Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Holokauszt-emlékművet avattak Békéscsabán

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Nem a zsidóság, hanem a magyar nép és a magyar polgárság tragédiája a holokauszt - mondta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója a békéscsabai holokauszt-emlékmű avatásán, amelyet az áldozatul esett Békés megyeiek deportálásának 72. évfordulóján, vasárnap tartottak a békési megyeszékhelyen.

Kunos Péter emlékeztetett: hatszázezer magyar zsidót fosztottak meg a jogaitól, bélyegeztek meg és kergettek halálba, pusztán a hite miatt. 1941-ben Békéscsabán még 2558 zsidót tartottak nyilván, és bár sokan kényszerből a kitérést választották, hogy mentesüljenek a zsidótörvények alól, "nem úszták meg ők sem" - fogalmazott.

A hivatalos adatok szerint a 2200 békéscsabai zsidó közül 1902-en nem élték túl a lágert. A Békés megyei zsidó áldozatokról mostanáig egyetlen névsor és emléktábla sem emlékezett meg, ezt a hiányt pótolták most a zsidó áldozatok nevét tartalmazó emlékfal létrehozásával - mondta Kunos Péter.

Nagy Bercel, az emlékfal felállítását 12 millió forinttal támogató Miniszterelnökség képviseletében arról beszélt: a XXI. században élőknek kell választ adniuk a XX. század világégéseire, a holokausztra, a gulágra.

A magyar kormány válasza - szavai szerint - hármas: emlékezni kell és fejet hajtani a 600 ezer magyar és a hatmillió nem magyar zsidó áldozatra, valamint a nyolcszáz embermentőre. Támogatást kell nyújtani "az erőszakkal meggyengített közösségeknek" emlékművek létrehozására, zsinagógák és temetők felújítására. Harmadrészt zérótoleranciát kell hirdetni a gyűlöletkeltés és a kirekesztés ellen. Utóbbi a jogrendbe, az új polgári és a büntető törvénykönyvbe is bekerült - hangsúlyozta Nagy Bercel.

Moskovits Sándor, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke a megemlékezésen azt mondta: azért kellett létrehozni az emlékfalat, mert olyan kevés zsidó maradt mostanra Békés megyében, hogy félő volt, néhány évtized múlva örökre feledésbe merült volna a "mártírhalált halt zsidók" emléke.

Goldmann György, a Békés Megyei Zsidóságért Alapítvány kuratóriumi elnöke örömtelinek és egyben szomorúnak nevezte az emlékmű felavatását, s úgy fogalmazott, inkább megnyugvást jelent, hogy 72 évvel a deportálásuk után megörökítették az áldozatok neveit.

Vantara Gyula (Fidesz) országgyűlési képviselő felidézte: 72 éve számolták fel a békéscsabai gyűjtőtábort, ahonnan 3200 zsidót - köztük 2200 békéscsabait - deportáltak. Javasolta, hogy a környék valamennyi felső tagozatos osztálya látogasson el a következő tanévben az emlékfalhoz.

Az avató ünnepségen felszólalt Biksz János túlélő is, aki elsőként tért vissza Békéscsabára a birkenaui lágerből. Imát Markovits Zsolt főrabbi mondott.

A 90 méter hosszú emlékfalat a Széchenyi ligetben, a katolikus és a zsidó temető között emelték. A klinker téglákból álló falban gránittömbökbe vésték az áldozatok nevét. A falon 2950 név szerepel, azoké, akiket Békéscsabáról és további csaknem húsz Békés megyei településről deportáltak a második világháború során, 1944-ben Auschwitz-Birkenauba.

Az áldozatok neveinek összegyűjtésében Balogh István kutatási eredményeit használták fel. A hivatalos adatok szerint Békés megyéből körülbelül ötezer zsidót hurcoltak el 1944-ben, mintegy háromezret meg is öltek Auschwitz-Birkenauban.

Az emlékmű csaknem 30 millió forintból épült meg, a forrást többek között a Mazsihisz, a Miniszterelnökség és Békéscsaba önkormányzata biztosította. A mintegy kétezer zsidó túlélő nagy része a háború után kivándorolt az országból, csak kevesen maradtak Békés megyében. Ma már csak Békéscsabán van kis lélekszámú zsidó hitközség a Viharsarokban.