Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Oszkó a vagyonadóról: a rendszer működőképes

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Magyarország számos területen kényszerpályán halad - válaszolta a portfolio.hu online interjújának egyik kérdésére Oszkó Péter, aki úgy véli: a következő kormánynak ugyanakkor előnye lesz a jelenlegivel szemben. A tárcavezető őszinte véleményét is megosztotta olvasóinkkal, miszerint \"az állami vállalatok adósságkonszolidációjára semmit nem kellene költeni\". A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a vagyonadó esetleges eltörlése \"50 milliárdos lukat ütne az idei évi költségvetésen\".

A pénzügyminiszterhez a vagyonadózással kapcsolatos első kérdés az volt, hogy az APEH számológépe figyelembe veszi-e az elmúlt időszak gazdasági válsága miatt bekövetkezett általános ingatlanár-csökkenést.

A miniszter válaszában kiemelte, hogy az adóhatóság az elmúlt két évre visszamenőleg mintegy 800 ezer illetékkiszabást is felhasznált a számológép elkészítéséhez. Ennek köszönhetően a kalkulátor figyelembe veszi, hogy az ingatlan az ország mely területén helyezkedik el, és az ingatlan méretéhez is kapcsol egy korrekciós tényezőt. Ezeken kívül számol az adózók által megadott korrekciós tényezőkkel is, valamint a válságra tekintettel egy általános százalékos értékkel csökkenti a becsült árakat.

A vagyonadó-fizetési kötelezettség 30 millió forintos adóalaphatárának igazságosságát firtató kérdésre, a miniszter kifejtette, hogy Magyarországon a legtöbb lakóingatlan korábban is adóköteles volt. Első körben az önkormányzatok adóztatják meg a lakóingatlanokat, ezek a helyi adók a vagyonadóból levonhatóak lesznek.

A miniszter hozzátette nem általánosan vagyonadó-mentesek 30 millió forintig a lakóingatlanok. A törvény csupán azoknak a lakásoknak biztosít mentességet, amelyekben a tulajdonos életvitelszerűen lakik, és még további egy ingatlannak 15 millió forintos forgalmi értékhatárig. A teljes adórendszer összességében progresszíven emelkedő adóztatást biztosít - válaszolta Oszkó Péter.

Vannak könnyítések


Egyik olvasó kérdésében igazságtalannak nevezte a vagyonadó által a nagycsaládosokra rótt többletterheket. Válaszában a miniszter hangsúlyozta, hogy a törvénybe beépítettek egy, a nagycsaládosok helyzetén könnyítő adókedvezmény is, ami a harmadik gyermektől kezdve gyermekenként 15 százalékos adókedvezményt biztosít.

A kérdésre, hogy azok számára, akik nem tudják fizetni a vagyonadót, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a teher enyhítésére, a miniszter kifejtette, hogy az általános szabályok szerint az adóhatósághoz intézett kérelemre lehetőség van az adó részletfizetésére (szélsőséges esetben akár az adó elengedésére is). Maga a vagyonadó törvény pedig külön kérelemre a nyugdíjasoknak, álláskeresőknek, és - örökölt lakás után - kiskorúaknak az adófelfüggesztés lehetőségét kínálja.

Több kifogás érkezett azzal kapcsolatban, hogy a lakóingatlanokra kivetett vagyonadó alapja nem csökkenthető az ingatlant terhelő hitelekkel. Oszkó Péter ezeknél a kérdéseknél azt válaszolta, hogy egyrészt azért nem alkották meg úgy a törvényt, hogy az adóalapot csökkenteni lehessen a lakóingatlant terhelő jelzáloghitellel, mert félő volt, hogy a vagyonadó fizetésére kötelezettek egy jelentős része az adóalap eltüntetése érdekében fordult volna a bankokhoz, ami tovább növelte volna az ingatlanokra felvett hitelek számát és nagyságát. A miniszter továbbá hangsúlyozta, hogy a 2010-es személyi jövedelemadó-csökkentés kiegyensúlyozza a vagyonadó által generált többletterhet azoknál az adózóknál, akik korábban legális jövedelmükből képesek voltak nagy összegű jelzáloghitelt is törleszteni. Egy feltett kérdésére Oszkó Péter azt válaszolta, szinte lehetetlennek tartja, hogy a választások után hivatalba lépő új kormánynak elég ideje legyen május 20-a előtt bármilyen jogot alkotni vagy eltörölni - így a vagyonadóról szóló törvény is hatályban marad, ha átmegy az alkotmányossági szűrőn.

