Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mire elkezd foglalkozni egészségével a magyar, már késő

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Túl későn kezd el foglalkozni a magyar lakosság az egészségével, valamint az egészség megőrzésével - mondta az InfoRádiónak a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Lantos Zoltán a felmérést ismertetve elmondta, hogy a 60 év feletti magyarok fele tesz aktívan saját egészségéért, főként a táplálkozásra figyelnek oda.

A 40 és 50 év közötti válaszadók 38 százaléka, az 50 és 60 közötti korosztály alig több mint 41 százaléka és a 60 év felettiek 51 százaléka tesz valamit az egészsége megőrzéséért, utóbbiak főként a táplálkozásra figyelnek oda. A 60 év alattiak 51 százaléka, a 60 év felettiek 65 százaléka megy el rendszeresen szűrésekre. A magyar lakosság jelentős része 60 éves kora felé jön rá arra, hogy egészsége jelentős mértékben saját magán múlik, sokan azonban még ekkor sem vállalnak felelősséget saját egészségükért - derül ki a GfK LHS HealthCare felméréséből.

Az ezer fős lakossági felmérés adatai alapján elmondható, hogy 50 és különösen 60 év felett a magyar emberek saját egészségének megítélése rohamosan csökken. A 40 és 50 év közöttieknél még 52 százalék kifejezetten jónak tartja az egészségi állapotát, az 50 és 60 év közötti korosztály esetében ez már csak 32 százalékra igaz, míg a 60 év felettieknél csupán 21 százalék gondolja ezt.

A GfK LHS HealthCare gyógyszerszedésről rendelkezésre álló adatai azt is alátámasztják, hogy a magyar lakosság jelentős része későn kezd el foglalkozni az egészségével, hiszen 60 éves kor felett ugrásszerűen megnő a gyógyszerszedők száma. A gyógyszerszedő 50 év felettiek 61 százaléka saját bevallása szerint nem szedi be az összes gyógyszert, amelyet az orvos felír neki. Ennek a korosztálynak a 27 százaléka átlagosan csupán minden második felírt gyógyszert veszi be. Mindemellett csupán 30 százalékuk szedi be a felírt gyógyszerek legalább 80 százalékát, amely a gyógyszerek hatásának érvényesüléséhez mindenképpen szükséges.

A gyógyszerek be nem szedésének legmeghatározóbb indoka, hogy a páciens úgy ítéli meg, neki nincs erre szüksége. Sokan gondolják úgy, hogy egyáltalán nem kell gyógyszert szedniük, vagy jóval ritkábban, mint ahogy azt az orvos elrendelte a számukra. A receptköteles gyógyszerek közül legtöbben - az 50 feletti lakosság 30 százaléka - fájdalomcsillapító gyógyszert váltanak ki a patikában, míg vérnyomáscsökkentő gyógyszert 27 százalékuk. Ezt követik az allergia elleni gyógyszerek 12 százalékban és a pszichiátriai gyógyszerek 8 százalékban.

Hanganyag: Szépvölgyi István