Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Indonéziában nem tudják, hogy védett állat az orángután

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az orángutánok feltételezett élőhelyei közelében élő indonéziai falusiak jelentős része nincs tisztában az állat védettségével és a bántalmazásukat tiltó törvényekkel - derült ki egy felmérésből. A megkérdezettek negyedének volt tudomása orángutánok közelmúltbeli legyilkolásáról.

A helyi állatvédelmi szervezet, az Indonesian Primates Association és a természetvédő The Nature Conservancy megbízásából készült kutatás szomorú képet fest a védett állatként nyilvántartott orángutánok életkörülményeiről.

A felmérés szerint ugyanis az állatok természetes élőhelyéhez közel élő emberek nincsenek tisztában a faj védettségével, amelynek eredményeként tovább tizedelik az amúgy is alacsony létszámú orángután populációt. Szakértők szerint a Szumátra és Kalimantan tartományban még vadon élő állatokat a fa- és a pálmaolaj-kitermelés miatt így is a kihalás veszélye fenyegeti.

A Kalimantan tartomány 725 falujában közel hétezer ember megkérdezésével készült felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 50 százaléka állította meggyőződéssel, hogy az orángután nem védett állat, további negyedük pedig nem tudta, hogy a faj védettséget élvez-e vagy sem - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

Mindezek mellett közel 25 százaléka számolt be olyan esetekről, amikor falujuk környékén orángutánokat öltek meg az ott élők. A válaszadók szerint néhányan a húsáért vadásszák az állatokat, mások gyógyítási céllal ölik le őket, megint mások kereskedelmi célzattal ejtik el az orángutánokat. Akadnak olyan esetek is, ahol baleset eredményeként vesztik életüket, például más állatnak felállított csapdába kerülnek és sérülnek meg halálosan az orángutánok, de a beszámolók szerint előfordul, hogy a falusiak különösebb ok nélkül is legyilkolják a főemlősöket.

A kutatást értékelő szakértők szerint égető szükség van arra, hogy a helyi állat- és természetvédelmi védelmi szabályozásokat közérthetően, a helyi közösségek számára is befogadható módon hozzák az emberek tudomására.