Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mikor tilos lisztes ételt adni a gyermekeknek?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Minden századik ember szenved lisztérzékenységben Magyarországon. Ennek kialakulása főként a hajlamtól és kis részben környezeti okoktól függ. A Semmelweis Egyetem I-es számú Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára szerint a megelőzés céljából kulcsfontosságú, hogy a csecsemők étrendjébe, mikor kerül be a glutén. Arató András professzor hathónapos korban ajánlja a bevezetést.

Lisztérzékenységről akkor beszélünk, ha búza, rozs vagy árpa fogyasztása esetén, az azokban lévő gluténra autoimmun jellegű reakció alakul ki. Ezeknek a gabonaféléknek az elhagyásával ugyanakkor ismét teljesen egészséges életet élhetünk – mondta Arató András.

A Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára hangsúlyozta, hogy néhány évtizede még azt gondolták, hogy minden ezredik embert érintheti ez a probléma. Akkor ugyanis kizárólag súlyos felszívódási zavar esetén, elsősorban gyermekeknél merült fel ennek a kórképnek a lehetősége. Később viszont kiderült, hogy mindenkinél, akár az időseknél is előfordulhat, és nem csak felszívódási zavar képében jelentkezhet.

Magyarországon hozzávetőleg minden századik ember érintett. A cöliákia kialakulásában genetikus és környezeti tényezők játszanak szerepet. Amennyiben az egyik szülő lisztérzékeny, akkor 10-15 százalék az esély arra, hogy a gyermek is az legyen, egypetéjű ikrek között ugyanakkor már 50 százalékos a kockázat.

Az örökletesség mellett a lisztérzékenység megjelenése szempontjából kulcskérdés, hogy mikor kap először glutén tartalmú ételt a csecsemő. Ha 4 hónapos kor előtt, akkor komolyabb tünetekkel kell számolni: krónikus hasmenés, hasfájás, puffadás, sőt, akár életet veszélyezhető állapot is kialakulhat. Amennyiben azonban egy éves kor után találkozik először gluténnal a gyermek, akkor sokáig tünetmentes lehet, vagy csak enyhe tünetek jelenhetnek meg, nincs vashiányos anémia vagy haspuffadás, ami segítené a diagnózis felállítását. Mivel nem derül ki, hogy baj van, nem kezd el diétázni a páciens, hosszabb távon azonban súlyos következményekkel – máj- és bőrproblémák, csontritkulás, idegrendszer panaszok - is számolni kell, sőt, akár a meddőség hátterében is állhat cöliákia. A betegséget speciális vérvizsgálattal és a vékonybél nyálkahártya biopsziával lehet igazolni – fejtette ki.

A lisztérzékenység autoimmun betegség, hatására a minden szervünkben jelenlevő szöveti transzglutamináz elleni antitestek keletkeznek. Így – bár a kórkép legfontosabb jellemzője a felszívódási zavar – az egész szervezetet érintő autoimmun betegségről van szó, ami bármilyen szervet érinthet. A cöliákia gyakran fordul elő az 1-es típusú diabéteszesek körében, hozzávetőleg 8-9 százalékuk lehet lisztérzékeny.