Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A kommunizmus áldozataira emlékeztek országszerte

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Országszerte megemlékezéseket tartottak a kommunizmus áldozatainak emléknapján, csütörtökön. Közjogi méltóságok és politikusok azt hangsúlyozták, nem szabad elfelejteni a kommunizmus bűneit és ápolni kell azok emlékét, akik segítettek a diktatúra lebontásában.

Kövér László házelnök emléktáblát avatott az Országházban a Tanácsköztársaság idején az épületben meggyilkolt Incseli Szőts Andrásnak és mártírtársainak. Az emléktábla avatásán a politikus azt mondta: sok pótolnivaló van a magyarországi kommunizmus gyökereinek és kártételeinek feltárásában. Sok teendő van még a történelmi tanulságok összegzésében, valamint abban is, hogy az áldozatok megkapják a nekik járó erkölcsi elégtételt - tette hozzá.

Az Országgyűlés elnöke kijelentette: a kommunizmus Magyarországon nem a második világháború után kezdődött, még csak nem is 1919. március 21-én, amikor a kommunisták első alkalommal szerezték meg maguknak az államhatalmat, hanem akkor, amikor a magyar közgondolkodásba betörtek a kommunista eszmék; a felforgatás, az osztályharc és a könyörtelen terror eszméi.

Boross Péter volt miniszterelnök a Veritas Történetkutató Intézet csütörtökön kezdődött kétnapos budapesti konferenciáján arról beszélt, hogy kötelesség tisztán, világosan, határozottan, és egyértelműen szólni, nem félni a különböző rágalmaktól, kimondani az igazságot, ezzel szolgálva a nemzet lelki épülését és újjáépülését.

A Kárpát-medencei tragédiáink 1944-1953 - magyarok és magyarországi németek szovjet hadifogságban, kényszermunkán és a gulágon címmel megrendezett konferencián a volt kormányfő azt mondta: tanúja volt azoknak az időknek, és már értette, mi történik. Hozzátette: emlékszik az első választásra, hogy a hatalom súlya hogyan tolódott át az erőszakszervezetekre, s arra, amikor emberek tömegei kerültek internálótáborokba.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Budapesten kiemelte: emlékezni kell a hősökre, akik nélkül nem lehetett volna lebontani a kommunizmus gyilkos eszméjét. Völner Pál az 1947-ben ezen a napon letartóztatott, majd a Szovjetunióba elhurcolt Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkárának szobránál, az Olimpia parkban hozzátette: emlékezni kell a diktatúra borzalmaira is, hogy ne történhessen meg hasonló.

Turi-Kovács Béla fideszes országgyűlési képviselő, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke ugyancsak az Olimpia parkban tartott beszédében felidézte, 1945 után mindenki fellélegzett, és az első szabad választásokon a nép úgy döntött, hogy kell egy erő, amely Magyarországot el tudja indítani jobb irányba. Ezért szavazott mindenki, aki akkor polgári, nemzeti érzelmű volt és a bolsevizmust elutasította, a Független Kisgazdapártra. A hit a jobb jövőben azonban összeomlott Kovács Béla elhurcolása után - tette hozzá.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint történelmi kötelesség, hogy soha "ne feledjük el azt a négy évtizedet, amely a kommunizmus szellemében telt Magyarországon", ugyanakkor az is feladat, hogy a tapasztalatokat átadják a rendszerváltás után született fiatalabb nemzedékeknek is.

A kisebbik kormánypárt közleményében rámutatott: ez a nap lehetőséget ad arra, hogy felidézzék azt az álságos és kegyetlen rendszert, amely világszerte 80-100 millió emberéletet követelt. Meggyötört, megfélemlített és a külvilágtól elzárt emberek milliói "nyögték" a kommunizmus eszméjének terhét - írták.

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere azt mondta: a kommunizmus tűzzel-vassal irtotta a hagyományos közösségeket. A városvezető a Kovács Béla egykori kisgazda politikusról elnevezett pécsi általános iskolában úgy fogalmazott, a kommunizmus a munkahelyekre, a családi és baráti közösségekbe, de még a lelkiismereti szabadságba is beférkőzött, és totális ellenőrzést valósított meg.

Dániel Zoltán (DK), Salgótarján alpolgármestere azt mondta: az áldozatokra mindig nehéz emlékezni, pedig mi más taníthatna arra, hogy a történelmet meghatározó, formáló rendszerek szisztematikusan követtek el gaztetteket.

Csütörtöktől olvashatók a Nemzeti Emlékezet Bizottságának honlapján annak a mintegy félezer embernek az életrajza, életpályája, aki a forradalom kitörésétől az 1963-as általános amnesztia kihirdetéséig a forradalom vérbefojtásában és az azt követő megtorlásban szerepet játszott. Földváryné Kiss Réka, a bizottság elnöke közölte: a gyűjtés a hatalom birtokosaira összpontosított: bírákról, állambiztonsági tisztekről, munkásőrökről, pártvezetőkről, valamint sortüzek vezénylőiről kerültek adatok a szervezet honlapjára.

Az Országgyűlés 2000. június 13-ai döntésével nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.