Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A gyermekvédelem ma valami olyan, amitől félni kell

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Adminisztratív szigorításnak tartják a megújított gyermekvédelmi törvényt az InfoRádió által megkérdezett szakértők, Czibere Károly államtitkár viszont úgy látja, minden területen sikerült előrelépni.

„Pozitívumot nem nagyon látok a módosításban” - fogalmazott a szociológus.

Az újítás leggyengébb pontjaként említette azt, hogy egy átfogó stratégia helyett – amelyben megvizsgálnák például, hogy az elmúlt hónapok-évek nagyon súlyos botrányainak milyen szakmai konzekvenciákkal kellene járniuk – pontszerű intézkedések és kizárólag adminisztratív szigorítások történnek.

Herczog Mária szerint a szülők együttműködési kötelezettségének lassan szinte teljes ellehetetlenítése történik, mivel egyáltalán nem a segítés és a támogatás, hanem a fegyelmezés és a fenyegetés a jellemző.

„Ez nem fog segíteni” - véli a szakember.

„Amire nagyon nagy szüksége lenne a szakembereknek, az részben egy sokkal komolyabb szakmai támogatás – tehát részben a továbbképzésük, részben ezeknek a nagyon speciális ismereteknek és készségeknek a megtanítása – és az, hogy megfelelő erőforrásokkal ellátott környezetben dolgozhassanak” - fogalmazott Herczog Mária.

A szociológus szerint olyan környezetben kellene dolgozniuk a szakembereknek, ahol egyrészt az esetszámaik elég alacsonyak ahhoz, hogy érdemben tudjanak segíteni a családoknak, másrészt pedig megfelelő szakmai támogatást kaphassanak más speciális szakemberektől, és olyan szolgáltatásokhoz tudják a gyerekeket és a családokat irányítani, akik segítséget nyújtanak.

Herczog Mária úgy véli: attól, hogy szigorúbb lesz a jelzési kötelezettség a gyerekvédelmi rendszerben, nem várható a gyerekhalálhoz vezető esetek számának csökkenése, és nem lesz kevesebb a családokban a veszélyeztetett gyerek. Indoklásként úgy fogalmazott: nemcsak jelezni kell a veszélyt, hanem fel is kell ismerni azt.

„A megfelelő ismeretek és készségek nélkül azonban ezt továbbra sem fogja tudni. Ráadásul akinek jelez, ugyanúgy nincs felkészülve arra, hogy ezeket a helyzeteket kezelje” - figyelmeztetett a szociológus.

Ha csak azt jelezzük, hogy ég a tűz, de nincs víz vagy nincs tűzoltóautó, akkor miért jelzünk? - tette fel a kérdést Herczog Mária.

„Jelenleg az ellátórendszerben nincs sem tűzoltóautó, sem víz. Hiába jelzik a tüzet, minden le fog égni” - jelentette ki a szociológus.

„A szakemberek nem rendelkeznek a szükséges tudással”

A gyermekvédelemnek átfogó reformra van szüksége, így a mostani jogszabályi változtatásoktól nem várható a gyerekeket érintő családon belül veszélyeztetettség csökkenése – véli az InfoRádió által megkérdezett gyerekjogi szakértő.

„Olyan, mint egy kabát, ami eléggé el van szabva, de kicsinosítjuk a zsebét, vagy megerősítjük a gombokat, hogy úgy tűnjön, mintha jó lenne. De alapvetően nem nyújt meleget és nem nyújt védelmet” - vont párhuzamot Gyurkó Szilvia.

„A gyerekvédelem 1997 óta létező rendszerét eddig több mint 650 jogszabállyal módosították. Ez a 651., amely belenyúl a törvénybe. Apró darabjaira hullott ez a struktúra, ami akár a jelzőrendszert, akár a szakmai együttműködéseket érinti” - fogalmazott Gyurkó Szilvia.

Problémaként említette, hogy az elmúlt két évben több mint 50 ezer gyerekről nem tudnak, akik korábban a gyermekvédelem szempontjából veszélyeztetettek voltak, és azóta eltűntek a rendszerből.

