Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A Kossuth téri sortűz áldozataira emlékeztek a Parlamentnél

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozataira emlékeztek az Országház előtt kialakított emlékhelyen kedden.

Az eseményen Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke beszédében kiemelte: aznap sokan mentek a Kossuth térre, és "biztos kiszámított volt a sortűz", hogy megrettentse az országot, rettegést és félelmet váltson ki. De "nem ismert bennünket a hatalom", mert nem az lett a következménye a történteknek, hogy egy ország megrettent, hanem még inkább fegyverre kapott - fogalmazott.

Az egy korábbi szellőző alagútban, a tér déli részén kialakított emlékhelyen a volt kormányfő felidézte: sajátos nap volt 1956. október 25., azt mondta be a rádió, hogy mindenki foglalja el a munkahelyét, a városban pedig a "tankos legények" barátkoztak a civilekkel. Furcsa állapot alakult ki az országban, csaknem mindenki tisztában volt azzal, hogy alapvető változások történnek, és ugyan itt-ott volt fegyverropogás, de valami mást sugallt ez a nap - mondta. Hozzátette: ma már joggal feltételezzük, hogy "valamiféle altatás" volt ez.

Boross Péter kiemelte, azok az emberek, akik egy másik Magyarországot akartak, a vérükkel szentelték meg a Kossuth tér földjét.

Úgy vélte, a rendszerváltozással sok minden változott, de "annak az átkozott négy évtizednek a mentalitásbeli hatását hosszabb ideig kell gyógyítgatni". 26 év után ennek a gyógyító munkának megvan a gyümölcse, mert nincs olyan helyiség, ahol kegyeletes rendezvénnyel ne gondolnának a harcokban elhunytakra, a kivégzettekre, a börtönviseltekre - mutatott rá.

Hangsúlyozta: nem lehetünk közömbösek azon értékek iránt, amelyeket a szovjet megszállás időszaka és a velük kollaboráló hazai árulók igyekeztek eltüntetni. Fontos hagyomány és erőforrás a nemzeti érzés és a nemzeti érdek - hangoztatta.

Boross Péter arra is kitért: kötelességünk az emlékek megőrzése és a gesztusok a még élő egykori áldozatoknak.

A megemlékezésen Kövér László, az Országgyűlés elnöke meghívására részt vett Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke és Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke.

Az Országház előtt október 25-én délelőtt, a forradalom harmadik napján több ezres békés, fegyvertelen tömeg tüntetett. A környező épületekből és szovjet harckocsikból nyitottak tüzet a tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb fővárosi eseménye.