A miniszter elmondta, hogy a törvény utólagos eltörlése nagyjából 50 milliárd forinttal csökkentené az idei költségvetési bevételeket, amit - Oszkó személyes véleménye szerint - "számos célra és módon értelmesebben is el lehetne költeni".

Az elmúlt időszakban a minisztérium célja az volt, hogy kijavítsa az ország versenyképességi hátrányát okozó - többek közt az adórendszerben megmutatkozó - hibáit. Ennek érdekében szükség volt a túladóztatott munkából származó jövedelmek terheinek csökkentésére. A személyi jövedelemadó és a járulékok csökkentésére azonban először meg kellett találni a fedezetet, részben erre szolgál a vagyonadó bevezetése - a miniszter.

A másik ok, amiért mindenképpen be akarták fejezni 2010-re a vagyonadóval kapcsolatos munkát a minisztériumnál, hogy a választások után már szakmai érveket ne lehessen felhozni a törvénnyel és az adónemmel szemben, annak megtartása vagy eltörlése pusztán politikai akarat kérdése legyen - tette hozzá.

Kényszerpálya

Egyéb kérdésekre válaszolva Oszkó Péter kifejtette: Magyarország számos területen kényszerpályán halad. Biztos, hogy a pénzügyi és gazdasági környezet ugyanazt a takarékosságot fogja szükségessé tenni az új kormánytól, amit megkezdtünk. Ha valamely kormány erről a pályáról letér, az komoly károkat tud okozni az országnak, s így előbb utóbb saját magának - emelte ki Oszkó Péter, aki szerint a következő kormánynak előnye lesz a jelenlegivel szemben, mivel csak tartania kell a szigort és a négy éves ciklusa alatt komoly bizalmat tud teremteni.

A kormány költségvetés elfogadása utáni lemondására vonatkozó kérdésre a pénzügyminiszter azt írta, hogy az nem lett volna szerencsés lépés. Az előrehozott választásokig ugyanis ügyvezető kormányként működtek volna, ami sokkal bizonytalanabb helyzetet teremt megítélése szerint. Egy ilyen lépésnek csak elbizonytalanító, károkat okozó hatásai lettek volna, miközben továbbra is fontos, hogy a pénzügyi fegyelmet, a működési kontrollt egészen a választásokig fenntartsuk - húzta alá Oszkó Péter, aki szerint a szilveszteri szájharmonikázás is azt támasztja alá: ugyanolyan hétköznapi ember, mint bárki más

A pénzügyminiszter - aki az online interjú során többször is hangsúlyozta, hogy a miniszteri feladatot egy évre vállalta - nagy eredménynek tartja, hogy április óta jelentősen sikerült csökkenteni az ország-kockázatot: "február végén, március elején a speciális ország-kockázati mutató, a CDS 630 bázispont körül alakult. Mostanság ez 200 bázispont közelében van". Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a világgazdasági válság előtti periódusban 100 bázispont alatt volt a mutató, ezért van még mit tenni az ország-kockázat javítása érdekében.

Az állami vállalatok adósságára és veszteségére vonatkozó kérdésre a pénzügyminiszter úgy válaszolt, hogy az első feladat a vállalatok működésének fenntarthatóvá tétele és külső finanszírozási igényük radikális leszorítása. Enélkül ugyanis az adósságkonszolidáció kizárólag politikai célokat szolgálna.

Egy egyszeri adósságkonszolidáció nem befolyásolná a költségvetésnek azt a most megteremtett esélyét, hogy tartósan javuló pozitív elsődleges egyenleggel és csökkenő hiánnyal elérje az államadósság és az ország kiszolgáltatottságának folyamatos csökkenését - magyarázta a pénzügyi tárca vezetője, aki őszinte véleményét is megosztotta olvasóinkkal. Ezek szerint a 2010-es költségvetésből az állami vállalatok adósságkonszolidációjára semmit nem kellene költeni.