Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Hol és mennyibe kerül az albérlet? Országos körkép

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Hogyan alakulnak az albérleti díjak? Hol mennyiért lehet lakást bérelni? Mennyit lehet alkudni a hirdetéshez képest? Melyek a legkeresettebb típusok? Hogy viselkednek a külföldi diákbérlők? Ezekre a kérdésekre ad választ az Otthon Centrum országos diák-albérleti körképe.

A válság első évéhez képest idén már nem csökkennek egyértelműen az albérleti díjak - derül ki az Otthon Centrum körképéből. Főleg az olcsóbb kategóriában fékezte meg a lakásvétel (és hitelfelvétel) elhalasztása miatti keresletnövekedés az árak további esését.

A nagyobb egyetemi városokban és a frekventált budapesti kerületekben így tavalyhoz képest legfeljebb 5-10 százalékkal mérséklődtek a bérleti díjak, de sok helyen (például Győrött, Gödöllőn, Szegeden, Miskolcon, Debrecenben) a 2009-es szinten maradtak. Panellakások esetében ugyanakkor a válság alatti árcsökkenés elérheti a 20 százalékot is, például Szolnokon.

Jelentősen szűkült az alkupotenciál is, hiszen a hirdetők reagáltak a piaci körülményekre, és a reálishoz jobban közelítő árakat adnak meg, mint tavaly. Emellett a bőséges kínálat teremtette verseny is visszafogott árazásra kényszeríti a tulajdonosokat. Tízezer forintos nagyságrendnél ráadásul eleve kisebb lehetőség van tovább faragni az árakból. Ennek megfelelően, a legtöbb egyetemi városban legfeljebb 5-10 százalékig lehet elmenni a végleges alku során, de van, ahol nincs helye alkunak. Így például Győrött, Szegeden, vagy a pesti belvárosban általában a hirdetett áron veszik ki a lakásokat; azaz, üzlet csak a jól árazott ingatlanok esetében köttetik.

Az egy városon belül a bérleti díjakban megmutatkozó különbséget első körben leginkább az egyetemtől való távolság, illetve a lakás- és fűtéstípus (lényegében tégla vagy panel) magyarázza. A legtöbb egyetemi városban a legjobb lakások (azaz az egyetemhez közeli téglalakások) átlagos bérleti díja 50-60 ezer forint havonta, kétszobás, átlagos állapotú ingatlan esetében. Szolnok és Veszprém ennél olcsóbb, Debrecen ugyanakkor a - vidékinél 15-25 százalékkal magasabb - fővárosi árakkal vetekszik. Az egyetem távolsága 15-20 százalékkal jelenik meg az árban, azaz a távolabbi lakások (minden más paraméter egyezése esetében) ennyivel olcsóbbak.

Az egyetemhez közeli panellakások árban nagyjából összevethetőek a kedvezőtlenebb elhelyezkedésű téglalakásokkal; Gödöllőn és Székesfehérváron, kedvező fekvésük miatt még drágábbak is azoknál. Itt ugyanakkor fontos szempont, hogy a lakás önállóan szabályozható és mérhető fűtésű legyen. A legkevésbé vonzó kategória, az egyetemtől távoli panellakások bérletével havonta további 5-10 ezer forintot lehet spórolni; a többlet utazási, illetve rezsi költségek miatt ugyanakkor a havi összköltség emelkedhet. Nem véletlen tehát, hogy ezek a lakások azok, amelyeket nagy részben a későn eszmélő egyetemisták vesznek majd ki augusztus végén. Mindenesetre, csak a lakástípus és elhelyezkedés alapján akár 40 százalékos bérleti díj különbség is adódhat egy városon belül (például Szeged esetében).

Van, ahol a panel is keresett

A belvárosi és egyetemhez közeli elhelyezkedés favorizálása mellett (például Debrecenben Nagyerdő, a XI. kerületben Lágymányos, Győrött Révfalu az igazi diákközpontok) a legfontosabb albérlet-választási szempontok a már említett, és a rezsiköltséget meghatározó fűtési mód (egyedi szabályozás és mérés), valamint a lakás állapota és felszereltsége. Vannak városok / kerületek (például Szolnok, Miskolc, Székesfehérvár, XI. kerület), ahol - a lakáskínálat vagy elhelyezkedés sajátosságai miatt - a panelek iránt is élénk a kereslet. E paraméterek alapján mára a diákok egyre körültekintőbben választanak lakást. A részletes internetes előkutatást követően sok ingatlant megnéznek, míg végül választanak.

A válság természetesen visszavetette a bérlet helyett inkább - nagyrészt befektetési céllal - diák gyermeküknek lakást vásárlók keresletét. (Õk általában csak az első tanév után vesznek lakást, amikor biztossá válik, hogy a gyerek a tanintézményben marad.) Aki viszont megteheti, annak továbbra is ésszerű alternatíva lehet az egyetemi városokban az ingatlanvásárlás. Egy jelentős különbség azonban a két csoport között, hogy míg a vásárlók a kisebb lakást keresik (tehát nem cél, hogy a gyerek egyetemi évei alatt mással is megossza az albérletet költségminimalizálási céllal), a bérlőknél a két-három külön nyíló szoba a favorit.

Egy külön, jól lehatárolható csoportot képviselnek a külföldi diákok. Õk akár 20-30 százalékkal magasabb árakat is tolerálnak, így a legjobb minőségű lakásokat keresik. Néhány vidéki városban, ahol ilyen ingatlanokból szűk a kínálat, hajlandók akár a nyári hónapokat is fizetni, amíg hazamennek, és üresen áll a lakás. Az európai külföldiek ezen kívül jobban elfogadják a hirdetési árakat; ha megtetszik nekik a lakás, nem feltétlenül bonyolódnak alkuba.