Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

\"A márkajelzés státusszimbólum\"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Imádják a luxust a hongkongiak, akik ráadásul kérkednek is a javaikkal, azzal, hogy megengedhetik maguknak a drága holmik megvásárlását - derült ki egy nemzetközi kutatásból.

Vannak, akik vágynak rá, de nem engedhetik meg maguknak, vannak, akik megengedhetik, de nem vágnak fel vele, és igen, vannak, akik nem csak megvehetik, de mutogatják, sőt birtoklásukat életformaként értékelik. A piacelemző Synovate nemzetközi, luxuscikkekre vonatkozó attitűdvizsgálata szerint Hongkongban élnek a legtöbben, akik ez utóbbi kategóriába tartoznak.

A 8100 válaszadó részvételével készült kutatás szerint sokaknak a logó jelent mindent, míg másoknak éppen annak elrejtése a vonzó - ismerteti a tizenegy országra kiterjedő felmérést eredményét az ELTE TÁTK hírlevele.

A felmérés eredménye szerint a fogyasztók 47 százaléka preferálja a látható márkajelzéssel ellátott termékeket, míg 34 százalékuk inkább a diszkrétebb holmikat kedveli. A vizsgált piacok közül India (79 százalék), Hongkong (68 százalék) és az Egyesült Arab Emírségek (58 százalék) lakói választják a legnagyobb arányban a márkajelzett cikkeket, míg Brazíliában (51 százalék), Franciaországban (47 százalék) és az Egyesült Királyságban (46 százalék) vannak a legtöbben, akik a látható logó nélküli termékeket kedvelik.

De miért is érdekes megvenni vagy birtokolni a luxuscikkeket? A válaszadók 28 százaléka különlegesnek érzi magát tőlük, 27 százaléka a minőség és viselet érzését szereti, 14 százalékuk pedig a márka hírnevét értékeli. A fogyasztói csoportok közül az amerikaiak (45 százalék) és a britek (44 százalék) kedvelik leginkább a különlegesség érzetét. Szintén a britek (35 százalék) és az amerikaiak (32 százalék), valamint a franciák (32 százalék) azok, akik a minőséget szeretik, végül az indiaiak (28 százalék), franciák (20 százalék) és hongkongiak (20 százalék) azok, akik a legnagyobb arányban adnak a márka reputációjára.

A kutatást elemző szakértők szerint a hongkongiak számára a márkajelzés státusszimbólum, amely az anyagi jólétet jelzi. Ezt bizonyítja azt is, hogy a 49 százalékos nemzetközi átlaggal szemben a hongkongiak 70 százaléka nem vásárol használt cikkeket, csakis az újat fogyasztja.

Vásárlásai során a tizenegy ország fogyasztóinak átlagosan 28 százaléka mérlegeli a lehetséges alternatívákat, mielőtt választ. A Hongkongban élők jelentős része, 29 százaléka ugyanakkor, ha meglát valamit, először elgondolkodik ugyan, de ha úgy érzi, hogy kell neki, mindenképpen megveszi a terméket. Ez az arány egyébként 10 százalékkal magasabb, mint a nemzetközi átlag.

A Synovate kutatása szerint a Hongkongban élők 61 százaléka a médiában megjelenő hírességeken méri le, hogy melyek az aktuálisan divatos márkák. (Ugyanez az arány nemzetközi szinten 48 százalék.) Érdekes ugyanakkor, hogy az internet számukra nem hiteles forrás: 66 százalékuk egyáltalán nem figyeli a luxuscikkekkel foglalkozó online csatornákat. Az a 34 százalék, aki viszont igen, az fórumokon, blogokon és a közösségi oldalakon keresztül informálódik.

Mit venne, ha megtehetné?

A kutatók feltették a kérdést a megkérdezetteknek, hogy ha a pénz nem lenne akadály, mi az a luxustárgy, aminek megvásárlása a legnagyobb örömet okozna számukra.

A lista élén 31 százalékos válaszadási aránnyal az autók állnak, a piaci arányokat tekintve a brazilok 57, az amerikaiak 51, a kanadaiak 50 százaléka ezeket választaná. Második, harmadik, negyedik helyre, 11-11 százalékkal az ékszerek, dizájner ruhaneműk és az elektronikai cikkek kerültek. Országos szinten az Egyesült Arab Emírségek területén élők 28 százaléka ékszerekre, az indiaiak 25 százaléka ruhákra, a hongkongiak és spanyolok 20 százaléka pedig elektronikai cikkekre költene. Szintén népszerű luxustárgynak számítanak a drága órák az arabok (15 százalék) és a hongkongiak (13 százalék) körében, míg Tajvan lakosai (13 százalék) cipőkre és ruhákra adnának ki nagyobb összeget.

Érdekes módon akadt olyan piac is, ahol a fogyasztók jelentős része nem tudott választani: "a pénz nem akadály" kitétel ellenére a hollandok 22 százaléka ugyanis a felkínált lehetőségek közül semmit sem venne meg.