Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A kommunizmus áldozataira emlékeztek országszerte

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Országszerte megemlékezéseket tartottak a kommunizmus áldozatainak emléknapján, csütörtökön. Közjogi méltóságok és politikusok azt hangsúlyozták, nem szabad elfelejteni a kommunizmus bűneit és ápolni kell azok emlékét, akik segítettek a diktatúra lebontásában.

Kövér László házelnök emléktáblát avatott az Országházban a Tanácsköztársaság idején az épületben meggyilkolt Incseli Szőts Andrásnak és mártírtársainak. Az emléktábla avatásán a politikus azt mondta: sok pótolnivaló van a magyarországi kommunizmus gyökereinek és kártételeinek feltárásában. Sok teendő van még a történelmi tanulságok összegzésében, valamint abban is, hogy az áldozatok megkapják a nekik járó erkölcsi elégtételt - tette hozzá.

Az Országgyűlés elnöke kijelentette: a kommunizmus Magyarországon nem a második világháború után kezdődött, még csak nem is 1919. március 21-én, amikor a kommunisták első alkalommal szerezték meg maguknak az államhatalmat, hanem akkor, amikor a magyar közgondolkodásba betörtek a kommunista eszmék; a felforgatás, az osztályharc és a könyörtelen terror eszméi.

Boross Péter volt miniszterelnök a Veritas Történetkutató Intézet csütörtökön kezdődött kétnapos budapesti konferenciáján arról beszélt, hogy kötelesség tisztán, világosan, határozottan, és egyértelműen szólni, nem félni a különböző rágalmaktól, kimondani az igazságot, ezzel szolgálva a nemzet lelki épülését és újjáépülését.

A Kárpát-medencei tragédiáink 1944-1953 - magyarok és magyarországi németek szovjet hadifogságban, kényszermunkán és a gulágon címmel megrendezett konferencián a volt kormányfő azt mondta: tanúja volt azoknak az időknek, és már értette, mi történik. Hozzátette: emlékszik az első választásra, hogy a hatalom súlya hogyan tolódott át az erőszakszervezetekre, s arra, amikor emberek tömegei kerültek internálótáborokba.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Budapesten kiemelte: emlékezni kell a hősökre, akik nélkül nem lehetett volna lebontani a kommunizmus gyilkos eszméjét. Völner Pál az 1947-ben ezen a napon letartóztatott, majd a Szovjetunióba elhurcolt Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkárának szobránál, az Olimpia parkban hozzátette: emlékezni kell a diktatúra borzalmaira is, hogy ne történhessen meg hasonló.

Turi-Kovács Béla fideszes országgyűlési képviselő, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke ugyancsak az Olimpia parkban tartott beszédében felidézte, 1945 után mindenki fellélegzett, és az első szabad választásokon a nép úgy döntött, hogy kell egy erő, amely Magyarországot el tudja indítani jobb irányba. Ezért szavazott mindenki, aki akkor polgári, nemzeti érzelmű volt és a bolsevizmust elutasította, a Független Kisgazdapártra. A hit a jobb jövőben azonban összeomlott Kovács Béla elhurcolása után - tette hozzá.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint történelmi kötelesség, hogy soha "ne feledjük el azt a négy évtizedet, amely a kommunizmus szellemében telt Magyarországon", ugyanakkor az is feladat, hogy a tapasztalatokat átadják a rendszerváltás után született fiatalabb nemzedékeknek is.

A kisebbik kormánypárt közleményében rámutatott: ez a nap lehetőséget ad arra, hogy felidézzék azt az álságos és kegyetlen rendszert, amely világszerte 80-100 millió emberéletet követelt. Meggyötört, megfélemlített és a külvilágtól elzárt emberek milliói "nyögték" a kommunizmus eszméjének terhét - írták.

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere azt mondta: a kommunizmus tűzzel-vassal irtotta a hagyományos közösségeket. A városvezető a Kovács Béla egykori kisgazda politikusról elnevezett pécsi általános iskolában úgy fogalmazott, a kommunizmus a munkahelyekre, a családi és baráti közösségekbe, de még a lelkiismereti szabadságba is beférkőzött, és totális ellenőrzést valósított meg.

Dániel Zoltán (DK), Salgótarján alpolgármestere azt mondta: az áldozatokra mindig nehéz emlékezni, pedig mi más taníthatna arra, hogy a történelmet meghatározó, formáló rendszerek szisztematikusan követtek el gaztetteket.

Csütörtöktől olvashatók a Nemzeti Emlékezet Bizottságának honlapján annak a mintegy félezer embernek az életrajza, életpályája, aki a forradalom kitörésétől az 1963-as általános amnesztia kihirdetéséig a forradalom vérbefojtásában és az azt követő megtorlásban szerepet játszott. Földváryné Kiss Réka, a bizottság elnöke közölte: a gyűjtés a hatalom birtokosaira összpontosított: bírákról, állambiztonsági tisztekről, munkásőrökről, pártvezetőkről, valamint sortüzek vezénylőiről kerültek adatok a szervezet honlapjára.

Az Országgyűlés 2000. június 13-ai döntésével nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.