Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Tálas: Az európai biztonságért fizetni kell!

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Európai Unió nem válsághelyzetekre létrejött szövetség, ezért nehezen is kezeli azokat. A migrációs válság esetében még mindig a közös álláspont kialakításán dolgozik - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Tálas Péter szerint kezelhető lett volna a migrációs hullám, amennyiben a 28-ak oltalmi övezeteket, menedékkérelmi központokat hoznak létre nem uniós államokban.

Az Európai Unió válságkezelési rendszerében szinte semmi sem működik megfelelően - Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a közösség majdnem minden válság esetében szinte szétesik, mert a rendszert nem ilyen helyzetekre találták ki.

A menekülthullám kezelése terén még mindig a közös álláspont kialakítása zajlik, mivel vannak olyan országok, amelyeket egyáltalán nem érint a milliós nagyságrendben a közösségbe érkezett migránsok problémája.

A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, a tömeges elvándorlás egyik oka, hogy 2012 óta, amikor vegyi fegyvereket vezettek be Szíriában, a nemzetközi közösség érdemben nem foglalkozott a helyzet megoldásával.

"Van három nagy csoport: az Asszad-rendszer, az ellenzéke és az Iszlám Állam. Mindegyik kényszer-besoroz. Nincs választása például annak a fiatal férfinak, aki ki szeretne maradni a háborúból. Úgy gondolja, értelmetlen polgárháborúnak adni az életét. Más kérdés lenne valószínűleg az, ha arról szólna a történet, hogy legalább lenne egy stabil szövetség, remélhető egy politikai jövő, építene egy olyan Szíriát, ami a többségnek megfelel" - fogalmazott.

Szíria lakosságának fele elmenekült otthonából, sok a belső migráns, illetve 4-5 millióan találtak átmeneti menedéket szomszédos országokban. Az életkörülmények azonban jelentősen romlottak, például azért, mert az ENSZ csökkentette a már akkor is szegényes ellátásukra szánt pénzt. Sokak számára két lehetőség volt: vagy részt venni a polgárháborúban, vagy menekülttáborba vonulni.

"Gondolkodó, érző, határozott úti céllal rendelkező emberek. Nem az érdekli őket, hogy Görökországban vagy Magyarországon megkapják-e a menedékstátuszt, Németországba akarnak menni, mert ott akarnak dolgozni. A migráns nagyon határozott céllal jön, amikor eldöntötte, hogy menekülni kényszerül, akkor még inkább" - hangsúlyozta a szakértő.

Miután feladtak odahaza mindent, sokan ezért rendelkeznek konkrét úti céllal, mert úgy látják, hogy abban az adott államban biztosított a jövőjük, ott tudnak új életet kezdeni - mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója.

Különböztessük meg a bevándorlót a menekülttől!

Kezelhető lett volna a migrációs hullám, amennyiben a 28-ak oltalmi övezeteket, menedékkérelmi központokat hoznak létre nem uniós államokban, mint például Szerbiában vagy Macedóniában - mondta Tálas Péter.

"A mostani, egy-kétmilliós tömeget meg lehetett volna oldani azzal, hogy csak azokat engedjük be a schengeni övezetbe, akik menekültstátusszal rendelkeznek. Ezért van az Európai Unió; közösen bírálunk el. Mindenkinek el kellene fogadnia a közös teherviselést, hogy minden egyes európai országba kellene menekültet befogadni, a kvótáról van szó."

Ebben az esetben ez a nagy népvándorlás nem így érintette volna az uniót - ezért azonban a nem uniós államok ellenszolgáltatást is kértek volna.

"Pénzt. Azt gondolom, sokat, de az európai biztonságért fizetni kell" - jegyezte meg.

Növelni kellene a Szíriával szomszédos, több millió menekültet befogadó államok megtartóerejét, hogy a menekülttáborokban megfelelő legyen az ellátás egyebek közt a gyerekeknek az oktatás, így ne kelljenek útra tömegek.

"Különböztessük meg a menekültet a bevándorlótól! A bevándorló legális migráns. Azt fogadunk be, akit akarunk. A menekülteknél más a helyzet, jogosultak menedékre, de a menekültstátusz nem jogosít bevándorlásra, az időre szól."

Vagyis mondjuk 3-5 év múlva azoknak, akiket az uniós országok nem akarnak vagy tudnak befogadni, haza kell térniük származási országukba. Tálas Péter szerint az uniónak ezt kellene hangsúlyoznia: aki idejön, menedéket, oktatást, munkát és nyelvismeretet kaphat, azonban egy idő után haza kell térnie, amit bizonyos esetekben anyagilag is támogathat majd a közösség - mondta a biztonságpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

Hanganyag: Exterde Tibor, Király István Dániel