Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Szó szerint banánérlelő a budapesti nyár?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Gyümölcsöt hozott egy banánnövény a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A dolog különlegessége abban rejlik, hogy ez a "banánfa" nem üvegházban van, sőt, még télen sem viszik fűtött helyre, hanem teljesen szabadföldi növényként fejlődik.

Gyümölcsöt hozott az egyik banánnövény a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az üvegházban növekvő, vagy télen fűtött helyre vitt banánoknál ez máskor is előfordult már a városligeti intézményben, most azonban egy olyan növényen jelentek meg a gyümölcsök, amely nemcsak tavasztól őszig, hanem télen is a szabadban van - írta közleményében Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője.

A hazai éghajlat finoman szólva nem ideális a banánnövények számára, így vagy üvegházban szokták őket elhelyezni, vagy legalábbis a téli időszakban viszik be télikertbe, vagy másfajta fűtött helyre. Az Állatkertben most gyümölcsöt hozó banánnövény azonban állandó helyen nő a szabad ég alatt, így télen sincs fűtött helyen.

Az állatkerti szakemberek a leghidegebb időszakban egyszerűen csak "becsomagolják" a növényt, hogy védve legyen a fagytól. Úgy látszik, a növény környezetében igen kedvező lehet a mikroklíma, annál is inkább, mivel szélvédett helyen van, ugyanis észak felől egy nem túl magas, de a szelet felfogó épület védi.

Bár a gyümölcsök már megjelentek a növényen, természetesen még nem értek be. Az, hogy erre egyáltalán sor kerül-e, a nyár végi, illetve a kora őszi időjáráson múlik majd. Ugyanakkor tudnivaló az is, hogy ha be is érnek a gyümölcsök, biztosan nem lesznek igazán jóízűek. A szóban forgó növényt ugyanis nem gyümölcstermésre, hanem rosttermelésre nemesítették.

A közismert banán eredetileg Délkelet-Ázsiából származik. Bár a gyümölcsöt termő növényt gyakran "banánfának" nevezik, valójában egy lágy szárú, évelő, egyszikű növény, amely azonban fatermetűre nő.

Az ültetvényeken termesztett növények többnyire nemesített fajták, illetve hibridek, amelyek a természetben megtalálható Musa acuminata és a Musa balbisiana növényfajokra vezethetőek vissza. A növény ázsiai őshazáján kívül ma már Dél-Amerikában, illetve Afrikában is nagy tömegben terjesztik, rendszerint monokultúrás ültetvényeken.

A legnagyobb termelőnek India számít, a világ banántermésének egynegyede itt keletkezik. A legnagyobb exportőr azonban Ecuador, amelynél Indián kívül csak Kínában és a Fülöp-szigeteken termelnek többet. Jelentős a termelés Brazíliában, Indonéziában, Costa Ricán, Thaiföldön, Kolumbiában, Burundiban és Kamerunban is.

A gyümölcsön kívül - amelyet nyersen és sütve is fogyasztanak - a növény más részeit is felhasználják. A banánlevelek számos országban eldobható tányérként szolgálnak, a banánhéjat sok helyen eltüzelik, a banánnövény rostjaiból pedig bútor, divatáru, sőt, még hangszóró membrán is készül.

A Fővárosi Állat- és Növénykert - amint a neve is mutatja - nemcsak állatokat, hanem növényeket is bemutat. Kétezernél is több különféle növényfaj, fajta és változat látható a kert területén.