Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Ki mit talál a felvágottban?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Senki sem ismeri a hatásukat, senki sem tudja biztosan, hogy károsak-e az egészségre, mégis nap, mint nap az asztalunkra kerülhetnek génmódosított alapanyagokat tartalmazó élelmiszerek. Az InfoRádió Zöldjelző című magazinjában Mora Veronika, az Ökotárs Alapítvány munkatársa nyilatkozott a hazai és európai ellenőrzésről.
Már évek óta beszélünk génmódosított élelmiszerekről, de mégsem tudjuk pontosan, hogy mit is jelent ez?

Nem az élelmiszerek génmódosítottak, hanem azok a növényi alapanyagok, amelyekből előállítják a termékeket. Ha genetikailag módosítanak egy növényt, az azt jelenti, hogy egy bármilyen más élőlény - egy ismert funkcióval rendelkező - génszakaszát átültetik a befogadó élőlénybe, s ott azt működésre késztetik. Egy gyakorlati példával szemléltetve, ha a rovarokat elpusztító talajlakó baktérium a méreganyag-termelésért felelős génjét beültetjük a szántóföldi haszonnövényekbe, akkor el tudjuk azt érni, hogy a növények is előállítsa a méreganyagokat és így megvédjék magukat bizonyos kártevőkkel szemben. Az élelmiszerekbe a haszonnövények feldolgozásával kerül génmódosított alapanyag, leggyakrabban a szója- és a kukoricafélékbe.

Hol engedélyezett, és hol nem génmódosított alapanyagok felhasználása az élelmiszeriparban?

Legnagyobb mennyiségben az amerikai kontinensen, az Egyesült Államokban, Kanadában, Argentínában használ ilyen alapanyagokat az ipar. Európában nem jellemző, illetve az a szabály él, hogy forgalomba lehet hozni génmódosított alapanyagokat tartalmazó élelmiszert, de nem lehet termeszteni módosított növényt.

Milyen élelmiszerek tartalmazhatnak genetikailag módosított alapanyagot?


Szója- illetve kukoricatermékek. A problémát azonban jobban érzékelteti, ha azt mondom, hogy a feldolgozott élelmiszerek hatvan százalékában megtalálható valamilyen szójaféleség, szójaliszt, szójafehérje, szójaleticin vagy kukoricaolaj, kukoricakeményítő. A hazai és általában az európai vizsgálatok azt mutatják, hogy leginkább a feldolgozott húsféleségek, például a felvágottak tartalmazhatnak töltőanyagként szójafehérjét, s ebben az alapanyagban mutattak ki már hazai laboratóriumokban is genetikailag módosított szóját. Az európai szabályok szerint fel kell tüntetni az élelmiszer csomagolásán, hogyha a termék genetikailag módosított növényből származó összetevőt tartalmaz. Van azonban egy kiskapu, ha a módosított alapanyag aránya 0,9 százalék alatt marad, akkor nem kötelező a címkézés. Éppen erről zajlik most vita Magyarországon, a Greenpeace megrendelésére készült vizsgálat ugyanis több olyan terméket is talált, amelyekben a határértéket meghaladó mértékben volt jelen génmódosított alapanyag, az élelmiszerek csomagolásán ezt mégsem tüntették fel.
Itt Európában éppen azért van botrány minden egyes esetből, mert a fogyasztók érdekvédői 1996, a génmanipulált alapanyagok megjelenése óta megpróbálnak megakadályozni ezeknek a termékeknek a térnyerését. Az ellenállás miatt az európai gyártók többsége vállalta, hogy tiszta alapanyagokkal dolgozik.

Miért az ellenkezés? Tudnak már olyan betegségekről, amelyek kialakulásában közrejátszott a "nem tiszta" élelmiszer?


A legnagyobb probléma, hogy nincsenek tudományos módszerekkel igazolt tények arra vonatkozóan, hogy hogyan hat az emberi szervezetre ilyen növények fogyasztása, hogy hosszú távon milyen hatása van az egészségre. Ugyanakkor sok kutatás, állatkísérlet zajlik, amelyek részeredményei azt mutatják, hogy a génmódosított termékek okozhatnak elváltozásokat. De egyik kísérlet sem tárta eddig fel az okokat. Nem tudjuk például, hogy az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt ételallergiás eseteknek van-e közük a genetikailag módosított növények elterjedéséhez.

Mivel érvelnek a gyártók? Miért használnak génmódosított alapanyagokat?

A géntechnológiai ipar azzal szokott érvelni, hogy a génmódosított növényekkel nagyobb termésátlagot lehet elérni, ez hozzájárul a világ élelmezéséhez, ráadásul megkönnyíti a gazdálkodók dolgát, leegyszerűsíti a növényvédelmet. Sok ígérettel is kecsegtetnek a gyártók, mondván, hogy a genetikai módosítás révén magasabb tápértékű, magasabb vitamintartalmú növényeket lehet termeszteni. Ennek az érvelésnek az értékeléséhez azonban tudni kell, hogy az elmúlt tíz évben nem jelentek meg új tulajdonságokkal rendelkező növények.
Mi azt gondoljuk, hogy ezeknek a növényeknek a termesztésével olyan környezeti és egészségügyi kockázatot veszünk a nyakunkba, amelyek következményeit még csak nem is ismerjük. Azt viszont látjuk, hogy ha hosszabb távon káros következményei lesznek a génmódosított élelmiszerek fogyasztásának, az visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el.