Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Megdöbbentő adat: a foglalkozások kétharmada eltűnhet

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A munkavállalók személyes méltóságáról, a munkaerőpiac átalakulásáról, a robotizáció térhódításáról, a megszűnő és születő szakmákról és az oktatásnak a munkaerő-piaci igényekhez való idomulásáról is előadások hangzottak el a Magyar Tudományos Akadémia A munka jövője, a tudomány és tanulás a XXI. század világában című ülésén.

Az ülés első felszólalója Erdő Péter bíboros, Esztergom-Budapesti érsek, az MTA rendes tagja a gazdasági és a politikai döntéshozók erkölcsi felelősségéről beszélt. Arról, hogy a közgazdasági folyamatok nem önjáró, az embertől független jelenségek, hanem igenis az ember által befolyásolható erők.

Erdő Péter bemutatta, hogy míg a 60-as években az emberiség a fejlődés határtalanságának illúziójába ringatta magát, addig napjainkra épp az ellenkezője történik, az átlagember a természettudományok vívmányainak beláthatatlanságát, a globális környezeti problémák megváltoztathatatlanságát, a folyamatok átláthatatlan bonyolultságát vallja, így leveti magáról a felelősséget, mondván ő csak egy csavar a gépezetben.

Erdő Péter II. János Pál pápa szavait idézve a munkavállaló személyes méltóságára hívta fel a figyelmet, azt kiemelve, hogy

az emberi munka nemcsak a gazdaságra irányul, hanem személyes értékekkel is jár.

Fazekas Károly a közgazdaságtudomány kandidátusa a munkaerőpiac átalakulását mutatta be napjainkban, a negyedik ipari forradalom idején. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2000-es évektől fordulópont állt be: egyrészt a magasan képzett munkaerő értékelődött fel, de a legalacsonyabb végzettségűek is keresettek lettek a munkaerőpiacon és a bérpozícióik is javultak.

Keresik a komoly természettudományi tudással rendelkező munkavállalókat,

valamint a fejlett szociális készségű és jól kommunikáló dolgozókat például az egészségügyben és a szociális szférában.

Szalavetz Andrea, a Magyar Tudományos Akadémia doktora szintén beszélt a munkaerőpiac polarizálódásáról, de felhívta a figyelmet arra, hogy

a digitalizálódás és a robotizáció egyre inkább veszélyezteti az alacsony végzettségű, betanított munkások állásait.

Számháború zajlik a közgazdászok körében arról, hogy hány szakma szűnik meg a következő 10-15 évben - vélekedett. Oxfordi kutatások szerint, akik 702 foglalkozást vizsgáltak, az Egyesült Államokban a foglalkozások 47 százaléka, Németországban a foglalkozások 42 százaléka fog eltűnni. Magyarországon is lefuttatták ezt a közgazdaságtani modellt, amely régióktól függően

a szakmák 54-73 százalékának eltűnését mutatta.

Az OECD más számításokat alkalmaz, de ők is a foglalkozások 9 százalékos eltűnését vetítik előre 10 éven belül. Ugyanakkor számos új szakma is megjelenik majd a közeljövőben, az alkalmazkodás és a struktúrákon kívüli munkakészség lesz a legfontosabb.

Arról, hogy ehhez a rendkívül gyors átalakuláshoz hogyan fog igazodni az oktatási rendszer, Varga Júlia, a közgazdaság tudományok kandidátusa tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a legveszélyeztetettebb munkaerő az, aki középfokú végzettségű, bár szellemi munkát végez, de rutinszerű szellemi munkát.

Kérdés, hogy egy társadalom iskolázottsága mennyiben függ össze a gazdasági fejlődéssel, teljesítménnyel. Az elvégzett osztályok száma csalóka adatot mutatott, amikor kelet-ázsiai és dél-afrikai országok oktatását és gazdaságát vetették össze, mert más-más oktatási rendszerben szerezték meg a diákok a végzettséget – jelezte.

A PISA-tesztek problémaorientált, a matematikai, természettudományi tudást mérő tesztjei jóval pontosabb képet mutatnak. Ahol a diákoknak jó a szövegértése és jól teljesítenek a reáltárgyakban, valamint megtanulnak tanulni, annak az országnak jobb a gazdasági teljesítménye – hangsúlyozta.

Magyarországon nemcsak az a probléma, hogy rosszul teljesít a PISA-teszteken a diákság, hanem az, hogy különösen nagyra nyílt az olló az egyes diákok tudásszintje között. A szakiskolai képzés átalakítását nem tartja szerencsésnek Varga Júlia, mert a közismereti tárgyak elmaradásával szakiskolában ez 20 százalékkal, szakgimnáziumokban 15 százalékkal a tanulók későbbi alkalmazkodó képességét rontja. Az általános képzés csökkentésével kevésbé lesznek képesek a széles körű, önálló gondolkodásra, a szövegértésük, reálismereteik is elmaradnak a kortársaktól, kiszolgáltatottabbak lesznek a munkaerőpiacon – fejtette ki.

Simai Mihály a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja az egyetemi rendszer globális átalakulásáról, a munkaerőpiac kiszolgálásáról beszélt. Mint mondta,

a felsőoktatásban mindennél jobban szükség van a hosszú távú gondolkodásra.

Arról beszélt, hogy 2050-re 22 ezerről 30 ezerre nő majd az egyetemek száma. Egyre több egyetemi hálózat bontakozik ki vallási alapon vagy államszövetségeken, mint az Európai Unión belül. Simai Mihály úgy látja, megnő majd az állami beavatkozás aránya is az akadémiai szabadságba.

A jobb élet reményében a felsőoktatásba igyekvők száma is ugrásszerűen növekedni fog, csak úgy, mint az intézmények nemzetköziesedése, hiszen már napjainkban is 600 ezer indiai és kínai diák tanul külföldön. Az életfogytig való tanulás és a tudásalapú társadalom, valamint a folyamatosan változó munkaerő-piaci környezet miatt az egyetemek nemcsak a fiatalokéi lesznek a jövőben – emelte ki Simai Mihály, aki szerint nő majd az egy-egy speciális szakterületet oktató egyetem és a virtuális egyetemek száma is.