Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Ez a nap a magyar nemzet rendkívüli meghurcolásának kezdete

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az ország számos pontján és a határon túl is tartottak megemlékezéseket szombaton a nemzeti összetartozás napja alkalmából, Budapesten a Kossuth téren ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót, a Magyarság Házában rendezett központi ünnepségen Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár mondott beszédet.

A fővárosban a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás mellett Áder János köztársasági elnök jelenlétében vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját a trianoni békeszerződés aláírásához kötődő nemzeti összetartozás napján. Az ünnepi ceremónián jelen voltak kormányzati, állami és civil szervezetek képviselői is.

Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Magyarság Házában rendezett központi ünnepségen azt mondta: 1920. június 4. egy égbekiáltó igazságtalanság jelképe, az ezeréves, Kárpátok gyűrűzte magyar állam feldarabolásának dátuma, a magyar nemzet rendkívüli meghurcolásának kezdete.

Noha a nemzet a 20. század során "a hátán cipelt kereszt súlya alatt többször meghajlott", minden egyes alkalommal felegyenesedett. Így volt ez a 1920-as és 1930-as években, a második világháború, majd 1956 terrorja és a szocialista internacionalizmus diktatúrája után is. Pedig tiltották a nemzet fogalmát, a nemzeti jelképeinket, üldözték a magyar himnusz puszta eléneklését, és felszámolták a külvilág megannyi menedékét - idézte fel Szilágyi Péter, hozzátéve, hogy a teher megerősítette a magyarságot.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke Nyíregyházán azt mondta, Trianon egy próbatétel, amit ki kell állnia a magyaroknak, ha ez sikerül, akkor jobbak és egységesebbek lesznek, és ismét lesz ezer évük.

A párt vezetője a Hősök terére szervezett trianoni megemlékezésen kifejtette, Trianon traumáját és örökségét évről-évre át kell adni a felnövekvő generációnak. "Fel kell tépni a sebeket" azért, hogy a fiatalok is tisztában legyenek azzal, magyarként bizonyos kötelezettségeik vannak, ami nem kizárólag az emlékezésből és a fájdalom "bekiabálásából" áll - mondta. Az ellenzéki párt elnöke szerint Trianon nemcsak egy dátum, hanem egy Mohács óta tartó történelmi folyamat, a magyarság Kárpát-medencei népességfogyásának, befolyáscsökkenésének a folyamata.

Hajdu Mária, az LMP emlékezetpolitikai szakszóvivője és Falus Norbert nemzetpolitikai szakszóvivője közleményben hangsúlyozta, fontos emlékezni rá, hogy mindannyiunk közös felelőssége tanulni a múlt hibáiból, és közös feladata olyan nemzetpolitikai stratégiát megvalósítani, ami a mai helyzetben a lehető legnagyobb támogatást jelenti a külhoni magyar közösségeknek, miközben tiszteletben tartja azok önrendelkezési jogát. Az LMP szerint a nemzetpolitika elsődleges feladata, hogy az egyes nemzetrészek önálló kezdeményezéseit, saját stratégiáját támogassa és segítse. Olyan nemzetstratégiára van szükség, mely az egész Kárpát-medencét egy természeti egységként kezeli, és a felmerülő problémákra ezen szemlélet mentén ad fenntartható megoldási javaslatokat.

A Magyar Liberális Párt (MLP) és az LMP ifjúsági szervezete a VIII. kerületi Szabó Ervin téren található Magyar igazság kútjánál tartott megemlékezést, ahol a Liberális Fiatalok Társasága (LiFT) és a Lehet Más a Jövő képviseletében virágokat helyeztek el. A LiFT képviseletében Bakai Gergely arról beszélt, hogy minden magyart érintett a trianoni békeszerződés, és a tragédiákat együtt kell feldolgozni, közösen kell emlékezni rájuk. A Lehet Más a Jövő elnökségi tagja Cohen Áron azt mondta: a trianoni békediktátum évfordulója mindenki számára egyértelmű történelmi tragédia. A tragédiát nem szétválasztásra, hanem egység kovácsolására kell használni - emelte ki.

Az Együtt, a Korszakváltók Pártja közleményében azt írta, a Trianoni békeszerződés és az ebből eredő, máig tartó fájdalom megélése vagy meg nem élése nem választhatja szét a magyar nemzet tagjait. Molnár Tibor és Zentai András, a párt politikusai úgy fogalmaztak: "a magyar nemzet egy és egységes, és mindenkinek helye van benne, aki annak sorsát a szívén viseli." A párt szerint Trianon arra tanít, hogy a velünk élő kisebbségek ugyanúgy a nemzet részei, ahogy a többség: ha őket elnyomjuk, azzal leginkább saját magunknak ártunk.

Erdélyben elsősorban templomokban szervezett rendezvényeken tettek hitet a nemzeti összetartozásról a trianoni döntés évfordulóján. Az idei összetartozás napjára rányomta a bélyeget az a tény, hogy vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Romániában, és szombaton a törvény értelmében kampánycsendet kell tartani.

A trianoni békediktátum 96. évfordulóján, szombaton a Felvidék többtucat magyarok lakta településén is megemlékeztek a nemzeti összetartozás napjáról.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió ember, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.