Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Tálas: Az európai biztonságért fizetni kell!

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Európai Unió nem válsághelyzetekre létrejött szövetség, ezért nehezen is kezeli azokat. A migrációs válság esetében még mindig a közös álláspont kialakításán dolgozik - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Tálas Péter szerint kezelhető lett volna a migrációs hullám, amennyiben a 28-ak oltalmi övezeteket, menedékkérelmi központokat hoznak létre nem uniós államokban.

Az Európai Unió válságkezelési rendszerében szinte semmi sem működik megfelelően - Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a közösség majdnem minden válság esetében szinte szétesik, mert a rendszert nem ilyen helyzetekre találták ki.

A menekülthullám kezelése terén még mindig a közös álláspont kialakítása zajlik, mivel vannak olyan országok, amelyeket egyáltalán nem érint a milliós nagyságrendben a közösségbe érkezett migránsok problémája.

A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, a tömeges elvándorlás egyik oka, hogy 2012 óta, amikor vegyi fegyvereket vezettek be Szíriában, a nemzetközi közösség érdemben nem foglalkozott a helyzet megoldásával.

"Van három nagy csoport: az Asszad-rendszer, az ellenzéke és az Iszlám Állam. Mindegyik kényszer-besoroz. Nincs választása például annak a fiatal férfinak, aki ki szeretne maradni a háborúból. Úgy gondolja, értelmetlen polgárháborúnak adni az életét. Más kérdés lenne valószínűleg az, ha arról szólna a történet, hogy legalább lenne egy stabil szövetség, remélhető egy politikai jövő, építene egy olyan Szíriát, ami a többségnek megfelel" - fogalmazott.

Szíria lakosságának fele elmenekült otthonából, sok a belső migráns, illetve 4-5 millióan találtak átmeneti menedéket szomszédos országokban. Az életkörülmények azonban jelentősen romlottak, például azért, mert az ENSZ csökkentette a már akkor is szegényes ellátásukra szánt pénzt. Sokak számára két lehetőség volt: vagy részt venni a polgárháborúban, vagy menekülttáborba vonulni.

"Gondolkodó, érző, határozott úti céllal rendelkező emberek. Nem az érdekli őket, hogy Görökországban vagy Magyarországon megkapják-e a menedékstátuszt, Németországba akarnak menni, mert ott akarnak dolgozni. A migráns nagyon határozott céllal jön, amikor eldöntötte, hogy menekülni kényszerül, akkor még inkább" - hangsúlyozta a szakértő.

Miután feladtak odahaza mindent, sokan ezért rendelkeznek konkrét úti céllal, mert úgy látják, hogy abban az adott államban biztosított a jövőjük, ott tudnak új életet kezdeni - mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója.

Különböztessük meg a bevándorlót a menekülttől!

Kezelhető lett volna a migrációs hullám, amennyiben a 28-ak oltalmi övezeteket, menedékkérelmi központokat hoznak létre nem uniós államokban, mint például Szerbiában vagy Macedóniában - mondta Tálas Péter.

"A mostani, egy-kétmilliós tömeget meg lehetett volna oldani azzal, hogy csak azokat engedjük be a schengeni övezetbe, akik menekültstátusszal rendelkeznek. Ezért van az Európai Unió; közösen bírálunk el. Mindenkinek el kellene fogadnia a közös teherviselést, hogy minden egyes európai országba kellene menekültet befogadni, a kvótáról van szó."

Ebben az esetben ez a nagy népvándorlás nem így érintette volna az uniót - ezért azonban a nem uniós államok ellenszolgáltatást is kértek volna.

"Pénzt. Azt gondolom, sokat, de az európai biztonságért fizetni kell" - jegyezte meg.

Növelni kellene a Szíriával szomszédos, több millió menekültet befogadó államok megtartóerejét, hogy a menekülttáborokban megfelelő legyen az ellátás egyebek közt a gyerekeknek az oktatás, így ne kelljenek útra tömegek.

"Különböztessük meg a menekültet a bevándorlótól! A bevándorló legális migráns. Azt fogadunk be, akit akarunk. A menekülteknél más a helyzet, jogosultak menedékre, de a menekültstátusz nem jogosít bevándorlásra, az időre szól."

Vagyis mondjuk 3-5 év múlva azoknak, akiket az uniós országok nem akarnak vagy tudnak befogadni, haza kell térniük származási országukba. Tálas Péter szerint az uniónak ezt kellene hangsúlyoznia: aki idejön, menedéket, oktatást, munkát és nyelvismeretet kaphat, azonban egy idő után haza kell térnie, amit bizonyos esetekben anyagilag is támogathat majd a közösség - mondta a biztonságpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

Hanganyag: Exterde Tibor, Király István Dániel

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.