Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Lázár: realitás a 40 százalékos béremelés - a nap hírei

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A miniszterelnök szerint a bérmegállapodás értelme, hogy megéri dolgozni. Megvizsgálja a kormány a paksi beruházásra nyújtandó orosz hitelkonstrukció versenyképességét. Továbbra is helyesnek tartja az LMP eljárását az új alkotmánybírók megválasztása ügyében Schiffer András, a párt volt társelnöke. A nap legfontosabb hírei november 24-én.

A miniszterelnök szerint a bérmegállapodás értelme, hogy megéri dolgozni. Orbán Viktor a minimálbér-emelésről és a járulékcsökkentésről szóló megállapodás aláírásakor kijelentette: a béremelés lehetőségét nem egy nemzetközi konjunktúra tette lehetővé, hanem az elmúlt években a magyar emberek dolgoztak meg érte. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a legutóbbi egyeztetés után jelentette be: jövőre a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek. 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal emelkedik és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

Teljesíthetőnek tartja a 40 százalékos béremelést a következő években a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János a Kormányinfón a megkötött bérmegállapodással indokolta kijelentését. A politikus szólt arról is, hogy még a paksi beruházásra nyújtandó orosz hitel lehívása előtt megvizsgálja a magyar kormány, hogy a megváltozott piaci körülmények között mennyire versenyképes a 10 milliárd eurónyi kölcsönről szól hitelkonstrukció. A miniszter azt is közölte, hogy a kabinet négy ponthoz ragaszkodik a betelepítési kvótákról szóló uniós vitában. Hangsúlyozta: Budapest olyan javaslatot tud elfogadni, ami nem ír elő kötelező kvótát.

Alapvetően megváltozik a hazai befektetés-ösztönzés rendszere jövőre - közölte a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendezvényén kijelentette: a társasági adó 9 százalékra csökkentése lehetővé teszi az elmúlt másfél-két év beruházási ütemének jelentős gyorsítását, a csökkenő adóterhek pedig elősegíthetik, hogy a növekvő fizetések időszaka kezdődjön Magyarországon.

Az élelmiszeráfa-csökkentés kiterjesztésére szólítja fel a kormányt az MSZP elnökhelyettese. Gőgös Zoltán közölte, hogy 27 helyett 5 százalékos áfát tart szükségesnek minden tejtermékre, így bevennék ebbe a körbe az UHT-tejeket is, akárcsak a zöldséget és a gyümölcsöt, az öt legkelendőbb kenyéripari terméket és az édesvízi halakat is.

Továbbra is helyesnek tartja az LMP eljárását az Alkotmánybíróság új tagjainak megválasztása ügyében Schiffer András, a Lehet Más a Politika korábbi társelnöke. Az ellenzéki párt egykori országgyűlési képviselője az InfoRádió Aréna című a kritikákra utalva azt hangsúlyozta: az LMP számára az volt a fontos, hogy legyen meg az a 3-1-es egység, amelyben a testület megfelelő ellensúlya lehet a jogalkotó rendszernek.

Zökkenőmentesen vette át a HÉV-et a fővárostól a MÁV-csoport, a vasúttársaság már rendelkezik a tulajdonosi jogok gyakorlását biztosító szerződésekkel. Erről a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt, miután aláírta az átruházásról szóló dokumentumot. Dávid Ilona hozzátette: a részvények átruházási folyamata néhány hónapot vesz igénybe, de azután a MÁV-csoport teljes jogú tagjává válik a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt.

Összesen 240 millió euró, vagyis mintegy 74 és fél milliárd forint támogatást hagyott jóvá az Európai Parlament költségvetési bizottsága a migrációs válság kezelését célzó uniós alapok számára. A segélyalapok hozzájárulnak a bevándorlók ellátásához, szállásaiknak biztosításához, nyelvtanfolyamaik finanszírozásához.

Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel az Európai Parlament. A képviselők indoklása szerint erre a júliusi török puccskísérlet után bevezetett korlátozó intézkedések miatt van szükség. A hatpárti indítvány benyújtói között volt az uniós parlament négy legnagyobb képviselőcsoportja. A képviselők elítélték a törökországi jogsértéseket.

A vízummentesség év vége előtti eltörlését ígérte Ukrajna számára az Európai Bizottság elnöke. Jean Claude Juncker az és Ukrajna közötti csúcstalálkozó után beszélt erről Brüsszelben. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta: a tagállamok mindegyike úgy látja, hogy Kijev készen áll a vízumliberalizációra, ez azonban csak akkor léphet hatályba, ha az Európai Parlament és a miniszteri tanács megállapodásra jut a vízummentesség felfüggesztésének könnyítéséről.