Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A nagy rejtély: Minden, amit a fájdalomról tudni kell

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Mindenki érzett már fájdalmat, de valószínűleg csak kevesek gondolkoztak el azon, hogy például miért a lábuk fáj, ha a gerincükkel van probléma, miért nem veszik észre a focisták meccs közben, hogy megsérülnek, és miért fáj az egyik embernek sokkal jobban az, ami a másiknak meg sem kottyan?

A fájdalom az esetek egy részében a test önvédelmi mechanizmusa. Két nagyon fontos hatása van: egyrészt, amint megérezzük a fájdalmat, azonnal beszüntetjük azt a tevékenységet, amely okozza, például elrántjuk a kezünket a forró sütőtől. Ez a tudás aztán hosszútávon is raktározódik, vagyis ezentúl már meg sem kísérelünk az égető sütőhöz érni. Másrészt a fájdalom miatt pihentetni kényszerülünk a sérült testrészt, amely időt kap a regenerálódásra. Igaz ez egy lábtörés, de egy gyomorrontás esetén is - magyarázza Nagy Ildikó, az Oxygen Medical neurológusa.

Fontos különbséget tennünk a magunk által is orvosolható és a szakember segítségét igénylő fájdalmak közt. Az előbbi kategóriába tényleg csak a mindennapi, nem rendszeresen jelentkező, nem túl erős és ismert fájdalmak tartoznak, minden egyéb esetben ajánlatos orvoshoz fordulni. Ahhoz azonban, hogy segítséget kaphassunk, a szakembernek ki kell derítenie a fájdalom pontos okát, ami nem mindig könnyű feladat.

Lüktet, ég vagy sajog?

Különböző fájdalomtípusok léteznek, ezek körülírása bizony nem mindig megy könnyen, pedig fontos elemei lehetnek a diagnózisnak. Esetenként azonban a fájdalom jellege is megtévesztő lehet.

A szöveti károsodás, amelyet okozhat hő vagy akár a folytonosság megszakadása (vágás), általában égő, égető fájdalommal jár. Ugyanakkor például a cukorbetegség okozta idegérintettségnél is jellegzetes az égő lábak érzése.

Kisebb rándulások vagy az izmok görcse folyamatos sajgást idézhetnek elő.

Lüktető fájdalomról beszélhetünk, ha zárt térben, tipikusan a fogban keletkezik gyulladás.

A hirtelen kezdődő és rendszerint egy konkrét eseményhez köthető fájdalmat akutnak vagy hevenynek nevezzük, míg a három hónapon túl tartó, általában tartós egészségkárosodás miatt kialakuló fájdalomérzetet krónikusnak nevezzük.

Fájdalomtípusok

A szakemberek leginkább háromféle fájdalmat különböztetnek meg: a neuropátiás, a nociceptív és a pszichogén fájdalmat.

A neuropátiás fájdalom a gerincvelő, az agy és az idegek károsodása vagy kóros folyamatok eredményeként jön létre, ilyen például az agyvérzés, a gerincvelő sérülése vagy a cukorbetegség okozta idegkárosodás. A fájdalom lehet állandóan égő, bizsergető, vagy mint az arcidegzsábánál időszakosan jelentkező, áramütésszerű.

Kísérőjelenségként tapasztalható a hideggel vagy az érintéssel szembeni túlérzékenység. Neuropátiás fájdalom jelentkezik például az idegek gyulladását eredményező övsömör levonulása után, vagy az úgynevezett fantomfájdalomkor, amely egy amputált testrész helyén jön létre. Ennek a különös jelenségnek a hátterében nem a testrész betegsége áll, hanem az, hogy az agy tévesen értelmezi a beérkező jeleket.

A nociceptív fájdalom akkor jelentkezik, ha a test szövetei megsérülnek. Tipikus ilyen érzés keletkezik, ha megvágjuk, megégetjük magunkat, ha eltörik egy csontunk, vagy bárhogyan megsérülünk. Ilyen fájdalom lép fel műtétek után is, és jellemzően mozgásra, nevetésre, köhögésre rosszabbodik.

Akár testi ok nélkül is kialakulhat a pszichogén fájdalom, amely lelki eredetű. Amennyiben létezik testi ok is, az ezzel járó fájdalom jóval nagyobb, mint ezt a biológia indokolná. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a fájdalom nem igazi, de feltétlenül szükséges kideríteni, milyen mértékű a mögötte álló szervi probléma, és mi az, ami már lelki okok miatt jelentkezik. A kezelése nagyon összetett, hiszen éppúgy tartalmaznia kell az esetleges fizikai kezelést, mint a pszichológusi vagy pszichiáteri közreműködést.

Miért ott, miért ennyire?

A szakemberek küszöbértéknek nevezik azt a jellegzetességet, amely alatt azt a kritikus ingerértéket értik, ami már fájdalomként jelentkezik a személy számára. Ez mindenkinél más és más. Vannak olyan tényezők, amelyek képesek megemelni a fájdalomküszöböt, vagy akár ideiglenesen akár ki is iktatják a fájdalomérzetet. Természetesen ilyenek a fájdalomcsillapítók, az érzéstelenítők, az alternatív módszerek, így a hipnózis, az akupunktúra vagy akár az alkohol is.

Néhány lelki tényező is hathat ebben az irányban, a magabiztosság vagy az erős koncentráció jelentősen lecsökkenthetik a fájdalom érzését, mint például a sportversenyeken sérülést elszenvedő játékosoknál. Előfordul viszont, hogy a fájdalomküszöb olyan mértékben lecsökken, hogy akár a zajok vagy az érintések is fájdalmassá válhatnak. A jelenség hátterében állhatnak fizikai behatások, mint hideg, éhség, leromlott egészség. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a szorongás, a kimerültség, sőt az unalom is növelik a korábban elviselhetőnek érzett fájdalom mértékét.

A fájdalom másik érdekes tulajdonsága, hogy kisugározhat, vagyis máshol jelentkezhet, mint ahol valójában képződik. Ilyen az epehólyagból vagy a tüdőből származó, ám a vállban érezhető fájdalom. Az is elképzelhető, hogy a sérülés helyénél jóval nagyobb területen érezhető a fájdalom, tipikusan ilyen a porckorongsérv miatti fájdalom lesugárzása a lábakba, amely az érintett idegek lefutása mentén érezhető. Éppen ezért fontos a fájdalom kivizsgálása céljából szakemberhez fordulni, hiszen így nem csak a tünet, de az ok is megszüntethető.