Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Így alakul át a KLIK

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Átalakul a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, rendezik az iskolafenntartó büdzséjét, újragondolják az alaptantervet és csökkentik a diákok terhelését. Az InfoRádió kérdés-felelet formában gyűjtötte össze a köznevelés területén várható változásokat.
Mi lesz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ sorsa?

A KLIK finanszírozását egy héten belül rendezik, és hamarosan a fenntartó központ szerkezeti átalakításáról is határoznak - mondta Palkovics László oktatási államtitkár.

"Két feladatot határoztunk meg. Az egyik egy nagyon súlyos feladat, a KLIK jelenlegi finanszírozási és a folyamatából adódó hiányosságra megoldást találni. Legkésőbb egy héten belül erre vonatkozóan lesz megoldás. A másik a KLIK szervezetének átalakítása. A KLIK túlcentralizáltsága ebben a szerkezetben nyilván működési problémákat jelent. Ezért egy olyan fenntartói struktúrát kell kialakítani, ami az itt elhangzott problémákat fogja kezelni. Itt azt a célt tűztük ki, hogy szeptember 1-jétől már más formában kezdi meg a működését" - közölte az oktatási államtitkár.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak jelenleg 17 milliárd forintos elmaradása van, az elmúlt két hónapban csak a béreket fizették ki: a programok finanszírozása és a közüzemi számlák befizetése elmaradt. Ha ezt rendezik, még mindig kérdés, hogy mekkora a lyuk a mindig alultervezett intézményfenntartó büdzséjében, Palkovics László szerint azonban ezt is pótolni fogják.

Ami biztos, hogy csökkenteni kell a centralizációt, a tervek szerint a döntéshozatal az országos központból a tankerületekhez kerül, azt azonban még nem tudni: hány körzetre tagolják a rendszert. A KLIK elnökének javaslatát, miszerint 20 tankerület jönne létre, megyénként és a fővárosban egy, túl kevésnek találják.

Gyorsítani kell a döntéshozatalt, bár ez az államtitkár szerint alapvetően a közbeszerzésekről szóló szabályozás miatt nehézkes. Palkovics László megoldási lehetőségként vette fel az úgynevezett konszignációs raktárak létrehozását, ahol a napi működéshez szükséges eszközöket tárolhatnák, és szállíthatnák el az iskolákba.

Az iskolaigazgatóknak nagyobb hatáskört biztosítanának. Jelenleg "vakon repülnek"- nem is lehet tőlük felelősséget elvárni - fogalmazott Palkovics László. A dologi költségekről az intézményvezetők határozhatnának a teljes havi költségvetés ismeretében. Érdekeltté kell tenni őket a működtetésben - hangsúlyozta az államtitkár.

Palkovics László egy háttérbeszélgetésen ismét nyilvánvalóvá tette: az intézményfenntartó központ jelenlegi vezetése nem élvezi a bizalmát.

Az oktatási államtitkár szerint az üzemeltetési anomáliákra jó megoldást jelenthetne, ha egy kézbe kerülne a fenntartás és a működtetés. Ez azt jelentené, hogy július elsejétől a KLIK átvenné az üzemeltetést is az önkormányzatoktól - erről azonban még nem született döntés. A Köznevelési Kerekasztal fenntartói munkacsoportjának vezetője, Bíró Gábor azonban más irányú felvetésekről beszélt.

"Vajon a települések nem tudnának-e esetleg nagyobb részt vállalni, ha erre képesnek érzik magukat a fenntartásban, a működtetésben. Ez azt jelenti, hogy aki úgy érzi, képes arra, hogy ellássa ezt a feladatot, az megkaphatja, aki pedig nem képes, az állami fenntartással oldja meg a feladatait" - javasolta Bíró Gábor.

Kérdés, hogy az önkormányzatok mit szólnak majd az államtitkár üzemeltetésről szóló felvetéséhez.

Mi történik a háttérintézményekkel?


Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet rosszul működött - véli az oktatási államtitkár. A megszűnését egyébként - több más háttérintézmény megszüntetésével együtt - Lázár János jelentette be korábban. A sokat vitatott kísérleti tankönyvek hibáit ki kell javítani, a jó könyveket megtartani - összegezte Palkovics László.

Miként gondolják újra az Alaptantervet?

A Nemzeti Alaptantervet 2012-ben fogadta el a kormány, és felmenő rendszerben 2013 szeptemberétől vezették be. Ötévente egyébként is felülvizsgálják a NAT-ban foglaltakat, így most lényegében a jövőre esedékes módosításokra készülnek.

A Köznevelési Kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportja foglalkozik a kérdéssel, amelynek felelőse a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának vezetője. Csépe Valéria tervei szerint a kompetencia- és tudásalapú tananyagok megfelelő arányú kombinációjára van szükség - egyensúlyt kell teremteni a két terület között. Vagyis: kevesebb bemagolandó ismeret, több készségfejlesztés. Csépe Valéria a legsürgősebb teendők között említette az alsó tagozatos alaptanterv újragondolását.

"Amit külön munkacsoportra kívánunk leválasztani, az a Nemzeti Alaptanterv és Kerettantervnek az elsőtől negyedik osztályig vonatkozó részének sürgős felülvizsgálata. Ezen belül az enyhítésre vonatkozó szakmai javaslatok kidolgozása. Ami a legfontosabb, az alapkészségek kialakítása, és minden ehhez tartozó kérdés" hangsúlyozta Csépe Valéria.

Palkovics László a szakértőkkel való egyeztetés után azt mondta: leginkább a felső tagozattól érzékelhető a túlzás a tananyag mennyiségét tekintve. Az oktatási államtitkár támogatná a tanárok felvetését, miszerint több szabadságra lenne szükségük, a tervek szerint a jelenlegi 10 százalékról akár 30 százalékra is növelnék az alaptantervtől való eltérés lehetőségét.

Mi lesz a pedagógusok minősítési rendszerével?

Az oktatási államtitkár alapvetően jónak tartja a minősítés rendszerét, és úgy véli: ahogyan a nagyvállalatoknál, úgy az állami intézményrendszerben is elvárható egy ilyen minőségügyi követelmény-rendszer teljesítése.

Palkovics László ugyanakkor úgy véli: a minősítési rendszer túl szakaszos, az egyes szintek közt sokszor tíz év is eltelik, és közben az oktató bére három évente automatikusan magasabb kategóriába ugrik.

Az államtitkár ösztönző elemeket építene a rendszerbe, és az igazgató hatáskörébe utalná a döntést arról, hogy az adott tanár - a munkája alapján - érdemes-e az előléptetésre. Hozzátette: gondolkodnak azon, hogy a 3 fős minősítő bizottságban az igazgatónak szavazat is nagyobb súlyt kapjon.

Palkovics László beszélt arról is, hogy a minősítések során figyelembe vennék a plusz képesítéseket, például a PhD fokozat közvetlen átjárást jelenthetne a mestertanári szintre. Az államtitkár hangsúlyozta: a kutatótanárokat bevonnák a pedagógus-képzéssel foglalkozó egyetemek doktori képzésébe. Jelenleg mintegy 200 ilyen minősítéssel rendelkező pedagógus van.

Hogyan alakul át a pedagógusképzés?

A tanárképzés egységesítésén gondolkodnak, erről Liptay Kálmán, a pedagógushivatás munkacsoport képviselője beszélt.

"A 4+1-es, 5+1-es tanárképzés egységesítésén el kell kezdeni gondolkozni. Úgy gondoljuk, hogy egyértelmű üzeneteket kell közvetíteni mind a diákok, mind a tanárok, mind az iskolavezetők számára, hogy átlátható, egységes módon tudják a pályát kiválasztani, illetve a pályán dolgozni" - fogalmazott Liptay Kálmán.

Felmerült egy speciális, új típusú doktori fokozat bevezetése a pedagógusok számára, és újragondolják a gyakorlati és mentorképzést.

Hanganyag: Seres Gerda, Domanits András