Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Így szorítanák vissza a madármérgezéseket

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Több száz fokozottan védett ragadozó madarat mérgeztek meg az elmúlt években, az ilyen jellegű bűncselekmények száma az utóbbi hónapokban emelkedett, ezért az állatvédők, a rendőrség és a kormányzat nyomravezetői díjak felajánlásával próbálja a mérgezési ügyeket felderíteni, felszámolni.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE), a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), valamint a vidékfejlesztési tárca képviselői által tartott hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott: ez év első hónapjaiban már több tucat, mintegy 20 millió forint természetvédelmi értékű védett, illetve fokozottan védett ragadozó madarat pusztítottak el az országban.

Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Igazgatója azt mondta: az utóbbi két évben 65 parlagi sast, 300 egerészölyvet pusztítottak el, míg idén 8 rétisast, 2 szirti sast, 4 barnakányát és 39 egerészölyv-tetemet találtak, és a madarak halálát mérgezés okozta.

Sós Endre, az állatkert főállatorvosa azt mondta, januártól 20 sast hoztak be mérgezéssel hozzájuk, de esélyük sem volt megmenteni őket.

Közlése szerint három estben röntgenfelvételeket is készítettek azokról a madarakról, amelyek lőtt sérüléssel kerültek hozzájuk - élve vagy már elpusztulva -, hogy segítsék a hatóságok munkáját.

Ábrahám Attila, az NNI környezeti bűnözés elleni osztályának munkatársa azt mondta: eddig 11 ügyben zajlik eljárás, és várhatóan újabb tucatnyi ügyben indulhat meg a nyomozás. Hangsúlyozta: a bűncselekményeket olyan mérgekkel követik el, amelyeket már évekkel ezelőtt betiltottak, így nemcsak természetkárosítást, hanem méreggel való visszaélést is elkövetnek.

Schmidt András, a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője a sajtótájékoztatón a közös fellépés fontosságát hangsúlyozta, megjegyezve: a fajok megmentéséért az állam természetvédelmi őröket, a nemzeti parkok területén pedig külön madáretetőhelyeket üzemeltet, és jelentős összeggel támogatja a madártani egyesület fajok megőrzésére irányuló Life-programját.

Legújabb projektjükben - amelyben az NNI, az állatkert és az egyesület mellett a nemzeti parkok, az Országos Magyar Vadászkamara és a Természetfilm.hu Egyesület vesz részt - öt év alatt, 2012 és 2016 között több mint kétmillió eurót költenek a parlagi sasok pusztításának visszaszorítására, illetve a madarak védelmére Magyarországon.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy 100-100 ezer forintos nyomravezetői díjat ajánlanának fel szervezetenként a madármérgezési ügyek felderítésére, valamint létrehoznának egy alapot, amelybe azokat a felajánlásokat gyűjtenék, amelyeket ugyanerre a célra tudnának fordítani.

A vadászkamara képviselője az ország 1400 hivatásos vadászának segítségét, hálózatuk közreműködését ajánlotta fel a bűncselekmény-sorozat felderítésére.

Az MTI kérdésére, hogy miért pusztítják el mérgekkel a védett madarakat, az MMTE igazgatója és Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője azt mondta, a hátterében általában vélt gazdasági érdekek, apróvadak, galambok, háziállatok védelme áll. Általában növényvédő szerrel kennek be állati tetemeket, így mérgezik meg a ragadozókat. Az is előfordul, hogy a madártetemet preparálják és értékesítik, vagy saját lakásukat díszítik vele, de ezekben az esetekben csak ritkán jut a hatóság vagy az állatvédők tudomására a bűncselekmény.