Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A forint gyengülése megállíthatja a kamatcsökkentést

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Alig két hete még a kétszázhetven forint alatt volt az euró ára, ma már kis híján a kétszáznyolcvan. Bár eddig mindenki biztosra vette, lehet, hogy mégsem folytatódik hétfőn, illetve majd tavasszal a forintkamat csökkentése hat, majd öt és fél százalékra. Most főleg nemzetközi hatások miatt gyengül a forint, de a jövője főleg a költségvetéstől és a jegybanki kamatpolitikától függ - írja az Index.

Csütörtök reggel néhány fillérre volt az euró a kétszáznyolcvan forintos szinttől, és jelentősen drágult az elmúlt hetekhez képest a svájci frank és a dollár is. A dollár 194 forint fölött is járt, a devizahiteleseket leginkább érdeklő frank árfolyama 185,5 forintig kúszott fel - olvasható az Indexen.

Bezzeg a csehek, bezzeg a lengyelek

Ha meg akarjuk érteni az okokat, miért drágult néhány nap alatt 280 forintig az euró, négy tényezőt kell számba vennünk, mondja Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. Elsőként azt említette, hogy a hosszú távú euró- és forintkamatok, illetve -hozamok közötti rés október környékén, a költségvetéssel kapcsolatban körül felerősödő bizonytalanságok idején tágult két és fél százalék körüli szintre az addigi, két százalékot alig meghaladó szintről.

Ez önmagában egy laikus szemében nem tűnik jelentős tényezőnek, mégis az. Egyrészt a cseheknél a koronában és az euróban jegyzett állampapírok közötti hozamkülönbség sincs, a lengyeleknél a zlotyban és az euróban denominált eszközök között egy százalék körüli a differencia. Másrészt a különbség akkor szokott két százalék alá kerülni, ha a piac hihetőnek, reális forgatókönyvnek gondolja, hogy az adott ország középtávon, négy uszkve hét év alatt beléphet az eurózónába (nálunk 2003 óta, a belátható időn belüli euróbevezetés esélyének szertefoszlása óta nem volt két százalék alatt ez a hozamkülönbség.) A megnőtt hozamfelár ugyan nem okoz azonnali forintgyengülést, de volatilisebb, a kedvezőtlen külső és belső fejleményeknek kevésbé ellenálló lesz tőle a forint.

Meredek a kamatpálya

A második, szintén hazai tényező a jegybanki kamatpolitikával kapcsolatos. Eddig az MNB meredek kamatvágási pályát rajzolt, és a piac is arra számított, hogy öt és fél százalékig gond nélkül csökkenhet a kamat. A határidős piacon azonban nem olyan régen változott a hangulat, most már hat százalékot is elérhetőnek gondolja a piac, de csak ötvenszázalékos esélyt adnak arra, hogy kicsit lejjebb, 5,75 százalékig esik az alapkamat, hívja fel a figyelmet Barcza.
Volt arra több példa idehaza is, hogy egy kamatcsökkentési ciklus végén a piac nemhogy a lassításra fogadott, hanem túlzott kamatvágásba hajszolta bele a központi bankot. Az ilyen esetekben a csökkentés után fél-egy évvel vissza kellett emelni, mert kiderült, megalapozatlan volt a piac várakozását követő kamatvágás. Jegybanki nyilatkozatok alapján látható, hogy az MNB-ben is tisztában vannak ezzel a jelenséggel, és a piac mintha korrigálná korábbi "elképzelését" a kamatszint aljáról.

A hangulat fokozódik

A harmadik, de már külső tényező a világ pénzpiacain az elmúlt hetekben bekövetkezett hangulatromlás, a kockázatéhség csillapodása, ami a dollár erősödésében csapódik le. Az elmúlt bő fél év tőkepiaci szárnyalását az fűtötte, hogy a gyakorlatilag nullaszázalékos amerikai alapkamat miatt dollárban vettek fel hiteleket a befektetők, a pénzt aztán kínai, feltörekvő piaci eszközökbe fektették. A piac azonban most érzékeli, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kezdi leállítani a pénzmennyiségi ösztönző lépéseit, amitől megdrágul a fenti pozíciók finanszírozása.

Ez a "lassú halál" esete. A likviditás lassan szárad ki, sokáig, hónapokig eltarthat a korrekció, és nehéz megjósolni pontosan, meddig tart, és mekkora lesz a korrekció. Káros hatását ugyanakkor ez a bizonytalanság is okozza.

A negyedik, szintén nemzetközi tényező a görög és a dubaji felfordulás, amelyek bizonytalanságot hoztak a világ pénz- és tőkepiacaira, és ezt a forint is megszenvedte, megszenvedi. Görögországot a minap két hitelminősítő is leminősítette a nagy államadósság és a súlyos költségvetési gondok miatt. A piac értékítélete szerint most már nagyobb a görög államcsőd esélye, mint a magyaré, sőt felröppentek olyan találgatások is, hogy a súlyos államháztartási gondok miatt Görögországnak ki kellene lépni az eurózónából. Dubaj pedig pár hete belengette, nem biztos, hogy a felvett hitelek aktuális törlesztő részletét fizetni tudja. Azóta már megállapodtak a kimentésről, de a piac óvatosabbá vált.

Amerikára figyelünk, magunkra figyeljünk

Barcza úgy véli, hogy a következő hónapokban inkább egy ciklikus mozgás várható, és ez a ciklus a Fed kamatdöntő üléseihez igazodik: előtte pár hétig gyengülés, utána kis megnyugvás vár a fejlődő piaci devizákra. A trend azonban már a belső fejleményektől függ. Ha nem lesz olyan nagy baj a költségvetéssel, az inflációs veszély nem nagy, a jegybanki kamatcsökkentés nem szalad előre, akkor a tendenciájában egy enyhe forinterősödés is kisülhet a végére.
De ha a választások idején a költségvetés körüli a kétkedő hangok lesznek erősebbek, akkor a kissé gyengülő forintra van nagyobb esély. Barcza szakértő szerint az elmúlt hónapokban megszokotthoz képest tágabb sávban, 270 és 285 forint között járhat az euró.

Óvatosabb lesz a jegybank

Hasonló intervallumot valószínűsít egy másik elemző is. Hosszú távon nem kell érdemi forintgyengülésre számítani, az árfolyam várhatóan 270-285-ös sávban fog mozogni, ami nemzetgazdasági szempontból elfogadható, pénzügyi stabilitási szempontból ugyanis nem kívánatos a gyengébb árfolyam a sok devizahitel miatt, míg az erősebb versenyképességi szempontból nem kedvező, mondta kérdésünkre Tardos Gergely.

Az OTP Elemzési Központjának vezetője szerint a monetáris tanács decemberi ülésén nagy valószínűséggel újabb ötven bázispontos csökkentés lesz, így az alapkamat hatszázalékos szinten zárhatja az évet, ugyanakkor nem zárható ki, hogy a jegybank óvatosabb lesz, és huszonöt bázispontra lassítja a kamatcsökkentés ütemét. 2010 első negyedévében még folytatódhat a kamatcsökkentés, de már csak két, egyenként huszonöt bázispontos kamatvágásra lehet számítani az elemző szerint, így az alapkamat öt és fél százalékig csökkenhet.