Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A Szigetköz és Csallóköz rehabilitációjáról tanácskoztak Budapesten

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Első ízben mutatták be és értékelték magyar és szlovák kutatók a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) azokat a vizsgálati jelentéseket, amelyeket a két ország szakértői 2008 és 2013 között készítettek a Szigetköz és Csallóköz rehabilitációjáról - közölte az intézmény az MTI-vel szerdán.

"Évtizedek óta görgetjük magunk előtt a Dunával kapcsolatos ökológiai, energetikai, jogi és politikai vitáinkat. Pedig a képlet - elvben - egyszerű. Végső soron mindenki megfelelő mennyiségű tiszta vizet, egészséges környezetet, gazdag és változatos élővilágot szeretne" - idézi a közlemény Lovász Lászlót, az MTA elnökét.

Lovász László kiemelte: az MTA azért adott helyet a tanácskozásnak, hogy a magyar és szlovák kutatók, kormányzati tisztviselők, természetvédők szakmai érveiket ismertetve tudjanak beszélni a Dunáról.

A magyar kormány 2008 és 2010 között az összes érintett tudományág csaknem 30 képviselőjének bevonásával vizsgálta a szigetközi rehabilitáció lehetőségeit, Szlovákia pedig 2012-ben és 2013-ban válaszolt a magyar kutatási eredményekre, felvetésekre és javaslatokra.

Németh Tamás akadémikus, a találkozót szervező Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) elnöke a közlemény szerint fontosnak nevezte, hogy mindkét országban szakmailag megkérdőjelezhetetlennek számít az az elvárás, amely szerint ha nem is 50 százalékkal, de a jelenleginél mindenképpen több vízre lenne szükség az öreg mederben.

A tudós egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy a Duna, ahogyan ma ismerjük, már a 19. században végrehajtott szabályozások eredményeként alakult ki. Azóta a negyedévszázaddal ezelőtti, Szlovákia által végrehajtott Duna-elterelés volt a legjelentősebb, és előre pontosan nem jelezhető természeti következményekkel járó emberi beavatkozás.

Mára hatalmas nagyságú adathalmaz áll rendelkezés a kutatók rendelkezésére, így eljött az ideje az azokat szintetizáló és értékelő gondolkodásnak. Mint Németh Tamás fogalmazott a közlemény szerint, ha az adatok mellett megfelelő mennyiségű azokra támaszkodó kutatási eredmény áll rendelkezésre, ha a különböző szakemberek, társadalmi szervezetek és kormányzati tisztviselők bizonyos keretekben már egyetértenek, akkor van remény arra, hogy a politikusok is könnyebben megegyeznek.

A szakmai előadásokat követően a meghívott civil szervezetek mondták el véleményüket, majd a vita következett Szarka László akadémikus vezetésével. A kutató szerint a valamikori Duna-körből kinőtt csoportok kivételével a résztvevők lényegében azonos álláspontra helyezkedtek, támogatják az adott feltételek között lehető legjobb megoldást, azaz a magyar-szlovák megegyezést az eddiginél több vízzel és fenékküszöbök létesítésével. 1995-ben ugyanis fenékküszöbbel sikerült a természetvédelmileg értékes magyar oldali hullámtér állapotát stabilizálni.

A közlemény felidézi, hogy a magyar kormány álláspontja 1998 óta változatlan a kérdésben. Eszerint Magyarország nem épít sem Nagymarosnál, sem máshol újabb duzzasztóművet a Dunán, a meglévő műszaki adottságokra tekintettel rehabilitálni kívánja a közös szigetközi Duna-szakaszt, több vízre tart igényt a szigetközi közös Duna-szakaszban, és nem kíván részt venni a bősi erőmű üzemeltetésében.

Emellett törekszik a nemzetközi hajóút által érintett közös Duna-szakaszon a Duna Bizottságnak a hajózóút paramétereire vonatkozó ajánlásait teljesíteni, és szorgalmazza, hogy a felek kölcsönösen mondjanak le az egymással szembeni kártérítési igényeikről - olvasható a közleményben.