Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Ki is hal bele a H1N1 védőoltásba?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az emberi gyógyászatban alkalmazott vakcinák veszélyeztetett cápafajok májából kivont anyagokat tartalmaznak. Több millió adag H1N1 elleni védőoltás tartalmaz egy szkvalén nevű összetevőt, melyet cápák májából vonnak ki. Bár a szkvalén-tartalmú vakcinákat az Egyesült Államok területén még nem engedélyezték, máshol, mint például Európában és Kanadában, már piacra dobták őket.

Gyakran használják ezt az adalékanyagot a szépségápolásban is, leginkább bőrgyógyászati termékekben, ahol hatásfokozóként a test immunreakcióit erősíti - emlékeztet a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi irodája.

Az olívaolaj, a búzacsíra-olaj és a rizskorpa-olaj szintén természetes szkvalénforrás, bár kisebb mennyiségben tartalmazza az anyagot. Mostanában elsősorban a kereskedelmi halászat során kifogott, leginkább mélytengeri cápafajokból vonják ki a szkvalént.

A 300 és 1500 méter közötti mélységben élő mélytengeri cápák, amelyekben szkvalén található, leginkább a fenékhalászat során vagy célzott prédaként, vagy pedig mellékfogásként kerülnek a hálóba. A célzott halászat zsákmányaként szolgáló mélytengeri cápafajok rendkívül alacsony szaporodási rátával rendelkeznek, és legtöbbjük védett is. Ennek ellenére, és mivel egyre nagyobb haszonnal jár a halászatuk, egyre több mélytengeri cápát fognak ki.

A már így is a kihalás veszélyének kitett cápák rendkívül lassan nőnek és csak nagyon ritkán szaporodnak. Egy nőstény tüskéscápa például 12-15 éves korában válik csak ivaréretté, és mindössze egyetlen utódot hoz a világra, kétévnyi vemhesség után. Ez azt jelenti, hogy egyetlen nőstény cápa kifogása is hatalmas befolyással bír az egész populációra nézve.

A GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszeripari óriáscég, mely H1N1 elleni vakcinákat készít, októberben bejelentette, hogy egy 440 millió adagról szóló megrendelést kapott hatásfokozót (úgynevezett adjuvánst) tartalmazó oltóanyagok gyártására. A hatásfokozó az vakcináikban - amelyeket eddig már 26 országban használnak - cápamájból kivont szkvalént tartalmaz, ahogyan azt a vállalat szóvivője is megerősítette. A GSK a piacon fellelhető cápamájból kivont szklavénkészlet 10 százalékát vásárolja fel.

Van, aki helyettesíti


Mary O'Malley, a Cápavédelmi Hálózat munkatársának becslései szerint a GSK 440 millió adagnyi megrendeléséhez minimum 4400 kilogrammnyi cápaolajra van szükség, hiszen egy adagban 10,69 milligramm szkvalén található. Ez a becslés azt feltételezi, hogy nincs selejt, és amint kinyerik a szkvalént a cápából, azt nem hígítják fel.

Magyar Gábor, a WWF Magyarország irodájának igazgatója szerint a járványos betegségek megelőzésére az oltóanyagok nélkülözhetetlen eszközök, nem mindegy azonban, hogy ezek előállításával fajokat sodrunk-e végveszélybe.

Néhány kozmetikai cég már nem használ többé cápa eredetű szkvalént, vagy éppen tervezi az alternatívákra történő átállást az állatvédő csoportok folyamatos nyomásának következtében. Ám a GSK szóvivője szerint a hatásfokozót tartalmazó oltóanyagok gyártásában a cápamáj eredetű szkvalént még nem lehet lecserélni semmilyen alternatívára.

Állításuk szerint jelenleg is tesztelik a nem állati eredetű szkvalénforrásokat, mint például az olívaolajat, de még nem találtak megfelelő minőségű alapanyagot.