Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Atakám, Zuriel, Zelinke - keresztnevek, amelyeket 2009-ben alkottak a szülők

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Atakám, Zuriel, Amin, Dalton, Alek, Norka, Zenge, Bié, Zelinde - csak néhány név azok közül, amelyeket tavaly adott gyermekének néhány szülő annak ellenére, hogy azok nem szerepeltek a magyar nevek listáján. Újabban divatosak az angolszász névváltozatok és azok a nevek, amelyekkel külföldön lehet érvényesülni, de összeállításunkból megtudhatja azt is: mi a teendő, ha eddig nem létező nevet szánunk a gyermekünknek.

Manapság már jóval több névből lehet választani, mint amennyit a Ladó János - Bíró Ágnes féle Magyar utónévkönyv kínál. A szülők a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének honlapján található és folyamatosan bővülő listából válogathatnak - tájékoztatta az inforadio.hu-t az intézet munkatársa, Raátz Judit. Ma már több mint 3000 név szerepel itt.

Persze, így is vannak jócskán olyanok, akik itt nem találnak számukra megfelelő nevet, ezért új név adása iránti kérvénnyel élnek. Az intézetbe újabban hetente átlag 8-10 hivatalos kérés érkezik.

A 2009-ben kérvényezett, és már elfogadott nevek között szerepel a férfiak esetében a Atakám, a Zuriel, a Dimitri, az Amin, a Dalton, az Alek, az Élon, a Dormánd vagy a Kilit. A lányok esetében is sok furcsaság jut a szülők eszébe, például a Norka, a Zenge, a Bié, a Zelinde, a Ríka, a Nyina, a Lorenza, a Sáfrány, a Ditke, az Ameli, a Jelina, a Rózamari.

A kérvényezett nevek között sok az idegen eredetű név. De előfordulnak névváltozatok (Lénárt, Ríka) egyéni névalkotások (Sáfrány), illetve a lánynevek esetében gyakoriak a becézett alakváltozatok is (Norka, Lizi, Lujzi, Lulla).

Raátz Judit tájékoztatása szerint többször kérnek a szülők olyan nevet, amelyet valahol látnak, olvasnak az interneten, gyakran olyan neveket, amelyek mindkét nemnek adhatóak. Ezeket az intézet általában nem javasolja, mert a magyar névhasználat és névjog egyik alapelve, hogy mindenki a nemének megfelelő nevet viseljen.

Az intézetben működő Névtani Bizottság általában az olyan neveket ajánlja bejegyzésre, amelyek beleillenek a magyar névrendszerbe, a magyar névadási hagyományokba. Fontos, hogy a névnek ne legyen kellemetlen jelentése, és az új neveket minden esetben a magyar helyesírás szabályai szerint kell anyakönyvezni.

Mit tehet az a szülő, aki eddig nem létező nevet akar adni a gyermekének?

Aki nem tud a Nyelvtudományi Intézet listájáról nevet választani, az az anyakönyvvezetőn keresztül vagy közvetlenül az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Anyakönyvi Osztályának írt levélben kérheti a név bejegyzését. A hivatalból a kérvényeket elküldik az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez, ahol az intézet munkatársaiból álló Névtani Bizottság szakvéleményt ad a bejegyezni kívánt névről. Ha a bizottság javasolja a név bejegyzését, akkor adható a választott név, ekkor az fölerül a honlapra. Ha valami miatt nem tartják megfelelőnek, akkor a szülőknek új nevet kell választaniuk, vagy a bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.

Az említett névadási eljárás a magyar állampolgárokra vonatkozik. Ha valaki a magyarországi 13 nemzeti kisebbséghez tartozik, akkor rá más szabályok vonatkoznak. 2004 óta a nemzetiségiek az érintett országos kisebbségi önkormányzatok által összeállított és megjelentetett nemzetiségi utónévjegyzékből választhatnak. Amennyiben a saját névjegyzékében valaki nem talál gyermeke számára megfelelő nevet, akkor neki is külön állásfoglalást kell kérnie a kisebbségi önkormányzatától a választott név bejegyezhetőségéről.

