Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Több elhalt kísérlet után vált emberré az ember

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Hogyan zajlott az ember evolúciója? - kevés leletanyag, csonttöredékek és genetikai vizsgálatok segítik a hétmillió éves történet feltárásában a tudósokat. Az emberré válás folyamatáról az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinjában Gyenis Gyula, az ELTE Embertani Tanszékének egyetemi tanára számolt be.

Az emberré válás folyamata nem egyenes fához, hanem inkább olyan bokorhoz hasonlítható, amely ágainak nagy része elpusztult – érzékeltette az ELTE Embertani Tanszékének egyetemi tanára.

„Számos olyan kísérlete volt az emberré válásnak, amelyek jó része kihalt.”

Gyenis Gyula hozzátette, a ma ismert, emberinek számító legrégebbi lelet hétmillió éves és Afrikában találták. A homo erectus az első, akit embernek lehet nevezni – mondta az ELTE Embertani Tanszékének egyetemi tanára.

Homo erectus
Homo erectus

„Egyre több lelet került aztán elő, ezek nem úgy néznek ki, mint egy mai ember, sokkal inkább emberszabású majom jellegük van. A homo erectusból a homo heidelbergensis alakul ki Afrikában, aki közös őse a neandervölgyi embernek és a homo sapiensnek is. Az Európába vándorló változatából kialakul a neandervölgyi ember, az Afrikában maradóból pedig a homo sapiens. Később ő is Európába vándorol, illetve Ázsiába és más helyekre is. Európában találkozik a neandervölgyi emberrel, aminek a neandervölgyi számára tragikus vége lesz: ő kihal és a homo sapiens megmarad.”

A kutatók Szibériában, az Altaj-hegységben találtak egy különleges leletcsoportot, amely a különböző emberfajok együttéléséről árulkodik – mondta Gyenis Gyula.

Homo sapiens
Homo sapiens

„A gyeniszovai leletegyüttest egy olyan barlangban találták, ahol a homo sapiens mellett neandervölgyi embert is találtak, sőt olyan maradvány is előkerült, akiről még nem is tudják eldönteni, hogy kicsoda, micsoda. Kevés fosszilis csont került elő, így morfológiailag nehéz meghatározni, genetikailag azért könnyebb.”

Azt még szintén nem lehet tudni pontosan, hogy ezek az emberfajok keveredtek-e, ha igen, mekkora mértékben – mondta az ELTE Embertani Tanszékének egyetemi tanára. Gyenis Gyula hozzátette: vannak bennünk neandervölgyi gének.

Neandervölgyi
Neandervölgyi

„A neandervölgyiek 20 százaléka megtalálható bennünk. Nem egy emberben, úgy csak legfeljebb 1-2-3 százalék, de összességében a neandervölgyiek génjének 20 százaléka megtalálható a homo sapiensben.”

A teljes beszélgetés kedd este 7 órától hallgatható  meg az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinműsorában.