Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Migránsok vagy uniós polgárok az angliai magyarok? - hetilapszemle

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Nagy Britanniában dolgozó magyarok megítéléséről, és a szigorodó brit szociális rendszerről közöl nagy összeállítást mind a Heti Válasz, mind a Figyelő. Londonban készült interjúikból megállapítható, hogy a magyarok nem a segélyekre utaznak és akiknek állandó munkahelyük van megtudnak élni Londonban, a gyerekesek pedig kifejezetten kedvező juttatásokban részesülnek.

Migránsok vagy uniós polgárok az angliai magyarok? - teszi fel a kérdést a Heti Válasz, a lap azonban nem bízza a véletlenre a válasz megtalálását Londonba költözik riporterük, hogy jó néhány személyes találkozás tükrében összegezze milyen megítélése, sorsa van a városban élő magyaroknak.

Az írásból megismerhetjük a migrációs ipar működését, a szállások zsúfoltságát, és a helyi önkormányzatok egyre gyakoribb ellenőrzéseit, 6-8 négyzetméternyi a legkisebb bérbe adható élettér, az új intézkedések szerint. Egy nyolc négyzetméteres szoba azonban 500 fontba kerül havonta, ez az alkalmi munkából élők jövedelmének felét elviheti.

Ugyanakkor a szigorítás részeként az önkormányzati lakásbérletek anyagi támogatását is visszavették. Durst Judit 10 éve Londonban élő a szegények migrációját kutató szociológus szerint. 2013 után csak azok maradnak kint, akiknek sikerül állandó munkát találniuk. A nyelvtudás hiányában csak minimálbéres munkákat lehet találni, ami csak akkor elég a megélhetésre, ha mindkét szülő dolgozik.

Jelentős hazaáramlás indult meg a szakképzetlen, nyelvet nem beszélő munkavállalók körében, míg az értelmiség továbbra is nagy számban érkezik, ők nem vesznek igénybe szociális juttatásokat. A kiérkező magyarok nem a segélyre utaznak, de főleg a gyerekesek számos támogatási fajtát igénybe vehetnek, ugyanis a törvény szerint nem az óvodákat, hanem a szülőket támogatják.

Londonban egy magyar nőre 1,6 gyermek jut, míg Magyarországon 1,4. A felkeresett magyarok többsége szerint a kelet-európaiság negatív jelzővé vált. Szabadhegy Péter londoni magyar nagykövet is úgy fogalmazott, hogy a britek nem tesznek különbséget Európai Unión kívüli gazdasági migránsok és Európai unión belüli munkavállalók között. A cikkben továbbá további adatokat és táblázatokat is találhatnak a bevándorlók számáról és a különféle nemzetiségek arányairól.

A Figyelő szintén Londonban élő magyarokat interjúvolt meg arról, hogy érinti-e őket a brit jóléti rendszer átalakítása. Judit a fővárosban élő és dolgozó menedzser elmondta, nem túlzás azt állítani, hogy London a második legnagyobb magyar város, mindenütt lehet Londonban magyar szót hallani, sokan nem tanulnak meg angolul, mert nincsenek rákényszerítve.

2014 eleje óta azonban az uniós országokból érkezők tartózkodásuk első három hónapjában nem igényelhetnek álláskeresőknek járó szociális juttatásokat és annak elteltével is legfeljebb hat hónapig kérhetnek ilyen támogatást. A szociális háló lazábbra fűzése azonban nem érinti az adójóváírás és az államilag támogatott első lakáshitel intézményét.

A Figyelő cikkében táblázatban foglalták össze a brit állami támogatások hetente folyósított összegét és David Cameron brit kormányfő terveit a szociális rendszer megváltoztatására.