Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Dennis A. Ross: a legelső a határok megerősítése

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A határvédelem megerősítését tartja a legfontosabbnak, és ebben támogatja a menekülthullám kezelésére tett magyar lépéseket Dennis A. Ross, a washingtoni kongresszus képviselője. A republikánus frakcióvezető-helyettes az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában arról is beszélt, véleménye szerint milyen lépésekre lenne szükség az Európai Unióban a válság kezeléséhez.

Először is az uniónak követnie kellene azt, amit Magyarország már megtett, meg kellene erősítenie a határok védelmét. Magyarországot nagyon sokat kritizálták azért, mert kerítést épített a szerb határra, ami azonban beváltotta a hozzá fűzött reményeket: pár nap alatt megállította a napi több tízezer bevándorló beáramlását. Vagyis csökkentette azt a veszélyt, hogy a terroristák a menekültek közé vegyülve érkezzenek az országba. Nyilvánvaló, hogy a legfőbb probléma Görögországban van, ahol nem biztosítják megfelelően a határok védelmét. Valószínűleg szükség lesz az Európai Unióban a határvédelem újragondolására, a jogi keretek kidolgozására. És természetesen fontos a hírszerzési adatok megosztása. Ha tetszik, ha nem, a terroristák, a szélsőséges nézeteket valló muzulmánok kihasználják a tömeges migrációt, és így bejutnak az Európai Unióba. Sejteket, terrorista csoportokat hoznak létre, erre láthattunk most példát Párizsban, vagy Brüsszelben. Vagyis a megfelelő válasz a kialakult helyzetre sok apróbb lépésből állhat össze, de azt gondolom, hogy a legelső lépés mindenképpen a határok megerősítése kell legyen.

- Mit gondol az Európai Unió eddigi lépéseiről, terveiről. Az Egyesült Államokban - például a hírtelevíziók beszámolóiból - jól nyomon követhetőek az európai politikai döntések, irányváltások?

Igen, a legtöbb dolgot minden bizonnyal követni tudjuk. Nézze, az unió nyitott határok politikája, amit a bevándorlással kapcsolatban folytatott, megbukott. Nem az életüket mentő menekültekről beszélek, őket segíteni kell, ehhez azonban egy jó bevándorlási politikára van szükség. De a nyitott kapuk politikája, amit korábban a déli határokon az Egyesült Államok is folytatott, egyszerűen nem jó. Biztosítanunk kell, hogy a határvédelem megfelelő legyen - ezt nem tudom elégszer elmondani. És úgy látom, az EU kezdi felismerni ennek a jelentőségét. Korábban Magyarországot kritizálták, amiért annyira erős volt, most pedig mindenki próbálja követni a példát, mint például Németország is, amely már nem akar annyi bevándorlót fogadni. Tehát látjuk itt is az összefüggéseket, és úgy gondolom, Amerika tud segíteni sok tekintetben. Nem pusztán azzal, hogy a közel-keleti menekülttáborokat anyagilag támogatja, és ezzel a hazájukhoz közel, saját kultúrkörükben maradhatnak a menekültek, hanem például a hírszerzési információk megosztása is szóba jöhet európai szövetségeseinkkel.

- Említette Amerika déli határait, milyen tapasztalatokat szereztek az ott felállított fallal kapcsolatban? Képes volt megállítani az illegális bevándorlást, mert idehaza a határzár kritikusai többször is negatív példaként hivatkoztak rá.

Az Egyesült Államokban nagyon rossz határellenőrzési rendszer működik, és tanulhatunk abból, amit Magyarország csinált a kerítés megépítésével. Nem pusztán az a cél, hogy megakadályozzuk a terroristák beözönlését a menekültek között elvegyülve, hanem az embercsempészet elleni küzdelem is fontos. Ott van az az augusztusi eset, amikor az osztrák autópályán egy kisteherautóban több tucat menekült holttestét találták meg, az az embercsempészek bűne. Hasonló problémával küzdünk mi is, az embercsempészek szervezetten próbálnak meg Mexikóból embereket szállítani az Egyesült Államokba. Az egyetlen dolog, amire szükség lenne, az az erős határvédelem és a hatékony ellenőrzés. Hogy pontosan meg tudjuk állapítani, hogy kik akarnak jönni, milyen céllal, és aztán döntünk, hogy maradhatnak-e meghatározott ideig. Ha megsértik a törvényeket, el kell hagyniuk az országot, egyébként pedig azok, akik a feltételeket teljesítik, akár állampolgárságot is szerezhetnek - ahogy ez egy demokratikus országban van. Itt az Egyesült Államokban rettenetes helyzet uralkodik a határainkon. Had említsek egy példát, előszeretettel küldik előre a nőket és a gyerekeket a határon, hogy megnehezítsék számunkra a kitoloncolásukat, majd egy idő után jön utánuk a család többi tagja. Szóval csak remélni tudom, hogy az unió tanul a dologból, és megerősíti a határvédelmet az elmúlt évek migrációs nyomásának kezelése érdekében.

- Az amerikai államok kormányzóinak több mint fele - köztük az ön választókerületének, Floridának a republikánus kormányzója - bejelentette, elutasítja, hogy az általa irányított területre Szíriából menedékkérőket telepítsenek. Mi okozza ezt a nagy ellenállást?

