Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Jog lehet Magyarországon az elsétálás

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A korábbi évekre jellemző, átlagosan fél­millió végrehajtás helyett idén 350 ezer eljárás indulhat el. A csökkenés oka egyrészt a lakosság anyagi helyzetének javulásában, másrészt a devizahitelek lassú kifutásában keres­hető. Az utóbbiak esetében gyakori igaz­ságtalan helyzetek kivédésére az elsétálási jog bevezetése is megoldást jelenthetne - írja a Magyar Idők.

Nem jutott még túl teljesen a devizahiteleken a magyar társadalom – erről árulkodnak a végrehajtók tapasztalatai, amelyek szerint a külföldi pénznemben felvett régi kölcsönök még ma is sok gondot okoznak - írja a Magyar Idők.

"Az eljárások bizonyos része még ma is volt deviza­hiteles ügyfeleknél indul meg, illetve ellenük folyik – mondta a lapnak Schadl György. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke az okokról, részletekről szólva először is az idei teljes ügymennyiségről tett említést.

"Néhány éve félmillió körül volt a végrehajtások száma, most azonban úgy tűnik, hogy idén nagyjából 350 ezer eljárás indulhat el" – mondta az elnök, majd hozzátette: a mérséklődés alapvetően két ténye­zőre vezethető vissza. Az egyik, hogy a végrehajtási adatok a lakosság anyagi helyzetének javulásáról árulkodnak, a másik pedig az, hogy ha lassan is, de idővel eltűnnek a deviza­hitelezés okozta nehézségek. A jelek szerint néhány éven belül végleg kipöröghetnek azok a problémás kölcsönök, amelyeket annak idején eredetileg svájci frankban vagy euróban adtak és tartottak nyilván a bankok.

– A legnagyobb gondot az adósok többségének sajátos hozzáállása okozza – emelte ki Schadl György. A korábbiakban sokan úgy döntöttek, hogy mivel igazságtalannak tartják a devizahitelek konstrukcióját, a törlesztőrészlet megemelkedését, egyetlen fillért sem utalnak át a banknak. Mivel így felmerült az ingatlan elárverezése, ezért a közműdíjakat, a közös költséget és más, a lakás fenntartásához kapcsolódó terheket sem fizették meg.

"Bizonyos adósoknál így a devizahitel-tartozás miatt indult eljárás mellett három-négy másik ügy is fut. Ha nem a banki elmaradás, akkor a rezsihátralék vagy más ok miatt kerül kalapács alá a lakás" – tette hozzá.

Az elnök ugyanakkor beszélt a másik végletről is. Az utóbbi időszakban többször is előfordult, hogy bár az adós mindent megtett egykori devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését, ráadásul a banki tartozásból még úgy is maradt nem egyszer milliós összeg, hogy az eljárás végén az érintett ügyfélnek semmilyen érdemi vagyona nem maradt.

"Az ilyen esetekben igaz­ságos megoldás lehetne az úgynevezett elsétálási jog bevezetése" – jegyezte meg. A tengerentúlon alkalmazott módszer lényege, hogy ha az adós minden ér­demi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételek mellett – mentesül az esetleg fennmaradó tartozása alól. "A megoldás idehaza persze csak akkor működ­hetne, ha szi­gorú kitételek érvényesülnének" – jegyezte meg Schadl György.

A hazai elsétálási jog például csak az azóta átváltott korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba, mégpedig azért, mert az ilyen kölcsönök adósait korábban rendkívüli helyzetbe hozta az árfolyamok elszabadulása, a törlesztőrészletek megemelkedése. Fontos, hogy az elsétálási jog jelentette előnyös lehetőség csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben igyekeztek törlesz­teni és azon kívül minden más kötelezettségüket időben és pontosan teljesítették vagy teljesítik az elsétálás jogintézményének bevezetéséig.

Ennek kapcsán Schadl György megemlített egy friss hazai jogszabályt. Eszerint – az adósokat védendő – jelenleg a fogyasztói hitelből eredő tartozás esetén az ügyfél lakóingatlanát az ingatlan értékének száz százalékánál alacsonyabb áron nem lehet értékesíteni a végrehajtásban. Sok helyen azonban az árverések sikertelenek, ugyanis ennyiért nem kelnek el az ingatlanok.

"Az adós tartozása tehát nemcsak fennmarad, de kamatozik is, miközben a hitelező sem jut hozzá a követeléséhez" – összegezte az elnök.

Szerinte az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az elsétálási jog beveze­tése okkal merülhet fel.

"Ennek részletei kapcsán azonban a mindenkori törvényhozást illeti meg a döntés joga" – jegyezte meg a vezető, majd hozzátette: a végrehajtók mindig a hatályos jogi előírások szerint járnak el, ügyelve a szakmai elvárásokra is - írja a Magyar Idők.