Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Ilyen választási bombára számít a Fidesz

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Azt az eszeveszettséget látva, amely Simicska Lajost és fiacskáját jellemzi, ma már az ő részükről bombára csak a szó legszorosabb értelmében számíthatunk, politikailag nem. Ezt a választ adta a Fidesz frakcióvezetője arra a kérdésre, hogy számítanak-e politikai bombára a politikai riválisoktól?

A frakció tagjai készen állnak a választási küzdelemre azért, hogy egymást követően harmadszor is megbízást kapjunk a kormányzás folytatására – nyilatkozta a Magyar Időknek Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke és frakcióvezetője, aki beszélt a vasárnapi tisztújító kongresszus feladatai­ról is.

A baloldalról úgy vélekedett: az SZDSZ egykori holdudvara már nem irányítani próbálja az MSZP-t, hanem felszámolni.

– Egy hónapja a Fidesz ország­gyűlési frakciójának vezetője. Milyen tapasztalatokat gyűjtött ennyi idő alatt?

– Igyekszem az új megbízatással együtt járó munkát a frakció és a politikai közösség egészének érdekében végezni. Jól működő képviselőcsoportot örököltem, ezért Kósa Lajost illeti köszönet. A frakció tagjai készen állnak a választási küzdelemre. Mindannyian harcolni fogunk azért és bízunk abban, hogy a rendszerváltás óta egyedülállóan, egymást követően harmadszor is megbízást kapjunk a választópolgároktól a kormányzás folytatására.

– A választások közeledtével tapasztal helyezkedést a pártban vagy annak környékén?

– Egyáltalán nem. Ez is egy fontos különbség köztünk és az ellenzéki pártok között. A Fideszben mindenki tudja, hogy aki a választás napjáig nem a közös győzelemért tesz meg mindent, hanem valamilyen vágyott pozíció megszerzésével foglalkozik, biztosan nem fog célt érni. Mindenki tudja, hogy nem hihetünk a nekünk a valóságnál is jobban kedvező közvélemény-kutatásoknak, hiszen a választás tétje óriási: a baloldal 2002-ben lényegesen jobb állapotban volt, mégis csődbe vezette az országot. Elképzelni is ijesztő, ha most győznének, mit kezdenének a hatalommal.

Fotó: Magyar Idők

A legnagyobb parlamenti párt frakcióvezetőjeként határozottan kiáll a nemzetek Európája mellett

– A mostani tisztújítás hatására milyen változások várhatók a Fidesz elnökségében?

– Nagyon fontos, hogy ha az elnökség után a kongresszus is úgy dönt, akkor Novák Katalin családügyi államtitkár lesz a Fidesz elnökségének új tagja. Az ő jelöltségének indoka az a tiszteletre méltó kormányzati teljesítmény, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériu­ma a családpolitika terén felmutatott. Nem is beszélve arról, hogy a háromgyermekes és három nyelven tökéletesen beszélő államtitkár asszony a Fidesz külkapcsolatainak erősítéséhez is hozzá tud járulni.

– Ez azt is jelenti, hogy a Fidesz pártprogrammá emeli a sokat emlegetett demográfiai cselekvési tervet?

– A népesedéspolitikának kiemelt helye van a gondolkodásunkban. A migrációval szembeni küzdelemben elért eredmények is másodlagossá válnak, ha egy társadalom nem képes a reprodukcióra. Nagyot léptünk előre, hiszen amikor kormányra kerültünk, a termékenységi arányszám 1,27 volt, most pedig 1,49. Ez azt jelenti, hogy 200 felnőttnek nem 127, hanem 150 utódja van, de ez még így is messze van 2,1-es mutatótól, amely a társadalmi reproduk­ciót jelenti. Természetesen egy kormány egy jogállamban nem tud, és a mi kormányunk nem is akar beleszólni senkinek a magánéletébe. Azonban azokat a kereteket mindenképpen biztosítani kellett, hogy a gyermekek vállalása ne járjon együtt a szegénység vállalásával. Amikor a 2010 utáni első két-három évben, az öröklött rendkívül nehéz gazdasági körülmények között, egy államcsőd után átvett kormányzás időszakában kellett rendkívül nehéz döntéseket meghozni, a családpolitika már akkor is minden mással szemben elsőbbséget élvezett.

– A tisztújításon kívül milyen más témák szerepelnek a kongresszus előtt?

– A kongresszus legfontosabb feladata a választásra való felkészülés és a számadás lesz. Miután hét és fél éve kormányzunk, ezért indokolt bemutatni, hogy az ország 2017 végére meddig jutott el. A legobjektívabb adatokat a politikában a gazdaság szolgáltatja. A 2010-es választásokon Orbán Viktor arról beszélt, hogy egymillió új munkahelyre van szükség tíz év alatt azért, hogy Magyarország újra versenyképes legyen. Ezt akkor mindenki hiteltelen, megvalósíthatatlan, demagóg ígérgetésként bélyegezte meg. Ehhez képest ma azt látjuk, több mint 740 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben. Időarányosan a lehetetlennek tűnő küldetést is sikerült teljesíteni. Ugyancsak elmondhatjuk, hogy egyensúlyban van a költségvetés, soha ilyen alacsony nem volt az infláció, stabil a gazdasági növekedés, négy százalékra csökkent a munkanélküliség. Megszűnt a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás, amely a Gyurcsány-kormány öröksége volt, és azzal fenyegetett, hogy az ország nem férhet hozzá az európai uniós forrásokhoz.

– Hol tart a választókerületi képviselőjelöltek kiválasztása?

– December elején az országos választmány fogja megerősíteni az egyéni választókerületekben induló jelölteket. A Fidesz–KDNP-pártszövetség szervezettségét és a kampányra való felkészülés tervezettségét jól bizonyítja, hogy a 106 választókerület több mint 90 százalékában már tavaly decemberben döntés született arról, hogy ki indul jelöltként.

– Indul egyéniben?

– Igen, a budapesti hármas számú választókerületben, a XII. kerület egészét és a II. kerület egy részét magába foglaló választókerületben fogok indulni.

– A közvélemény-kutatások a biztos pártválasztók körében hatvan százalék körüli támogatottságot mutatnak. Reális kép ez?

– Nem. Nem szabad hinni az ilyen kutatásoknak. Számtalanszor megtapasztaltuk, hogy nehéz pontosan felmérni a választói hangulatot. Nemcsak Magyarországon, hanem Európában, sőt az egész világon – gondoljunk csak a tavalyi amerikai elnökválasztásra – komoly pontatlanságok vannak a kutatásokban. Ráadásul azt sem zárhatjuk ki, hogy akik ma nagyon magasan mérik a Fidesz népszerűségét, egy-két hónap múlva egy valamivel alacsonyabb, de még így is jó népszerűségi mutató esetén már hanyatlásról, a kormánypártok válságáról beszélnek majd. A közvélemény-kutatások nézegetése helyett annak a világos és őszinte üzenetnek a választókhoz való eljuttatására kell összpontosítani minden erőnket, hogy Magyarország polgárainak a biztonság megőrzésére és a jólét megteremtésére kizárólag a Fidesz–KDNP-pártszövetség kormányzása ad esélyt.

– Mi a véleménye arról, hogy az egykori kihívó, a MSZP a végelgyengülés jeleit mutatja?

– Sohasem hiteles és aligha őszinte egy versengő demokráciában az egyik kormánypárt képviselője részéről azon keseregni, hogy milyen gyengék az ellenfelek. Az ellenzék látványos impotenciája csak növeli a mi felelősségünket. Az MSZP-nek már 1990-ben szét kellett volna esnie, mert akkor esély lett volna arra, hogy nemzeti alapon álló baloldali, szociáldemokrata párt jöjjön létre. Ehelyett egy posztkommunista gyökerű, többnyire a diktatúra állampártjának reformpolitikusaiból álló alakulat rontotta itt a levegőt évtizedeken keresztül, többször is kormányra kerülve. Érdekes, hogy akkor esnek szét, amikor a biológia törvényszerűségei folytán a szocialisták túlvannak a generációváltáson. Ez intő jel. Akik a szociálliberális oldalon mindenféle demokratikus legitimáció nélkül évtizedek óta meghatározzák, hogy merre van az előre, most döntöttek úgy, hogy már nem irányítani próbálják az MSZP-t, hanem felszámolni. Ennek az egykor volt SZDSZ egykori értelmiségi holdudvarához tartozó csapatnak történelmi érdeme, hogy sokkal többet ártott a balliberális oldalnak, mint amennyit mi minden ilyen irányú szándékunk ellenére valaha tudtunk. Mi kívülállóként jó kormányzati teljesítményre törekedve, és amíg a választási kampány előtt még lehetséges, érdemi kormányzás közepette nézzük azt a bicskázást, amely a baloldalon életjeleket mutató kis és törpepártok egymással szembeni küzdelmében zajlik. De az kívülről nézve is szomorú, hogy a bárd annak a Gyurcsány Ferencnek a kezében van, aki kormányzásával egyszer már tönkretette az országot.

– A Jobbik egyre több gesztust tesz a baloldalnak. Milyen ellenzéki forgatókönyvekre számítanak?

– Nem azért zárhatjuk ki a Jobbik–DK választási együttműködést, mert Vona Gábornak elvi fenntartása lenne Gyurcsány Ferenc pártjával kapcsolatban vagy egyáltalán a világon bármivel szemben, hanem mert ők is arra jutottak, hogy ezzel összességében csak szavazókat veszítenének. Egy ilyen együttműködés mindenki előtt nyilvánvalóvá tenné a Jobbik teljes elvtelenségét, azt, hogy feladták a korábban is elfogadhatatlan, de mégiscsak létező alapelveiket. Amikor Vona Gábor – saját megfogalmazása szerint – megölte a párt lelkét, ezzel forgalomképessé és eladhatóvá tette a Jobbikot, hogy azután gyorsan értékesítse is. Ha a Jobbik vezetése úgy kalkulálna, hogy megéri összefogni Juhász Péterrel, Karácsony Gergellyel vagy Gyurcsány Ferenccel, az ő oldalukról ennek már semmi elvi akadálya nem lenne. Csak ők is tudják, hogy a haszonelv alapján ez 2018-ban még nem kifizetődő nekik. Úgyhogy a 106 egyéni körzetben valószínűleg mindenhol lesz egy baloldali, egy jobbikos és egy kormánypárti jelölt.

