Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Amnesty International: Magyarország nem lehet büszke

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az ENSZ-t, az Európai Uniót és Magyarországot is bírálja az Amnesty International legújabb jelentése. Jeney Orsolya, a szervezet magyarországi igazgatója az InfoRádiónak azt mondta: a teljes leépülés fenyegeti az emberi jogok védelmére kialakult nemzetközi mechanizmust a rövid távú nemzeti önérdekek miatt.

Ahogy a világ többi része, úgy Magyarország sem lehet büszke 2015-ös emberi jogi teljesítményére - mondta az Amnesty International (AI) Magyarország igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen a szervezetnek az emberi jogok tavalyi helyzetéről készített jelentését ismertették.

Jeney Orsolya szerint miközben Magyarország részese az összes fontos nemzetközi emberi jogi dokumentumnak, jogilag és fizikailag is elzárta a konfliktusok elől menekülők útját a hatékony menekültügyi eljárás elől.

A kormány, annak ellenére, hogy az EU decemberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, nyilvánvalóvá tette, hogy "nem akar részt venni semmilyen, a menekültek és menedékkérők helyzetén javító európai megoldásban" - jelentette ki.

Úgy fogalmazott, hogy "a menekültügy miatt csakis szégyenkezhetünk". Közölte, Magyarország egyre inkább ellenséges hangnemet ütött meg az ügyben. Az AI már a nemzeti konzultációval kapcsolatban figyelmeztetett, hogy veszélyes összemosni a migrációt a terrorizmussal - emlékeztetett, hozzátéve: vélhetően a plakátkampánynak is a menekültellenes hangulatkeltés volt a célja.

A szakértő kifogásolta, hogy Magyarország kerítést épített a határára, és hogy nehéz megállapítani, pontosan miként működnek a tranzitzónák, mert nem elég átlátható a rendszer. Tapasztalataik szerint például egyedülálló férfinak nem sok esélye volt bejutni a tranzitzónába - mondta.

Jeney Orsolya különösen kifogásolta a rendőrség fellépését Röszkénél, és azt mondta, nem kaptak tájékoztatást az emberek.

A szervezet igazgatója úgy látja, a kormány alaptalan támadást indított azon civilek ellen, akik hosszú idő óta hívják fel a figyelmet a magyarországi jogsértésekre, és munkájukkal biztosítják, hogy ez egy jobb, élhetőbb ország legyen. Szerinte az, ami 2014-2015-ben történt, aggasztó, a zaklatásnak kitettek között főként jogvédő szervezetek voltak, amelyek olyan kritikát fogalmaztak meg az elmúlt években, amelyet Magyarországnak komolyan kellene vennie. Ha a civileket támadják, a társadalmát támadják - tette hozzá.

Jeney Orsolya kitért a miskolci számozott utcák helyzetére is. "Miskolc önkormányzata sem kegyelmezett" a város legkiszolgáltatottabb lakóinak - fogalmazott. Közölte: az önkormányzatnak tisztelnie kell az emberek jogait, valódi alternatív lakhatási lehetőséget kell biztosítani a lakóknak.

A gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban Jeney Orsolya azt mondta: továbbra is probléma, hogy a rendőrségnek nincs protokollja az ilyen esetekre, és nincs megfelelő adatgyűjtés, amely segíthetné a megelőzést.

Jeney Orsolya végül kijelentette: bíznak abban, hogy Magyarországon a rossz gyakorlatokat kijavítják és visszatérnek az európai útra. Az Amnesty International abban igyekszik segíteni, hogy a kormány maradéktalanul biztosítani tudja az emberi jogokat - közölte.

Az AI Magyarországról készített országjelentésében azt írták: Magyarország kerítést épített a déli határa mentén, "kriminalizálta" a szabálytalan belépést a területére, és felgyorsította a menedékkérők és menekültek visszatérését Szerbiába, "menekültvédelemtől mentes övezetté alakítva" az országot. Arra is kitértek, hogy a romák ki voltak téve az erőszakos kilakoltatás kockázatának, és nem védték őket megfelelően a gyűlölet-bűncselekmények ellen. Az AI szerint "a kormányzati politikákkal szemben kritikus civil szervezetek zaklatással és regisztrációjuk elvesztésére vonatkozó fenyegetésekkel szembesültek".

Miután a 2011-es egyházügyi törvény előírta az egyházaknak és más vallási szervezeteknek az újbóli nyilvántartásba vételt - írták -, aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy több vallási közösségtől megtagadták azokat a jogokat, amelyekkel korábban egyházként rendelkeztek.

Hanganyag: Németh Zoltán