Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Oroszország: az energia haszonélvezője

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Oroszország a világ legnagyobb földgáz- és a második legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, ám a még felderítetlen mezők jelentős része az északi sarkvidéken van, ahol a feltárás egyre drágább. A termelés és az export növelése több tízmilliárd dolláros befektetést igényel, ám Moszkva még nem döntötte el, milyen mértékben hajlandó megosztani nyersanyagkincseit a határon várakozó külföldi befektetőkkel.

A már feltárt orosz kőolajtartalék 70-75 billió hordó, ami a világ teljes ismert tartalékának nagyjából hat százaléka. A földgázkincs legalább 2000 trillió köbméter, vagyis a globális készlet harminc százaléka.

Az ország Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb kőolajtermelője és exportőre, míg földgázból a legnagyobb termelő és exportőr is egyben, messze maga mögé utasítva a második helyezett Iránt.

Gyanús körülmények között született milliárdok

A kőolaj világpiaci ára ma hordónként 70-74 dollár, vagyis háromszorosa az 1998-as 24 dollárnak. Ez elsősorban a sokszor gyanús körülmények között privatizált energiaipar új tulajdonosainak jött jól, akik néhány év alatt dollármilliárdosok lettek, de jutott azért bőven a kincstárnak és valamicske az állampolgároknak is.

A kincstárnak csak tavaly 150 milliárd dollár bevétele származott a kőolaj- és földgázexportból. Ez az összeg a tavalyi magyar GDP nagyjából másfélszerese. Moszkva augusztusban visszafizeti a párizsi klubba tömörült hitelezőinek tartozása utolsó 20 milliárd dolláros részletét és ezzel az országnak nem lesz külföldi tartozása.

A fejlesztéshez sok pénz kellene

Az orosz kőolajra és földgázra keleten és nyugaton is volna több vásárló, ám a termelés és export felfuttatásához rengeteg pénzre és szakértelemre lenne szükség. Az exportvezetékek gyakorlatilag teljes kapacitáson működnek és újabb vezetékek építése kilométerenként 60-70 millió dollárba kerülne.

Az északi sarkvidék szénhidrogénkészletének feltárása egymagában 70-110 milliárd dolláros költséggel járna. A befektetésekhez szükséges pénz előteremtése okozza a legnagyobb gondot. Moszkva nem szívesen mond le az állami bevételekről - az energiacégek jelenleg bruttó árbevételük 60 százalékát fizetik be a kincstárba.

A Kreml ráér

Az orosz olaj- és gázkonszernek adócsökkentést követelnek, hogy finanszírozni tudják a fejlesztéseket, viszont nem szívesen engednék be a multinacionális cégeket, akiknek befektetéseit bizonyos mértékig Moszkva is korlátozni akarja.

A Kreml politikusait pedig semmi nem sürgeti: a kincstári számla egyre gyarapodik, és a G8-ak legutóbbi értekezlete újra megmutatta, hogy az orosz energiakincs mekkora ütőkártya a nagy geopolitikai játszmákban.