A mi társadalmunk a bevándorlók társadalma. Az Egyesült Államok valószínűleg több menekültet fogad be, mint a világ bármelyik országa. Vagyis nem a menekültek ellen vagyunk, hanem azon emberek befogadása ellen, akikről nem tudjuk, hogy kik ők, honnan jöttek és miért keltek útra. Akikkel kockára tennénk az amerikai emberek biztonságát. Az amerikai kormányzók többsége pedig biztosítékokat, garanciákat kért arra, hogy azok a menekültek, akik jönnének nem köthetők a terrorizmushoz. Nem engedhetjük be őket csak úgy, hiszen a legelső kötelességünk az amerikai polgárok védelme. Múlt héten fogadtunk el a törvény a képviselőházban, amely kötelezi a belbiztonsági minisztériumot és a szakszolgálatokat, hogy az ide kerülő emberek semmilyen módon nem veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot. Reményeink szerint a szenátus is megszavazza a javaslatot. Mert a legfontosabb az amerikaiak védelme, a kormányzók többsége is azt mondja, garantálni kell, hogy az ide került menekültek semmilyen módon nem jelentenek fenyegetést az országunkra.

- Az azt is jelenti, hogy Ön közvetlen összefüggést lát a bevándorlás és a biztonsági kockázat növekedése között?


Az amerikai külügyminisztérium a közelmúltban jelezte Magyarországnak, hogy nem lát semmilyen fenyegetést ebben a migrációs hullámban. Azonban a logika és a józan ész azt diktálja, hogy abban az esetben, ha a tömeges bevándorlás előtt nyitva állnak a határok, és a menekültek terrorizmussal fertőzött országból jönnek, akkor eléggé nagy az esélye annak, hogy terroristák is elvegyülnek köztük. Mi idehaza ugyanezt csináljuk, azt hiszem felismerve, hogy nem fogadhatunk be olyan embereket, akik esetében nem tudjuk teljes bizonyossággal kizárni, hogy esetleg veszélyt jelenthetnek számunkra. Csak emlékeztetnék rá, hogy az FBI igazgatója a közelmúltban azt mondta, az ügynökségnek nincs elegendő erőforrása arra, hogy megfelelő mélységben ellenőrizni tudja az Amerikába készülő szíriai menekülteket. A kérdésre válaszolva, igen, úgy gondoljuk, hogy ennek meg van az esélye, és ennek a veszélynek nem akarjuk kitenni az amerikai embereket.

- A tervek szerint, a befogadás előtt egy úgynevezett átvilágítást végeznének a kiválasztott menekülteknél. Miből állna ez a folyamat.

Ez nagyjából 18-24 hónapot vesz igénybe, az ENSZ-nél kezdődik meg a folyamat, és különböző adatbázisok és nyilvántartások átnézésével zajlik. De ha az adott menekültnek nincs múltja, nincsenek dokumentumai, akkor őt egyszerűen nem akarjuk beengedni az országba. Tudni szeretnénk mindenkiről, hogy pontosan ki ő és milyen okoktól vezéreltetve szeretne az Egyesült Államokba jönni. Véleményem szerint ezeket a menekülteket úgy kellene támogatnunk, hogy az otthonukhoz közeli menekülttábortokban maradhassanak, mert számukra az a legbiztonságosabb, kulturálisan is sokkal közelebb áll hozzájuk az a közeg. De ez az átvilágítás legkevesebb 1,5-2 év alatt zajlik le, amennyiben átlátható és zökkenőmentes a folyamat.

- Mit gondol a Fehér Ház menekültpolitikájáról? Obama összességében tízezreket fogadna be.

Azt hiszem, hogy meg kellene állítani, vagy felfüggeszteni, hogy időt nyerjünk, és ebben az időben megerősítsük az ellenőrzést és az ellensúlyokat, hogy ne jöhessenek a menekültekkel terroristák. Azt hiszem, hogy az elnökünk egy kicsikét túlbuzgó magatartást tanúsít az ügyben, van elég bevándorlással kapcsolatos probléma most is az Egyesült Államokban, nem kellene súlyosbítani jelentős számú szíriai befogadásával.

- Hogy látja, ez a migrációs válság Európai probléma, vagy nemzetközi kihívás. Ki és hogyan oldhatja meg ezt a helyzetet?

Ez egy globális probléma, és úgy gondolom - ahogy korábban is mondtam -, hogy közösen kell megoldanunk. Meg kell osztanunk a hírszerzési adatainkat, az elképzeléseinket, össze kell hangolnunk a határvédelmi politikáinkat. Egy technikailag olyan fejlett világban élünk, ahol nem olyan nehéz valakiről megállapítani, hogy honnan jött és kicsoda pontosan, mint ahogy ez korábban volt. És ez több mint szükséges most. Képesnek kell lennünk az áruk és személyek mozgására vonatkozó hatalmas mennyiségű adat megosztására, a rendelkezésre álló rengeteg információ kezelésére. Meglátásom szerint össze kell hangolnunk a bevándorlási politikáinkat is, közös alapelveket kell lefektetnünk, amelyeket mindannyian követünk és amelyekkel meg tudjuk védeni országaink polgárait a terroristák fenyegetésétől.

Hanganyag: Király István Dániel