– A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordult az úgynevezett plakáttörvény miatt. Mi az önök álláspontja ez ügyben?

– Tragikomikusnak tartjuk a Jobbik álláspontját, főleg hogy e tekintetben vélhetően postásként jár el. Az ellenzéki pártban döntő részesedést szerző Simicska Lajos érdekeit képviselve fenyegetnek egy magyar alkotmányos intézményt, amit visszautasítunk. Ráadásul a választások legitimációját összefüggésbe hozni a plakátokkal már csak azért is teljes képtelenség, mert a kampányidőszakra a választási eljárási törvény vonatkozik, nem pedig a plakáttörvény.

– Számítanak választási „bombára” a politikai riválisoktól, Simicska Lajostól vagy külföldről?

– Azt az extremizmust és eszeveszettséget látva, amely a hajnali jókedvé­ben a saját plakátjait festegető Simicska Lajost és fiacskáját jellemzi, ma már az ő részükről bombára csak a szó legszorosabb értelmében számíthatunk, politikailag nem.

– Földi László biztonságpolitikai szakértő megjegyezte: számos, a migránsokat támogató civil szervezet, NGO titkosszolgálati eszközöket is alkalmaz, ezért az államnak hasonlóan kellene fellépnie ellenük. Egyetért ezzel?

– Magyarországon a valódi civil társadalom működése soha nem lehet titkos­szolgálati tevékenység céltáblája. Azonban a határvédelem, illetve az illegális bevándorlás elleni küzdelem védelmet igényel. Ezért ha önmagukat civileknek nevező szervezetek olyan tevékenységet folytatnak, mint amit például az olasz partokon a törvénytelen migráció elősegítése érdekében tettek, akkor törvényszerűen a titkosszolgálatok látókörébe kerülnek. Senki nem akar törvényesen működő civil szervezeteket titkosszolgálati módszerekkel zaklatni, ez alkotmányellenes is lenne, erre csak a jogellenes vagy a jogsértést elősegítő tevékenységük adhat okot. Az illegális bevándorlás elősegítése összeegyeztethetetlen az állami törvényekkel, sőt megsérti a schengeni egyezményt is, amely a külső határ védelmére kötelezi a részes tagállamokat.

– Hol tart a Soros-terv kapcsán indított konzultáció?

– A napi szintű adatokat a kormány közli, a visszaküldött ívek száma már tíz nappal ezelőtt megközelítette a négyszázezret. A konzultációhoz kapcsolódó országjáráson is soha nem látott érdeklődést tapasztalunk. Több mint kétszáz konzultációt tartunk országszerte. A fórumokon pedig átlagosan a kétszáz főt is meghaladja az érdeklődők száma.

– Az ellenzék mégis bagatellizálja a konzultációt.

– Magyarországon a kormánypártok egyébként sem alacsony támogatottságát is messze meghaladó egyetértést élvez az a migrációs politika, amely egyértelműen és világosan kimondja: csak és kizárólag a magyar választópolgárok dönthetnek arról, hogy kivel akarnak együtt élni, illetve kivel nem. Erről a jogukról semmiképpen sem akarnak lemondani Közép-Európa társadalmai. Ennek is köszönhető az, hogy ma a visegrádi együttműködés képviseli a legszilárdabban ezt az álláspontot.

– Míg a migráció tényét már nem, a Soros-terv létezését még tagadja az ellenzék.

– Az ellenzék a Soros-tervvel kapcsolatos kommunikációt úgy támadja, hogy meg sem vizsgálja, van-e bármi különbség az Európai Bizottság által képviselt politika és a Soros György által leírtak között. A kontinensünk jövőjéről folytatott vitáknak ma az a lényegük, hogy milyen Európát képzelünk el: a nemzetek Európáját, ahol az egyes államok polgárai megőrzik nemzeti önazonosságukat, és tisztában vannak azzal, hogy senki nem lehet úgy európai, hogy ne legyen egyszersmind magyar, lengyel, német vagy francia; vagy pedig egy olyan Európai Egyesült Államokat, ahol az európai, nemzeti kulturális hagyományok is feladhatók, felolvasztásra ítélhetők. Mi határozottan kiállunk a nemzetek Európája mellett. Ezzel szemben Soros György a legfőbb nemzetközi ideológusa annak, hogy a nemzet káros kategória és az általa kívánatosnak tartott „nyílt társadalommal” összeegyeztethetetlen.