Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Áramhiányt és áremelkedést jósol a szakszervezet

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A villamosenergia-ipari dolgozó megdöbbenéssel fogadták a kormányfő döntését, mely szerint meg kell szüntetni a Magyar Villamos Művek monopolhelyzetét. A szektorban dolgozók szakszervezetének szóvivője azt mondja: az intézkedés következtében nőhetnek az árak és akár áramhiány is lehet.

A kormány ismét úgy hozott meg egy döntést, hogy ígéretével ellentétben arról nem tárgyalt előzetesen a civilekkel, a szakszervezetekkel, valamint a munkaadóval - véli a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének szóvivője.

Gál Rezső ezért megdöbbenve fogadta a miniszterelnök döntését a szektorban tapasztalható monopolisztikus helyezet megszüntetéséről, annak ellenére, hogy a villamosenergia-ipar liberalizációja már régóta napirenden van.

Az árampiac liberalizálásáról szóló jogszabály január 1-je óta hatályos, egy, még ezelőtt készült gazdasági minisztériumi jelentés szerint azonban a teljes piacnyitás nem jelent liberalizációt, a parlament ugyanis egy olyan törvényt fogadott el, amely hosszú időre megszilárdítja az MVM monopol helyzetét.

A tavaly decemberben készült dokumentumban a GKM politikai egyeztetést javasolt, hogy elkerülhetők legyenek a gazdasági növekedésre, valamint a fogyasztókra egyaránt hátrányos következmények elkerülhetők legyenek.

Belső ellentmondások


A szakszervezeti szóvivő azonban úgy látja: átgondolatlan döntés született, amelyet szerintük három, belső ellentmondásokat tartalmazó tanulmány alapozott meg. Ezek egyikét az energiahivatal, a másikat a versenyhivatal, a harmadikat pedig egy független kutatóintézet készítette.

Gál Rezső úgy látja: a közszolgáltatás liberalizációja semmiképp sem kedvező a fogyasztóknak, hiszen áremelkedést hoz, az árampiacon ugyanis a kereslet dominál. Emellett áramhiányt is hozhat a szerinte neoliberális átalakítás, amelyet semmilyen egyeztetés nem előzött meg a szakszervezetekkel, a munkaadókkal vagy a civilekkel.

A kormányszóvivő kedden jelentette be: a miniszterelnök arra utasította a pénzügyminisztert, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a villamosenergia-piacon tapasztalható monopolisztikus helyzet felszámolása érdekében. Daróczi Dávid közölte: Veres János feladata, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. működésével kapcsolatban haladéktalanul hajtsa végre a szakmailag indokolt személyi, szabályozási és szerkezeti változtatásokat. Ez azt is jelenti, hogy távozik posztjáról Kocsis István, az MVM vezérigazgatója. A változtatások egy másik fontos célja, hogy az Új Tulajdonosi Programmal összefüggésben úgy kell átalakítani az MVM-et, hogy az jó befeketési lehetőség legyen a részvényesek számára.

A Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese az InfoRádióban azt mondta, hogy a verseny megteremtéséhez meg kell szűntetni a hosszú távú szerződéseket, és ki kell vonni a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-t a Magyar Villamos Művek alól.

Nagy Márta hozzátette: eddig négy okból nem liberalizálódott a piac az erről szóló törvény január 1-jei hatálybalépése óta. A hosszú távú áramvásárlási szerződések megléte, a rendszer-irányító és a hálózat függősége, a magas import árak és a kicsi magyarországi piac akadályozzák, hogy valódi verseny alakuljon ki a piacon.

Nem lehet valódi árverseny

A hivatal szerint a hosszú távú áramvásárlási szerződések keretében a magyar erőművek termelésének több mint 70 százaléka Magyar Villamos Művek kereskedelmi rendszerébe - másképp nagykereskedőhöz - kerül, így pedig nem alakulhat ki valódi árverseny a szolgáltatók között.

A rendszer-irányító és a hálózat, azaz a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. pedig szintén az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek csoport része, így azonban függ a piac legnagyobb szereplőjétől.

Ha ezeket a viszonyokat megszűntetnék, akkor Nagy Márta szerint kialakulhatna a közvetlen kapcsolat a felhasználók, a szolgáltatók, valamint az áramtermelők között, ami a január 1-jén hatályba lépő törvény alkotóinak szándéka volt.

Hanganyag: Molnár Anikó