Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Kövér: újra kiemelt jelentősége lett a NATO biztosította védelemnek

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Országgyűlés elnöke szerint a szövetségesek védelempolitikai és geostratégiai gondolkodásának különbözősége ellenére a NATO egységes a transzatlanti összetartozás és szolidaritás megerősítésében.

Kövér László a NATO 2015: védelmi és biztonsági adaptáció címmel pénteken a Parlamentben rendezett nemzetközi konferencián kiemelte: napjainkban is szolidárisnak kell lenni azokkal a NATO-tagországokkal, amelyek közvetlenül is veszélyben érzik magukat. Legyen szó akár a Baltikum, Lengyelország, és más szövetségesek katonai fenyegetettségéről, vagy a terrorizmus és radikalizmus térnyeréséről a tőlünk távolabb eső régiókban - fejtette ki Kövér László.

Hozzátette: a szövetség az elmúlt néhány évben egy egyre dinamikusabban változó biztonsági környezetben tevékenykedik, és bár korábban a kooperatív biztonság és a válságkezelés felé tolódott el a hangsúly, a NATO által biztosított kollektív védelem az elmúlt év során újra kiemelt jelentőségre tett szert.

Ez utóbbi veszélyek fenyegetik a déli és közép-kelet-európai szövetségeseket, - közöttük hazánkat is - amelyek számára rendkívüli kihívást jelent a nemzetközi összefogás nélkül kezelhetetlennek látszó menekültáradat.

Az Országgyűlés elnöke azon meggyőződésének adott hangot, hogy hatékony fellépés csak a probléma forrásának kezelésével lehetséges: ezért Észak-Afrikában és a Közel-Kelet egyes részein segíteni kell abban, hogy helyreálljon az államok működőképessége.

Csak ez veheti elejét az Európára károsan ható gazdasági migrációnak - jelentette ki Kövér László.

Rámutatott: a migrációs válság kezelése ugyan nem NATO-feladat, azonban a partnerségi kapcsolatok és eszközök révén a szövetségnek is támogatnia kell az említett térségek stabilitását. Jelen pillanatban ugyan nem látnak a NATO-ra háruló katonai feladatot, ugyanakkor a szövetség déli szárnyán jelentkező fenyegetések és kihívások elleni fellépéssel, a partnerországok biztonsági és védelmi képességeinek fejlesztésén keresztül a szövetség is hozzájárulhat a probléma forrásának kezeléséhez - jegyezte meg.

Az Országgyűlés elnöke kitért arra is: a gazdasági ellehetetlenülés, az állami struktúráiban megrendült közel-keleti és észak-afrikai államok kedvezőtlen gazdasági, politikai és demográfiai helyzete az Európára nehezedő migrációs nyomás növekedésén felül a terrorfenyegetettség erősödését és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet előretörését segítik.

Kiemelte: a soha nem látott menekülthullámot kihasználva beszivárgó dzsihadisták, mint azt a tragikus párizsi terrorcselekmények is alátámasztják, komoly biztonsági kockázatot jelentenek. "Szolidárisak vagyunk Franciaországgal, és szövetségeseként mellette állunk ebben a nehéz helyzetben" - fogalmazott.

Hozzátette: a merényletek alátámasztják, hogy a terrorizmus jelentette, nem hagyományos katonai kihívások a fegyveres műveleteken túl politikai, gazdasági, információs komponenseket is magukba foglalnak, melyek kezelése átfogó megközelítést igényel. Ez jóval összetettebb feladat, mint kizárólag "katonai lencsén" keresztül vizsgálni az eseményeket. A következő időszakban ezért fokozott hangsúlyt kell helyezni a kihívás kezeléséhez szükséges koncepciók és képességek kialakítására, illetve az adaptációs elemekre - rögzítette. Kitért arra is: ebben a kormányzatok politikai és katonai erőfeszítései mellett a civil szervezeteknek is fontos feladata van, mégpedig a társadalom ellenálló képességének növelése.

Magyarország kezdettől fogva elkötelezett támogatója Montenegró NATO-tagsági törekvéseinek, NATO csatlakozása egyszerre erősítheti a szövetség biztonságát és a nyugat-balkáni térség stabilitását, valamint ösztönzően hathat a többi tagságra aspiráló ország integrációs törekvéseire. Kövér László szólt arról is: a szövetség az elmúlt néhány évben egy egyre dinamikusabban változó biztonsági környezetben tevékenykedik, és bár korábban a kooperatív biztonság és a válságkezelés felé tolódott el a hangsúly, a NATO által biztosított kollektív védelem az elmúlt év során újra kiemelt jelentőségre tett szert.

Simicskó István honvédelmi miniszter köszöntőjében megerősítette, Magyarország 2022-ig szeretné megduplázni védelmi költségvetését annak érdekében, hogy továbbfejlesszék a Magyar Honvédséget.

A tárcavezető úgy fogalmazott, az elmúlt időszak próbatételei még inkább abba az irányba hatnak, hogy a NATO valódi értékközösségé váljon a meglévő katonai és érdekszövetség mellett.

Simicskó István szerint a párizsi merényletek is bebizonyították, hogy reális belső biztonsági kockázatokkal jár a tömeges bevándorlás. Kiemelte, Magyarország a védelmi kiadások növelésével is támogatja a NATO terrorizmus ellen tett lépéseit, emellett a világ több válságövezetében, összesen mintegy ezer katona jelenlétével is kifejezi a nemzetközi szövetség iránt érzett szolidaritását.

A konferencia részvevőit utolsóként köszöntő Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár aláhúzta, a franciaországi merényletek is bebizonyították, hogy a NATO-nak folyamatosan változnia kell, ha meg akarja védeni állampolgárait, a szervezet jövő évi pénzügyi tervei pedig azt mutatják, hogy a szövetség rugalmas és kész szembenézni a valós kihívásokkal.

Az államtitkár emellett emlékeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár előző heti, magyarországi látogatására, amelyen a szervezet vezetője elismerte Magyarország hozzájárulását a szövetség céljainak teljesítéséhez, ugyanakkor rámutatott olyan területekre is, ahol a szervezetnek többet kell tennie.