Volt idő, amikor gyakran focistákról, vagy nagyvárosokról nevezték el gyermekeiket a szülők. A sorozathősök nevei is népszerűek voltak egy időben. Így lettek Szamantáink, Ronaldóink, és ezért élnek köztünk Szidnik.

A legújabb divat a létező nevek idegen írásmódja. A Kíra például régóta adható, a szülők azonban újabban Kyrának neveznék gyermeküket, hogy az később külföldön is érvényesülni tudjon. Nem ritka, hogy egy még nem létező nevet egyszerre többen is kérnek, 1997-ben például 10-en akarták Dzsenifernek nevezni gyermeküket, 2003-ban öt Emili született, míg 2007-ben négyen akarták Zsolnának nevezi lányukat, míg 2004-ben öt Benett született, 2007-ben pedig három Adriel - ez utóbbi három fiúnév. A tavalyi évben elég sok szanszkrit eredetű nevet kértek. Ezek a kérések a Krisna-tudatú hívőktől érkezik. A sztárnevek sem maradnak el, sokan kérik például a Zsédát.

A legfurcsább kérésekkel azonban az internetet forrásként használók állnak elő - mondta Raátz Judit. Az emberek sokszor olyan nevet akarnak adni a gyermeküknek, amelyeket az ellenkező neműek viselnek más kultúrkörökben. Sokan azt gondolják, ha a nevet idegen helyesírással írják, akkor majd a viselője jobban fog külföldön érvényesülni. Ilyen a már említett Kyra név, amelyet gyakran szeretnének ebben a formában bejegyeztetni.Néha megpróbálnak a szülők olyan névalakot bejegyeztetni - mondván, hogy az egy ősibb változat -, amely aztán angol kiejtéssel is ejthető.

A másik tendencia, ami megjelent az identitásőrzés örve alatt ősmagyarnak vélt neveket kérvényeznek. Ezeknek az eredet sok esetben nem bizonyítható. Sajnos, itt is az internetes adattárak sokszor rossz tanácsadók - mondta Raátz Judit.

A leggyakoribb nevek listája

Magyarországon jelenleg Máriából él a legtöbb, szám szerint 400 475 darab, igaz, a Nyelvtudományi Intézet adatai is egy évesek. A második helyen a László áll, több mint 329 ezerrel, míg a harmadik leggyakoribb név az István, majdnem 315 ezer van belőlük. A férfiaknál a listát a teljes társadalomra nézve a József, a János, a Zoltán és a Sándor követi, majd jön a Ferenc, a Gábor, az Attila és a Péter.

A nőknél a sorrend a Mária után az Erzsébet, a Katalin, az Ilona és az Éva, majd jön az Anna, a Zsuzsanna, a Margit, a Julianna és a Judit.

Érdekesség, hogy a dobogós férfineveket összesen több mint 930 ezer férfi viseli, a nőknél is az első három helyen szereplő név tulajdonosai összesen több mint 910 ezren vannak. Ezeket a neveket ugyanakkor zömében nem a gyermekek vagy a fiatalok, hanem a középkorúak vagy az idősebbek viselik.

Ezt bizonyítja az az adat is, hogy a 2006-os év adataival összevetve szinte mind a hat név esetében 20-20 ezerrel csökkent a névviselők száma. Ez azt jelenti, hogy újszülöttek nem, vagy csak elvétve kapták ezeket a neveket - az egyes nevek esetében legfeljebb 2-300 névadást jelenthet maximum -, a névviselők közül viszont sokan meghaltak - tájékoztatta az InfoRádiót Raátz Judit.

A 2009-ben leggyakrabban adott nevel listája még nem készült el, az azt megelőző hat évben azonban nem sokat változott az élboly. Fiúknál évek óta a Bence vezet, amelyet a Máté követ. Az élen végez általában a Levente, a Dániel, a Balázs, a Dávid és az Ádám is, valamint a Péter és a Gergő. 2008-ban a 9. helyre került a Milán.

A lányoknál 2003 óta az Anna a legnépszerűbb, de 2008-ban élre tört a Hanna, és megőrizte dobogós helyét a Boglárka. Kedvelt még a Nóra, a Réka a Zsófia, a Viktória, a Petra és a Lili is.