Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

86 millió forintos lelépési pénz az MFB volt vezérigazgatójának

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Csaknem kilencvenmillió forint \"lelépési\" pénzt kapott Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. korábbi vezérigazgatója tavaly év közepi távozásakor, holott az akkor már nyugdíjas korú Czirják maga kezdeményezte az amúgy határozott idejű, 2012-ig szóló szerződésének felbontását - tudta meg az Index.

2009. június 15-én Czirják Sándor vezérigazgató nyugdíjba vonult - közölte még tavaly a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (Az MFB-nek két vezérigazgatója volt addig, azóta pedig csak egy, Erős János, mivel Czirják távozásával a megüresedő helyet nem töltötték be.) Czirják tavaly a kérdéses időpontban már 64 éves volt, vagyis felette volt a 62 éves nyugdíjkorhatárnak.

86 millió forint ütötte a markát, pedig ő lépett le

Azt a tulajdonos Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) elismerte az Index megkeresésére, hogy Czirják kezdeményezte a határozott időre, 2012-ig szóló munkaviszonya megszüntetését. Nyugdíjazással azonban nem szüntethető meg a határozott idejű munkaviszony - közölte a tárca -, ezért közös megegyezéssel bontották fel Czirják szerződését.

Az Index információja szerint 86 millió forint ütötte Czirják markát a távozásakor. Az értesülést sem a minisztérium, sem az MFB nem kommentálta. Azt közölték, hogy a munka törvénykönyve alapján "a munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet."

Maga az érintett azzal hárította el az összegre vonatkozó kérdés megválaszolását, hogy távozásakor az addigi munkáltatója (pontosabban a miniszter) és közte köttetett egy szerződés, amelynek értelmében egy évig nem nyilatkozhat a távozásának körülményeiről.

Az információkkal azonban egybevág a tárca részéről adott tájékoztatás azon része, amely felsorolja, hogy milyen dolgok miatt és milyen szabályzatok alapján kapott a szerződésnek és a munka törvénykönyvének megfelelő pénzt a volt vezérigazgató. A júliusi félhavi bér mellett a ki nem vett, időarányos szabadság megváltását, a 2009. évi időarányos prémiumot és a munkaszerződés szerinti egyéves jövedelmét kapta meg Czirják.

Az MFB tisztségviselőinek és felsővezetőinek kereseti adatai szerint egy vezérigazgató éves jövedelme több részből (alapbérből, tiszteletdíjból, cafetériakeretből, garantált juttatásból) áll össze. Czirják éves jövedelme 54 millió forint körül alakulhatott. Ehhez jött még az időarányos prémium (az éves prémium az éves jövedelem 80 százaléka, ennek hajszál híján a felét, több mint húszmillió forintot kaphatott a volt vezérigazgató), a ki nem vett szabadság is jó pár millió forintot hozhatott a konyhára, mindemellett már eltörpült a júliusi félhavi bér.

A munkajogunk liberális e tekintetben

Ha a munka törvénykönyvének megfelel egy munkajogi ügylet, és az más, például az állami vezetőket érintő jogszabállyal sem ütközik, akkor a felek gyakorlatilag bármiben megállapodhatnak egy munkaszerződésben. A határ a csillagos ég, a munkajog ilyen értelemben elég liberális, mondta általánosságban Iványi Judit, az ELTE munkajogi és szociális jogi tanszékének adjunktusa, aki a volt vezérigazgató ügyét az információk, a munkaszerződés pontos ismeretének hiányában nem kommentálta.

Hozzá hasonlóan vélekedik Csonka Ernő munkajogász is, aki szerint a munka törvénykönyve elég sokat enged meg a lelépéskor kifizethető, kifizetendő jövedelem ügyében. Egy közpénzekből gazdálkodó intézménynél más szempontoknak, elveknek is meg kell felelni (az MFB a gazdasági tárca 100 százalékos tulajdonában van, és bár nem kap költségvetési támogatást, ha baj van, a bank számíthat egyfajta kezesként a tulajdonos állam segítségére - a szerk.). Ilyen például a jóhiszemű joggyakorlás elve, vagy az, hogy a szerződés ne ütközzön a jó erkölcsbe, illetve hogy az értékarányosság elve ne sérüljön, húzta alá Csonka Ernő. A munkajogász (aki szintén nem vállalkozott arra a konkrét eset pontos ismeret nélkül, hogy megítélje annak jogszerűségét vagy jogba ütköző voltát) szerint ennek a három elvnek az érvényesülését is vizsgálni kell, nemcsak a Munka Törvénykönyvének betartását, és ezek a tényezők is billenthetik a mérleget a jogszerű vagy a szerződés semmisségét eredményezve a jogsértő irányba.