Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Kezdődik a tanév: minden rendben vagy csak hurráoptimizmus?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Korábban megérkeznek a családokhoz a szeptemberi támogatások: a családi pótlékot, a gyest és a gyermeknevelési támogatást is jövő hét elején küldik ki - jelentette be az EMMI család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára. Az oktatásért felelős államtitkár szerint idén nem lesznek fennakadások a Klebelsberg Központ működésében. A PDSZ elnöke az InfoRádióban úgy fogalmazott, a valóság más, mint az oktatási államtitkárság tanévkezdő "hurráoptimizmusa".

A család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány minden segítséget megad, hogy a családoknak minél kisebb tehertételt jelentsen az iskolakezdés.

„A családtámogatási ellátások kifizetését idén is előrehozzuk, augusztus 28-án fogják jóváírni a bankszámlákon, a posta pedig 29-én kézbesíti. Ez összesen mintegy 1,3 millió családot érint” - mondta Novák Katalin.

Az oktatásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy 2010-hez képest jövőre 550 milliárd forinttal nőnek az oktatásra fordított források, a most kezdődő tanévre vonatkozóan 130 milliárdos a növekedés.

Palkovics László azt is elmondta, hogy szeptembertől

  • iskolába másfél millió,
  • óvodába pedig 314 ezer gyermek fog járni.
  • Az általános iskolások száma 751 ezer,
  • a szakiskolásoké 78 ezer,
  • a gimnazistáké 182 ezer,
  • szakgimnáziumokban pedig 168 ezren tanulnak szeptember elsejétől.

A közoktatásban részt vevő diákok 87 százaléka nem fizet a tankönyvekért. Az államtitkár a működtetésről szólva kiemelte, hogy a korábban végrehajtott decentralizáció eredményeként a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok átalakításával nem lesznek fennakadások a működtetésben.

„Tavaly nagyon nagy volt a Klebelsberg Központ költségvetési hiánya, jelenleg a bankszámláján 125 milliárd forint áll rendelkezésre és nincs ki nem fizetett számla.”

Palkovics László beszámolt arról is, hogy szeptembertől folytatódik a pedagógusok béremelése, európai uniós és hazai forrásokból pedig a most kezdődő tanévben minden eddiginél több jut oktatási célú fejlesztésekre.

„Az EFOP konstrukciókon keresztül az állami és a nem állami fenntartók 143 milliárd keretösszegben nyújtottak be pályázatokat különböző tartalmi és módszertani fejlesztésekre, amelyeket 2020-ig lehet elkölteni. Ezen kívül 125 milliárd forintot pályáztak infrastrukturális fejlesztésekre.”

Az államtitkár a létesítmény fejlesztésekről elmondta, hogy 25 tanuszodát tornatermet, iskolát már átadtak, 45 további létesítmény kivitelezése pedig jelenleg is tart.

Mendrey László: A valóság más, mint az államtitkárság "hurráoptimizmusa"

Tragikus eredmények a PISA-felmérésen, és a szükségesnél jóval kisebb költségvetési támogatás - a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez jellemzi jelenleg a magyar közoktatást. Mendrey László, a PDSZ elnöke az InfoRádióban azt mondta: a valóság más, mint az oktatási államtitkárság "hurráoptimista" hozzáállása.

„Ha az a cél, hogy bebiztosítsuk a helyünket az Európai Unió szegényházában, és az eddigi tragikus PISA- és OECD-eredményeket még tovább rontsuk, akkor kiváló úton vagyunk és még a sebesség is megfelelő” - fogalmazott Mendrey László.

A PDSZ elnöke hozzátette, ez azonban nem lehet célja sem az országnak, sem a magyar közoktatásnak. „Hurráoptimista” nyilatkozatnak nevezte Palkovics László szavait.

„Mi mást is mondhatott volna az államtitkár, akinek hivatali kötelessége ilyenkor megszólalni? Napjaink közoktatásában nem engedhető meg az őszinte szembenézés luxusa.

Szembe kellene nézni azzal, hogy az általuk említett irány nem jó, hogy a költségek ténylegesen nagyon kevesek.

Az OECD-felmérésből kiderül, hogy az elmúlt három évben Magyarország költötte ugyan GDP-arányosan a legtöbbet az oktatásra, de az is látszik, hogy az EU-s országokhoz képest ez még mindig nagyon kevés.”

Mendrey László kiemelte, az államtitkár a nyilatkozatában említett tartalmi újításon nyilván az új Nemzeti Alaptanterv 2019. szeptember 1-jei bevezetését értette. Ez rendkívül kevés időt jelent a felkészülésre, és problémás az is, hogy nem tudni, kik készítik elő és állítják össze. Nyilvánosságra kellene hozni az eddig elkészült dokumentumokat – tette hozzá a PDSZ elnöke.