kell hozni nagy befogadóképességű táborokat - fejtette ki -, oda kell visszavinni a bevándorlókat, és ott is kell tartani őket ellenőrzés alatt, amíg nem rendeződik a helyzet azokban az államokban, ahonnan Európába jöttek. Vannak viszont olyan esetek, amikor "nem is kell gondolkodni", hanem vissza kell vinni őket oda, ahonnan érkeztek. Példaként említette Pakisztánt, amely "egy nukleáris nagyhatalom", és bár rengeteg pakisztáni szegény, de "egy rendkívül gazdag országról" van szó.

Megjegyezte továbbá, a schengeni szerződés mindenképpen korrekcióra szorul, mert egyes országok betartják, mások viszont - például Görögország - nem. 
"A magyarok nem szívesen tartoznak egy olyan nemzetközi szerződéshez, amelynek egyes tagjai rigorózusan, fegyelmezetten betartják, amit vállaltak, mások meg nem" - mondta.
Pontos elszámolás

Quaestor-ügyben a miniszterelnök azt közölte: az Alkotmánybíróság döntése alapján nem általános kártérítésben kell gondolkodni, hanem a pontos elszámolás rendszerét kell kidolgozni.

Az Alkotmánybíróság döntése után az általános kártérítés helyett át kell térni a pontos elszámolásra a Quaestor-károsultakkal - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában azt mondta: minél előbb meg kell teremteni ennek jogi feltételeit, ezen már dolgoznak az Igazságügyi Minisztérium jogászai.

Az Alkotmánybíróság kedden semmisítette meg a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit, ugyanakkor kimondta: van lehetőség alkotmányos kárrendezésre. A döntés szerint a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, a befektetési szolgáltatók esetében pedig aránytalannak mondta ki a tulajdonkorlátozást, és a felkészülési idő sem nevezte elegendőnek.

A március elején kipattant ügynek 32 ezer károsultja van. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt.