Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Takács Szabolcs: Magyarország más országoknál előbbre tart a holokauszt oktatásában

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A holokausztra emlékező ENSZ-rendezvénysorozat zárónapján a világszervezet New York-i székházában panelbeszélgetést tartottak a holokauszt-oktatás helyzetéről és jövőjéről. A beszélgetés előadója Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára volt, aki beszédében a magyarországi helyzetre is kitért.

A tanácskozáson akadémiai intézetek és nemzetközi szervezetek képviselői, kutatók, oktatók és holokauszttal kapcsolatos könyvek szerzői vizsgálták meg a holokauszt kutatásának és oktatásának jelenlegi kihívásait, azt, hogyan lehetne kiterjeszteni a tanárképzést világszerte.

Takács Szabolcs, aki egyúttal a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke is, mint az MTI-nek telefonon elmondta, előadásában szólt általános kérdésekről és a magyarországi helyzetről is. Általános kérdésekről szólva kifejtette, hogy a holokauszt európai kérdés, de Európában mind a mai napig jelen van az antiszemitizmus, sőt, a kontinensen erősödő antiszemitizmusnak tanúja a világ. Megítélése szerint Európa nyugati felén más jellegű az antiszemitizmus, mint Kelet-Közép-Európában. Nyugat-Európában ugyanis egyrészt az iszlám radikalizmushoz kötődik, másrészt pedig a radikális baloldali pártok és mozgalmak erőteljes Izrael-bírálatához. Ezzel szemben - fejtette ki az MTI-nek az államtitkár - Kelet-Közép-Európában az úgynevezett régi típusú antiszemitizmus tapasztalható.

A "mi a teendő?"-kérdésre Takács Szabolcs ismételten az oktatás fontosságát hangsúlyozta. A jelenség orvoslásához és megszüntetéséhez szerinte az oktatáson keresztül vezet az út: meg kell ismerni az antiszemitizmus okait, mindazt, ami a holokauszthoz vezetett, ehhez pedig ismeretekre és oktatásra, új oktatási módszerekre van szükség. Kivált a fiatal korosztályoknál tapasztalható nagy ismerethiány - emelte ki -, és ezzel kapcsolatban Svédországot hozta fel példaként, ahol a kilencvenes évek végén végzett felmérések szerint az ifjabb nemzedékek alig tudtak valamit a holokausztról, és ez is vezetett az IHRA megalakulásához. Fontos - tette hozzá -, hogy olyan oktatási módszereket dolgozzanak ki a szakemberek, amelyekkel felkelthetik a fiatalok érdeklődését. Ez azért különösen lényeges kérdés, mert a holokauszt nem a zsidó közösségek, hanem az európai társadalmak ügye - jelentette ki.

Az új módszerek kidolgozása azonban nem volt témája a mostani panelbeszélgetésnek, előadása után ugyanis a résztvevők inkább általános tapasztalataikról számoltak be, s annak fontosságáról cseréltek eszmét, hogy hogyan tudják továbbadni tapasztalataikat a politikusoknak - mondta.

Magyarországról szólva előadásában az államtitkár megemlítette: az antiszemitizmusról szóló közbeszéd csupán huszonöt évvel ezelőtt, a rendszerváltozáskor kezdődött el, hiszen korábban a vasfüggöny mögötti országokban, így Magyarországon is, eltorzították a történelmi valóságot. Kiemelte, hogy a magyar kormány zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus ellen, s ezt támasztja alá az is, hogy a holokauszt-oktatás a nemzeti alaptanterv része, az erről szóló döntés az első Orbán-kormány idején (1998-2002) született meg - fejtette ki. Tavaly a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is a diploma megszerzésének feltétele lett a holokausztról szóló tananyag kötelező elsajátítása - tette hozzá. E tekintetben, mint mondta, Magyarország előbbre tart a többi kelet-közép-európai államnál: hazánkban ugyanis sokkal korábban került a holokauszt témája a tantervbe, és sokkal mélyebben tárgyalják a tankönyvek is.

Az ENSZ-székházban tartott beszélgetésen Takács Szabolcs kifejtette azt is: Magyarországon virágzik a zsidó közösségek kulturális élete. Rendszeresek a zsidó kulturális fesztiválok, a kormányzat anyagilag támogatta zsinagógák felújítását és elhagyott zsidó temetők rendbehozatalát.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy vajon a mostani tanácskozás tapasztalatainak lesz-e konkrét hatásuk a magyarországi oktatásban, az államtitkár igennel válaszolt. Hozzátette, hogy a nemzeti alaptanterv fejlesztéséért felelős szakemberek egyébként is együttműködnek a holokauszt oktatásának ügyében például az ENSZ-szel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel, valamint külföldi egyetemekkel, elsősorban az oktatási és tanárképzési programokat illetően.

Az államtitkár a csütörtöki konferencia tapasztalataira utalva fontosnak nevezte, hogy a holokauszt-oktatással kapcsolatos információk, elképzelések, tervek mindenütt eljussanak a politikusokhoz is.