Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Orbán Viktor: a jövő nagy kérdése az iszlám és a kereszténység együttélése – a nap hírei

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A jövő nagy kérdésének nevezte a magyar kormányfő a történelmi civilizációk, így az iszlám és a kereszténység együttélését. Jelentősen rontotta Magyarország idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését az OECD. Visszautasítja a takarékszövetkezeti integráció a Demján Sándor keddi nyílt levelében megfogalmazott valótlan állításokat.

A jövő nagy kérdésének nevezte a magyar kormányfő a történelmi civilizációk, így az iszlám és a kereszténység együttélését. Orbán Viktor Kairóban beszélt erről, miután az egyiptomi elnökkel tárgyalt. Abdel-Fattáh el-Szíszi a migráció ügyében a kiváltó okok kezelésének fontosságát hangsúlyozta. Az egyiptomi államvasutak 700 vasúti kocsi beszerzésére készül, valamint a Rába és egyiptomi partnere közös vállalatot hoz létre, amely harci- és tehergépjárművek tengelyeit gyártja majd közösen.

Jelentősen rontotta Magyarország idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését az OECD. Az országjelentésben a többi között az szerepel, hogy idén 1,6 százalékkal nő a GDP a tavaly novemberben várt 2,4 százalék helyett. A párizsi székhelyű szervezet ugyanakkor a jövő évi GDP-bővüléssel kapcsolatos becslést változatlanul hagyta, az továbbra is 3,1 százalék. Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár úgy reagált: a magyar költségvetési folyamatokat és az infláció alakulását a kormány prognózisához hasonlóan látja az OECD, a rövid távú megítélést látja másként a szervezet.

Határozottan visszautasítja a takarékszövetkezeti integráció a Demján Sándor keddi nyílt levelében megfogalmazott valótlan állításokat. A tagok mintegy 90 százaléka által aláírt - szintén nyílt - levélben a szervezet arra kéri az OTSZ elnökét, hagyja abba a takarékszövetkezetek érdekeit sértő és annak újjáépítését akadályozó tevékenységét. A levél aláírói hangsúlyozzák: az új integráció megalkotása számos eredménnyel járt a szektor számára: 2014-ről 2015-re 2400 milliárd forintra nőtt a szektor mérlegfőösszege, szavatoló tőkéje pedig 264 milliárd forintról 326 milliárd forintra. Emellett a vállalati és a lakossági területen nőtt a takarékok piaci részesedése, és az ügyfelek száma is emelkedett. A közlemény szerint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Demján Sándor vezetésével már régóta nem képviseli a szektor érdekeit és véleményét, ezért a levél aláírói követelik, hogy fejezze be a takarékszövetkezetek lejáratását. Kedden a Takarékbank Zrt szintén visszautasította Demján Sándor állításait és jogi lépéseket jelentett be. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke a miniszterelnöknek írt nyílt levelében a takarékszövetkezeti integráció ellenőrzését kérte, mert szerinte az integráció nem érte el a célját, amely a szövetkezeti szektor eredményének és vagyonának növelése volt.

Bővül a családi házak felújítására meghirdetett pályázatban elszámolható költségek köre. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint, a beérkezett lakossági és szakmai észrevételek alapján módosul a családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására meghirdetett 5 milliárd forint keretösszegű alprogram. A módosítás alapján a támogatás akkor is jár majd, ha a beruházásban kettő vagy több energiahatékonysági fejlesztést valósítanak meg megújuló energiát hasznosító rendszer kiépítése nélkül.

2019-re megkétszereződhet az egészségügyi szakdolgozók bére, a kormány négyéves béremelési programban emelné a fizetéseket. Az emberi erőforrások minisztere elmondta: első lépéseként még idén 25 százalékkal emelkedne a szakdolgozók fizetése. Hangsúlyozta: a 2017-es költségvetési javaslat alapján a kormány mintegy 167 milliárd forinttal többet fordítana az egészségügyre, ami többletlehetőséget teremt az ágazatban dolgozók fizetésének emelésére.

Az Állami Számvevőszék szerint kisebb hiányosságok mellett megfelelő volt a Nemzeti Közlekedési Hatóság pénzügyi- és vagyongazdálkodása 2011-2014-ben. Az ÁSZ közölte: a szervezet folyamatos fizetőképessége biztosított volt. A közlemény szerint a hatóság átalakításából, átszervezéséből adódó feladatok ellátása szabályszerű volt, a vagyonátadás alapjául szolgáló megállapodások megkötése azonban a jogszabályban előírt határidőre nem történt meg.

Lecsillapodtak a kedélyek estére a kiskunhalasi menekülttáborban, ahol 300 menekültügyi őrizetes jobb körülményeket, gyorsabb ügyintézést követelt és kitöréssel fenyegetőzött - hangzott el az M1-en. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hangsúlyozta: nem kell erőszakra számítani. Árvai Edina, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság megbízott szóvivője az InfoRádióban elmondta: a 484 migráns közül 300 ember fogalmazott meg követeléseket, egyik szószólójuk petíciót adott át egy illetékesnek, majd társait arra szólította fel, hogy induljanak el a főváros felé.

Egyidőben hétszáz keresetet nyújtott be az egri Markhot Ferenc Kórház ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség a visszatartott cafeteria miatt. Székely Tamás alelnök az InfoRádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézmény az érvényes szerződés ellenére már három éve nem fizet béren kívüli juttatást mintegy 1500 dolgozójának. Dolgozónként évente egyhavi bért követlenek, a teljes összeg a kamatokkal és a perköltséggel együtt összesen csaknem félmilliárd forint.

Legkésőbb a nyár végéig dönt a távozó Schiffer András társelnök utódjáról és megüresedő képviselői mandátumának betöltéséről az LMP. Az országos elnökség és a frakció együttes ülése után Vida Attila, az országos elnökség titkára elmondta: a frakcióvezető személyéről az őszi üléskezdésig határoz a képviselőcsoport. Hozzátette: a testület nem él alapszabály adta jogával, vagyis hogy maga jelöljön ki társelnököt addig, amíg arról nem dönt a kongresszus. Az új vezető megválasztásáig Szél Bernadett egyedül gyakorolja ezt a jogkört.