„Lehet, hogy a kisebb-nagyobb módosítások részben fontos üzeneteket hordoznak – akár a testvérek ügyeinek együtt kezelése, akár az, hogy a gyámhatóság adott esetben határozottabban vagy gyorsabban léphet fel egy ügyben –, önmagukban nagyon jó módosításoknak tűnnek. Sajnos azonban figyelmen kívül hagynak olyan egyáltalán nem elhanyagolható tényeket, amiket szintén ismerünk” - mondta a gyermekjogi szakértő.

„A gyámhatóságok olyan mértékű túlterheltségben működnek, ami alapján

fizikailag kizárt, hogy tartsák azokat a határidőket, amiket egyébként a jogszabályok megszabnak a számukra”

- hangsúlyozta Gyurkó Szilvia.

A gyermekjogi szakértő szerint el kellene engedni azt az illúziót, hogy egy-egy jogszabályhelynek a változtatása úgy fog hatni, hogy kevesebb gyerek lesz veszélyeztetett vagy kevesebb gyerek fog meghalni azért, mert a gyerekvédelem nem működik jól.

„Ennek a jogszabályi csomagnak, amit most elfogadtak, van egy nagyon fontos üzenete: a szülői felelősség és a szerepvállalás súlya megnövekedett a hangsúlyozásában. Ez alapvetően arra hívja fel a figyelmet, hogy nem feltétlenül bízunk abban, hogy a gyerekvédelem képes lesz egy gyerekveszélyeztetést megelőzni, ezért sokkal nagyobb felelősséget rónak a szülőkre, és megpróbálják áttolni a felelősség egy részét a szülőkre” - hívta fel a figyelmet Gyurkó Szilvia.

„Elképesztően nagy probléma, hogy ma Magyarországon azok a szakemberek, akik a gyerekvédelmi jelzőrendszernek a tagjai, egész egyszerűen nem rendelkeznek azzal a tudással, azokkal a képességekkel, amik ahhoz lennének szükségesek, hogy felismerjék a gyerekbántalmazás tüneteit, és tudják, hogy nekik ezzel kapcsolatban milyen feladatuk van, tudják, hogy konkrétan milyen lépéseket hány napon belül hova, kinek kell megtenniük, és hogy ha nem teszik meg, akkor ennek mi a megfelelő következménye” - jelentette ki a gyermekjogi szakértő.

Minden területen van előrelépés

Tovább erősíti a nevelőszülői szolgálatot jövőre a kormány - mondta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Az egyik program révén fejlesztőeszközökhöz és háztartási gépekhez juthatnak a nevelőszülők. Czibere Károly arról is beszélt, hogy az állami gondozás alatt álló 12 évnél fiatalabbak 90%-a már nevelőszülőknél él.

"Mindegyik területen tudtunk előrelépni, fontos, hogy a következő két esztendőben jelentős béremelés lesz a területen, fontos, hogy a nyolcmilliárdos továbbképzési program júliusban meghirdettük" - mondta Czibere Károly az InfoRádiónak. Az államtitkár közölte, minden elemében igyekeznek olyan megoldást találni, amely valós válasz a rendszer problémáira, és mind szakmailag, mind infrastruktúrájában meg tud újulni a gyermekvédelmi rendszer.

A felvetésre, hogy a jelzőrendszerben jobb munkakörülmények kellenének, és nincs kellő tudás a gyermekbántalmazás tüneteinek felismeréséhez, azt mondta, ezen is dolgoznak. Ezért adott ki a minisztérium öt protokollt a gyermekjóléti szolgálatoknak, hogy hogyan kell a jelzéseket feldolgozni, és ezért került be az egészségügyi törvénybe, hogy az egészségügyben dolgozóknak hogyan kell a jelzőrendszerrel együttműködniük.

"A gyermekjóléti reform többletkapacitást hozott, és kialakította a gyermekjóléti központokat. Az esetszámok csökkentése és a béremelés folytatása biztosítani fogja, hogy felkészült munkatársak legyenek, és a fluktuáció a rendszerben jelentősen csökkenjen" - mondta Czibere Károly.