Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Az oroszok nem kérnek a nyugatból

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Bár hosszasan lehet vitázni a globalizáció és az angolszász kultúra térnyerésének előnyeiről és hátrányairól, egy, a napokban közzétett közvélemény-kutatás eredményei alapján úgy tűnik, az orosz állampolgárok nem kérnek a nyugatból. Õk, inkább a maguk útját járnák...

A 19. század óta két nagyobb szellemi irányzat próbálja meghódítani az orosz gondolkodást. Immár több mint két évszázada vetekszenek egymással a nyugati kulturális hatásoknak teret engedő, illetve a saját fejlődési út fontosságát hirdető szlavofil elképzelések. Bár a vita koránt sincs még lezárva, sőt a gyorsuló globalizáció miatt folyamosan napirenden vannak a nyugati angolszász kultúra térnyerésének hozadékai, úgy tűnik az orosz állampolgárok már állást foglaltak a kérdésben.

Az orosz Bashkirova & Partners marketing ügynökség egyetlen kérdésre kereste a választ a napokban közzétett reprezentatív közvélemény-kutatása során: "Egyetért-e Ön azzal, hogy életmódunkat védeni kell a külföldi hatásoktól?" Az 1000 orosz felnőtt megkérdezésével készült kutatás eredményei szerint, a válasz igen.

A válaszadók 78,2 százaléka értett egyet a kérdésben megfogalmazott állítással: 42,1 százalékuk teljes mértékben, 36,1 százalékuk pedig inkább elfogadja az állítást, miszerint az orosz életmódot és kultúrát védeni kell a külföldi befolyással és nyugati kulturális hatásokkal szemben.

A megkérdezetteknek kevesebb, mint az ötöde utasította el az állítást. Igaz, ezek körében is csak három százalék azoknak az aránya, akik teljes mértékben elvetik az elképzelést, míg 14,3 százalékuk az inkább nem ért egyet álláspontra helyezkedetett.

Nem mindegy, hogyan kérdezünk

"A Bashkirova & Partners nem járt el elég szakszerűen" - vélekedett Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékán-helyettese az ELTE TTK hírlevelének.

A közvélemény-kutatásban ugyanis a kérdés megfogalmazásának módja nagyon kényes kérdés, és ha egy ilyen "nyitunk vagy elzárkózunk" attitűdre kíváncsi a kutató, akkor azt nem egyetlen, sugalmazó kérdéssel kell kutatni. Ha például azt kérdezték volna, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy életmódunkat közelíteni kell a legfejlettebb országokéhoz", akkor valószínűleg arra is hasonló arányban kaptak volna egyetértő válaszokat - teszi hozzá a szakértő.

"Egy így feltett kérdésre adott válasszal könnyen egy táborba kerül az, aki például arra gondol, hogy a klasszikus orosz irodalomnak méltó helyet kell biztosítani az oktatásban és a színházak, mozik kínálatában, azokkal, akik szerint például be kellene tiltani az amerikai filmek nemzetközi forgalmazását" - egészítette ki Síklaki István megállapításait Rudas Tamás, az ELTE Statisztika Tanszékének vezetője.

Rudas szerint, ha a kutatók a rákérdeztek volna arra is, hogy milyen konkrét "védekezéssel" értenének egyet a válaszolók, kiderültek volna az ellentmondások. Ebben az esetben ugyanis feltehetőleg azt tapasztaltak volna, hogy többen értenek egyet az első állítással, mint a másodikkal.