Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mennyit lehet alkudni a meghirdetett ingatlanárból?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Míg az elmúlt egy-két évben szinte minimálisra szűkült az alku lehetősége az eladó lakóingatlanoknál - sőt voltak esetek, amikor felfelé licitáltak a vásárlók -, az idén megint egyre inkább úgy tűnik a szakértői nyilatkozatokból, hogy nő a különbség a hirdetési árak és a tényleges értékesítési árak között, miközben növekszik az alku mértéke. A kép azonban vegyes - olvasható a Balla Ingatlan közleményében.

A 2015-2016-os években a legtöbb esetben jelképes volt az alku mértéke, sőt időnként arról is hallani lehetett, hogy egymásra licitálnak a vevők. 2017-ben az ingatlanközvetítői tapasztalatok már azt mutatták, ismét növekedésnek indult, a változás azonban eltérő az egyes kerületek ingatlanpiacát, valamint az egyes ingatlantípusokat tekintve is - áll a Balla Ingatlan közleményében.

Komoly túlárazások - jelentős alkuk

Az alku ma ismét határozott jelen van az adásvételeknél az I., II. és XII. kerületek ingatlanpiacán - szögezte le Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai irodájának szakmai vezetője. Véleménye szerint ez abból következik, hogy ezekben a kerületekben “lufiárak” jellemzik az ingatlanpiacot, azaz a legtöbb esetben irreálisan magas hirdetési árakkal találkozhatunk, amelyekből aztán később engedni kénytelenek az eladók. Ez olykor nem önkéntesen, hanem egy-egy alku hatására következik be.

Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben

a nagyon jó lakásoknál még nem jelent meg az alku, a kevésbé vonzó paraméterekkel rendelkező ingatlanoknál határozottan érezhető.

Ezek a lakások jellemzően túlárazottak, és adottságaik miatt nem tolonganak értük a vevők. Mint megjegyezte, az alku mértéke általában attól függ, hogy az adott ingatlan mennyire van túlárazva.

Ugyanígy látja Hart Erzsébet, a Balla Ingatlan VII., VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki szerint a magas hirdetési árakból az is következik, hogy egyre nagyobb az alku, amelynek mértékét

a túlárazottság határozza meg.

Az ingatlanközvetítő szerint mára elfogytak azok a vevők, akik egy-két éve még egymásra licitáltak a lakások vásárlásánál. Így nagyon ritka az, amikor egy átlagos lakást a vevő az adott kínálati áron hajlandó megvenni. Sokkal jellemzőbb, hogy az érdeklődők további lakásokat is megnéznek a megnövekedett választék miatt, és kivárnak a döntéssel. Hart Erzsébet véleménye szerint átlagosan 5-10 százalék körül alakulhat az alku mértéke a három belvárosi kerületben.

Nagy Andrea azt is megjegyezte, hogy sokszor találkoznak az ingatlanközvetítők azzal a jelenséggel, hogy az eladók mérsékelni kénytelenek a hirdetési árat, hogy egyáltalán legyenek érdeklődők, ilyenkor viszont már nem nagyon hajlandók alkudozni.

“Szemtelen ajánlattevők”

Hasonlóképpen látja a helyzetet Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki szerint sok olyan esettel találkoznak ma az ingatlanpiacon, amikor a túlárazás mértéke miatt “meg sem csörren a telefon”, azaz egyetlen érdeklődő sem jelentkezik a lakásra. Az alkuk kapcsán elsősorban azt érzékeli, hogy a csökkenő kereslettel és a bővülő kínálattal párhuzamosan a két kerületben fokozatosan nő a mértéke. Sőt, egyre több a “szemtelen ajánlattevő”, akik

nem félnek 10-15 százalékkal alacsonyabb vételi árat ajánlani.

Jellemzően persze ekkora alkukra nem kerül sor. Sebestyén Tamás szerint, ha adott esetben ilyen szélesre nyílik az olló a hirdetési ár és a vételi árajánlat között, akkor annak eredménye általában nem lesz megegyezés. Az ok ilyenkor lehet az, hogy az eladó tartja magát nagyon az általa megálmodott értékhez - annak ellenére, hogy esetleg egy normál piaci árat ajánlottak a lakásáért -, de az is előfordul, hogy egy reális áron kínált ingatlan esetében próbál egy túlzottan “pimasz ajánlattal” élni a vevő.

Schneider Zoltán, a Balla Ingatlan belvárosi irodájának szakmai vezetője szerint is hasonló a helyzet: egyre nő az alku mértéke, ahogy átfordulunk a kínálati piacra. Azok az ajánlatok, amelyek most érkeznek az eladó ingatlanokra, lényegesen alacsonyabbak, mint amit a tulajdonosok elképzelnek. Az más kérdés, hogy ebbe belemennek-e az eladók és lesz-e az ajánlatból adásvétel. Az azonban biztos, hogy egyre többen, egyre merészebben, akár 10-15 százalékkal alacsonyabb vételárat ajánlva alkudnak - tette hozzá.

Van, ahol továbbra sem jellemző az alku

Nincs ez azonban mindenhol így. Kántor Istvánné, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője elmondta, a kínálat szűkössége miatt a két pesti kerületben még mindig nem igazán jellemző az alku. Lakások vásárlásánál gyakran

teljes alkuképtelenséggel találkoznak az ingatlanközvetítők.

Egyedül a régebbi építésű, nagyméretű, korszerűtlen, jelentős mértékben felújításra szoruló házak hirdetési áránál mutatkozik lehetőség komolyabb alkura, de nagyobb értékű házaknál sem remélhetnek a vevők 5 százalékosnál nagyobb mértékű árengedményt - tette hozzá.

Balla Frigyes, a Balla Ingatlan észak-pesti irodájának szakmai vezetője is úgy látja, hogy klasszikus alkuról továbbra sem nagyon beszélhetünk, az eladó ingatlanok a legtöbb esetben a hirdetési áraikhoz nagyon közeli összegekért kelnek el az általa képviselt IV. és XV. kerületekben. Ez azt jelenti, hogy az alku még mindig maximum 100-200 ezer forint a lakásoknál, kivételt pedig csak a nagy értékű családi házak jelentenek. Ezeknél Balla Frigyes szerint továbbra is találkozhatunk 5-10 százalékos alkukkal.

Mindezek ellenére egy

jelentős túlárazás nem igazán jó megoldás ingatlaneladásnál,

hiszen rendkívüli módon lelassítja az értékesítést. Érdemesebb tehát egy valós piaci árhoz hasonló hirdetési árat megadni, amelyből aztán már csak egy jelképes összeget enged az eladó, hiszen így sokkal több érdeklődő várható az adott ingatlanra - olvasható a Balla Ingatlan közleményében.