Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Frankfurtban már hódítanak a villanyautók

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az idei frankfurti autókiállításon (IAA) is érződik a válság: jóval kevesebb gyár hozta el újdonságait az autóipar kétévente tartott legnagyobb európai seregszemléjére, mint 2007-ben. A korábbi jelszó (nagyobb és drágább modelleket a vásárlóknak) helyett a környezetet kímélő járműveken van idén a hangsúly - derült ki német tv-adók helyszíni tudósításaiból.

Szinte nincs olyan gyártó, amely ne prezentálna legalább egy "jövőbe mutató" modellt Frankfurtban. A skála a hibrid meghajtástól az üzemanyagcellán át a kizárólag villanymotorral hajtott autókig terjed. A Der Spiegel már a benzin- és dízelmeghajtás alkonyaként harangozta be az idei IAA-t, amely péntektől fogadja a nem szakmai közönséget.

A német autógyárak, amelyek több európai társukkal együtt igencsak "elaludták" a hibrid és elektromos meghajtás hőskorát, nagy elánnal vetik magukat a műfajban élen járó japánok és dél-koreaiak után. A Mercedes egy klasszikus vonalvezetésű sportkocsit mutat be Frankfurtban, villanymotorja 392 kilowatt teljesítményt ad le - ha majd kapható lesz.

Az Audi az R8 csúcsmodell elektromos változatával rukkol ki, hasonló teljesítményű motorral. A BMW a hibrid meghajtásra tesz: Vision Efficient Dynamics fantázianevű autójában a háromhengeres dízelaggregát erejét két villanymotor fokozza. A végsebesség állítólag 250 kilométer óránként.

Bármennyire is széles az új technikát felvonultató járművek választéka, szakértők máris figyelmeztetnek: az ilyen nagy teljesítményű villanyautók ma még távolról sem piacérettek, hiszen hosszabb távon sem jelentenek komoly konkurenciát a benzinnel vagy gázolajjal működő típusoknak. Még a legjobb akkumulátorok is pár perc alatt lemerülnek, ha a vezető úgy isten igazából beletapos a gázpedálba. Az álom, hogy árammal a robbanómotorokéhoz hasonló erőt lehessen kifejteni, ma még utópia.

Ennek elsődleges oka elektrokémiai "gyökerű": ma még a legjobb hatásfokú lítium-ion akkumulátorok kapacitása sem éri el a kilowattóránkénti 10 kilogrammot. Az első kisméretű villanyautók, például a Smart vagy a Mitsubishi modelljei, 16 és 20 kilowattóra közötti kapacitásúak. Ez pedig mintegy 2 liter benzin energiatartalmának felel meg. A gyártók ennek alapján 100-130 kilométerben adják meg a villanyautók hatósugarát - ennyit tehet meg egyszerre a jármű feltöltött teleppel. Persze csak akkor, ha a vezető lassú tempóban hajt, kerülve a vad fékezéseket és gyorsításokat. A villanymotor ugyanis ezt az üzemmódot kedveli.

Ráadásul ez az igencsak korlátozott mobilitás is roppant drága mulatság. Egy 20 kilowattóra kapacitású lítiumakkumulátor mintegy 20 ezer euróba kerül. Az ár ennek harmadára eshet, ha majd egyszer az akkukat nagy sorozatban fogják gyártani. Ebben bíznak az autógyárak is. A telepeknek - a mai szinthez képest - háromszor ilyen erősnek és háromszor olcsóbbnak kell lenniük. Ha ez bekövetkezik, akkor virrad majd fel a villanyautók napja.