Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Hemzsegnek a hibáktól a történelem tankönyvek

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Hemzsegnek a hibák a középiskolai kísérleti történelem tankönyvekben - hívja fel a figyelmet a Történelemtanárok Egylete. Hidas Gábor, az egylet tankönyvelemző műhelyének térképésze az InfoRádiónak azt mondta, a javítások ellenére még mindig nagyon sok a súlyos pontatlanság.

„A vízrajz nem jó a térképeken, nincsenek víznevek. Rengeteg földrajzi név hiányzik, nincs földrajzi környezet, amelybe be lehet helyezni az egyes eseményeket. Vannak nagyon konkrét hibák, például Magyarország határa a Kárpátok gerincén fut, de a gerinc általában vízválasztó és itt olyan folyók láthatók, amelyek elindulnak az országhatáron belülről, átmennek a vízválasztón és úgy folynak tovább – ilyen a valóságban elképzelhetetlen, teljes nonszensz” - mondta Hidas Gábor, a Történelemtanárok Egyletének térképésze.

Hozzátette: tartalmi hibák és ábrázolásbeli problémák is akadnak. A vallási térképeken például lutheránus területre esik Debrecen, amit kálvinista Rómának is hívnak, a dél-franciaországi hugenották területe pedig átcsúszik Spanyolországba.

„Rengeteg topográfiai hiba fordul elő és felcserélt településeket is látni. Eszék nem a Dráva mellett, hanem jóval északabbra található. Ha nem a folyó mellett fekszik, akkor miért kellett hidat verni a folyó fölött a törököknek? Egy másik helyen Drégely felkerült a Felvidékre Divény helyére, Szeged pedig elkerült a Maros-Tisza összefolyásától az Alföldre” - számolt be a hibákról a térképész.

Mint mondta, a tárgyilagosság kedvéért hozzá kell tenni, hogy az első kiadáshoz képest sokat javítottak a könyveken. A Történelemtanárok Egylete jelezte a problémát és alapos kritika is készült a kilencedikes történelemkönyvről.

„A középiskolai és az általános iskolai tankönyvek is nagyon sok hibát tartalmaznak. Hivatalosan a rendelet szerint két darab tankönyv lehet fent a tankönyvjegyzéken, ezekből lehet választani, de még azok a korábbi tankönyvek is szerepelhetnek a jegyzéken, amelyeknek van érvényes tankönyvi engedélye” - fogalmazott Hidas Gábor.

Hozzáfűzte: 2012-ben, amikor megjelent az új kerettanterv, a tankönyvkiadók is az új kerettanterv felé igyekeztek igazítani a meglévő tankönyveiket, ezért tankönyvi engedélyt kaptak. Ezek az engedélyek 5 évre szólnak és 2018-ban fognak lejárni. 2018-tól valószínűleg már csak az állami tankönyvek maradnak a jegyzéken.

Arra a felvetésre, hogy van-e fogadókészség a jelzett hibák kijavítására, Hidas Gábor úgy válaszolt:

„Nekem olyan érzésem van, hogy elbeszélünk egymás mellett, „a mundér becsülete” miatt. Eleresztjük a fülünk mellett a hibákat és úgy teszünk, mintha ezek a tankönyvek alapvetően jók lennének” - mondta Hidas Gábor, a Történelemtanárok Egyletének térképésze az InfoRádiónak.

Ilyen hibák fordulnak elő a tankönyvekben - Hidas Gábor szemléltető magyarázata a térképekhez

"A tizenötéves háború térképén látszik a jelenség, amiről beszélünk. A határ a vízválasztón fut, a folyók pedig nem igazodnak ehhez. A reformkor kultúrája és gazdasága térképeken összevissza futnak a folyók északon és keleten is.

A tizenötéves háború térképén teljes a káosz északon a települések között. Drégely és Divény, Hollókő és Somoskő helyet cserélt. Magyarország északkeleti részéről két török hadjárat is indul, amelyből az egyik sajátos módon a török kézen levő Pestet támadja.

A reformkori kultúra térképén Szeged a Tisza–Maros összefolyásától „becsúszott” a Duna–Tisza közére.

A reformkor gazdasága térképen viszont barnaszenet bányásznak a Duna–Tisza közén.

A nemzetiségek a XIX. században térképen horvátok élnek a lengyel határ mellett, románok Bácskában, de ugyanott szerbek nem. Hatalmas folt jelez németeket délen, a Dunától északra, de a baranyai és tolnai svábok szinte teljesen eltűntek. Az eltűnt svábok helyén és a nyugati országhatár mentén viszont egy, a jelmagyarázat által nem említett, ismeretlen népcsoport él."