Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A rémület tökéletes videója!

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Egyre többen nézik meg a videót a Lábod határában vágtató több száz, láthatóan rémült szarvasról. A somogyi vadászkamara titkára szerint az illegális agancsgyűjtők zavarják meg az állatok pihenését. A szarvasok nappal pihenik ki az éjjeli táplálékszerzés fáradalmait, az agancsozók azonban rátalálnak a nyomukra, s sötétedésig követik-hajtják őket.

Gyönyörű, s egyben félelmetes felvételt tett fel a legismertebb fájlmegosztóra a kaposvári Sallai Rudolf: Lábod határában több száz, láthatóan rémült szarvas vágott át az úton. Miután az állatok nyílt terepről érkeztek, az autósok időben meg tudtak állni, ám a szakember szerint hasonló erdős területen is előfordulhat, amikor sokkal nehezebben kerülhető el a baleset - írja a Sonline.

Az interneten természetesen azonnal megkezdődött a találgatás, mitől rémülhettek meg az állatok, ráadásul ennyien, ugyanis ilyen létszámú szarvasrudli még a több tízezres szarvasállományú Somogyban is szokatlan látvány.

Ebben az időszakban hullik a gímszarvasok agancsa - magyarázta Kemenszky Péter, a megyei vadászkamara titkára -, s emiatt az illegális agancsgyűjtők ellepik az erdőket, megzavarva az állatok pihenését. A szarvasok nappal pihenik ki az éjjeli táplálékszerzés fáradalmait, az agancsozók azonban rátalálnak a nyomukra, s sötétedésig követik-hajtják őket.

Az agancsgyűjtés időszaka jó két hónapig tart, ezalatt az állatoknak kevés a nyugalma. Normális esetben egy rudliban a tehén, a borjú és az ünő él együtt, a bikák elkülönülnek - folytatta Kemenszky Péter -, a felvételen azonban jól látható, hogy itt egy-kétszáz állat menekült együtt: a dél- és belső-somogyi, Dráva-síki állomány jelentős része. A filmen az is látszik, hogy a nagyobb csapathoz egy másik irányból egy másik, komoly létszámú rudli csatlakozik: ettől kezdve együtt menekülnek.

Az állatok célja a túlélés, s nagy létszámban nagyobb az esélyük, ezért verődnek össze. Az emberi közelség mellett a kemény tél is rudlirendező lehet, ám most kifejezetten az agancsozók okozzák a problémát.

Április közepén kezdődik a gímeknél az ellés, addig jórészt együtt maradnak - mondta a megyei vadászkamara titkára. - Jellemző, hogy a tehenek most vemhesen menekülnek, így jelentősebb számban előfordulhat majd köztük vetélés. A csapat élén az első egyed a vezértehén, egy idősebb-tapasztaltabb nőivarú egyed, őt követi minden állat.

Egy szarvas normális esetben is több tíz kilométert bejárhat egy nap alatt, menekülés közben a rudli még nagyobb távokat tehet meg. A riadt állatok ráadásul nem a megszokott útvonalukon közlekednek, ismeretlen terepre tévednek, lezárt erdőtelepítésekre, szőlőkbe, ahol komoly károkat okozhatnak.
- Egyfelől az egyedek is megsérülhetnek, másrészt el lehet képzelni, mi marad például egy friss erdőtelepítés kerítéséből, ha egy ekkora létszámú rudli keresztülrohan rajta - jegyezte meg Kemenszky Péter. - Ráadásul a korábban nagy területen, szétszórva táplálékot kereső állatok ilyenkor éjjel együtt esznek, azaz komoly lokális károkat okozhatnak.

Az agancsgyűjtés természetesen illegális, ennek ellenére a somogyi erdőkben ilyenkor ezrek keresik az elhullott agancsot, mely azonban hivatalosan a vadászatra jogosult tulajdona, azaz a gyűjtés lopásnak számít. Ám mivel a hullott agancs kilója néhány ezer forint, hiába kapják el meglehetős gyakorisággal a vadászok a gyűjtőket, jellemzően szabálysértési eljárás indulhat csak ellenük, s mivel sokszor a megélhetésük függ tőle, az agancsozók már mennek is vissza az erdőkbe. A zsákmány töredékéből iparművészeti tárgy lesz, a nagy része viszont felvásárlókhoz kerül, akik a Távol-Keletre adják el, ahol egyes vélemények szerint afrodiziákumnak számít az őrölt szarvasagancs...

Ilyenkor a gímszarvasét keresik a gyűjtők, áprilisban aztán kezdődik a dámé - mondta Kemenszky Péter -, utóbbi azonban kevésbé intenzív, hiszen nincs mindenütt a megyében, Belső- és Dél-Somogyra jellemző. Az agancsozók azonban nemcsak a szarvasokat zavarják meg, hanem az összes vadat: február végén már ellik a vaddisznó, s a gímek nyomában járók felkeltik a kocát a malacok fölül, de az őzek, s egyéb vadon élő fajok is megszenvedik az ember ilyen közeli jelenlétét.