Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Elhalasztották a kft-k törzstőkeemelési határidejét

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Egy évvel halasztotta el az Országgyűlés a kft-k törzstőke-emelésére, az új Polgári Törvénykönyv által adott határidőt.

A képviselők a Fidesz kezdeményezésére 175 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el a Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítást, amelynek értelmében a korlátolt felelősségű társaságoknak csupán 2017. március 15-ig kell törzstőkéjüket minimum 3 millió forintra emelniük és az alapítványoknak, illetve az egyesületeknek is ekkorra kell a Ptk-hoz igazítaniuk létesítő okirataikat. Sok kft., illetve civil szervezet ugyanis nem tudott időben eleget tenni a korábbi előírásnak, amelyek működése így március 15-től jogellenessé vált volna.

A Ház döntésével egyértelművé tette azt is, hogy a korlátolt felelősségű társaságokat terhelő kötelező tőkeemelés után járó magas, 40 ezer forintos illetéket akkor sem kell megfizetni, ha a cég egyéb adatváltozást is bejelent, és ezen esetek többségében is az általános változásbejegyzési illetéket, 15 ezer forintot kell fizetni.

A módosítás hétfő esti vitájában egyetértés alakult ki a kormánypárti és ellenzéki felszólalók között. A fideszes Vas Imrét hallják.

"Az OBH idén február 19-ei, tehát kevesebb, mint egy hónappal a határidő lejárta előtt, azt mutatták, hogy 53 ezer civil szervezet még eme kötelezettségének nem tett eleget és ez az 53 szervezet egyben a Magyarországon bejegyzett civil szervezetek 65 százalékát teszi ki, így képviselőtársaimmal úgy gondoltuk, hogy sokkal fontosabb a méltányosság mint a szigor."

Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium részéről a kormány nevében támogatta a javaslatot, ahogy a szocialista Bárándy Gergely is.

"Az élet igazolja azt, hogy ha tömegesen, még egyszer mondom, nem egy-két ember, hanem tömegesen nem tudják teljesíteni ezeket a feltételeket az állampolgárok, jelen esetben a cégek, akkor valószínűleg a jogalkotásba csúszott a hiba és nem azok a hibásak, akik ezt tömegesen nem tudják teljesíteni."

A kereszténydemokrata Rubovszky György azonban úgy vélte, hogy nem a határidő volt rövid, inkább az érintettek reagáltak későn.

"Általános magyar átok, hogy a kétéves határidő az utolsó hónapban kezd mindenkinek gyanússá válni. Ezt ügyvédi gyakorlatom alapján mondom."

A jobbikos Staudt Gábor szintén támogatta a javaslatot.

Hanganyag: Sigmond Árpád