Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Coface: A régiós átlagnál még mindig több a kockázatos cég a magyarok között

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Némi elmozdulás mutatkozik a kockázatos cégek arányában, de a régiós rangsorban legalább már nem mi vezetünk - derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb adataiból. Pozitív tendenciáról azonban az országigazgató szerint csak akkor beszélhetünk majd a magyar cégek esetében, ha a kockázatos vállalatok aránya legalább félévig nem haladja meg a jelenlegi 50 százalék körüli értéket, de még jobb lenne, ha egy-két százalékkal ez alatt maradna, és emellett sikerülne azt is elérni, hogy a fizetésképtelenségi eljárások száma is tovább csökkenjen, ezt pedig aligha remélhetjük - tette hozzá Dercze Zoltán.

A Coface Hungary közel 20 éve figyeli a hazai vállalkozásokat, és - mint az országigazgató aláhúzta - nagyságrendileg ötszázezer gazdasági társaság működik, melynek 65 százaléka nem éri el az évi 300 millió forintos éves forgalmat. A Coface adatai alapján ötezerre tehető azon vállalkozások száma, amelyek forgalma éves szinten eléri az egymilliárd forintos lélektani határt - hangsúlyozta Dercze Zoltán, hozzátéve, hogy sajnos ezek a számok évek óta változatlanok, amelynek eredményeként meglehetősen kicsi a középvállalati szegmens Magyarországon, pedig általában ez a gazdaság alapja.

A magyar gazdaság válságból való kilábalásához a kockázatkezelési és fizetésképtelenségi eljárások csökkenésén túl számunkra kompetitív előnyökkel rendelkező szektorokban beruházásokra és a gazdasági növekedés újraindulására lenne szükség. Addig is javítani kellene a fizetési morálon, megakadályozni, hogy két-három hétnél hosszabb ideje lejárt számlái legyenek a legtöbb cégnek.

Ebben az időszakban ugyanis a legmagasabb a fizetési hajlandóság, magyarán ekkor van a legtöbb esély a követelés sikeres behajtására. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek után eltűnnének a piacról azok a társaságok - amelyek például piaci erőfölényükkel élve - szándékosan visszatartják a számlák ellenértékét. Velük szemben továbbra is a külső követeléskezelő bevonása lehet az egyik leghatékonyabb módszer.

De hiába csökkenne tartósan a kockázatos cégek száma - teszi hozzá Dercze -, az nem jelentené feltétlenül azt, hogy több vállalkozás jutna banki forráshoz. Pedig a cégek februári kockázatossági mutatói némileg javuló képet mutatnak: annak ellenére, hogy az értékek Magyarországon továbbra is meghaladják a régiós átlagot, a közép-kelet-európai régióban már nem csak Románia, hanem Szlovákia is megelőzi Magyarországot.

Bár a jelenlegi helyzet még bizonytalan, mégis kedvezőbb a kép, mint egy évvel ezelőtt volt. Ám nagyon alacsony a biztosítottság a magyar piacon, amelyben nagy szerepe van annak is, hogy a hazai cégeket nem igazán foglalkoztatja ez a kérdéskör - hívja fel a figyelmet Dercze. Mindezt jól mutatja, hogy mindössze 550-600 magyar cégnek van hitelbiztosítása, és van másik 200-300 cég, amely külföldön köt biztosítást és határon átnyúló szolgáltatás keretében veszi igénybe azt.

Az alacsony biztosítottságban a Coface országigazgatója szerint nem elhanyagolható szerepe van a válságnak, mert emiatt a biztosítók konzervatívabbá váltak az elmúlt évben. Ugyanakkor az előző években sem növekedett úgy a piac, ahogy egy hasonló fejlettségű országban elvárható lenne, és ahogy a biztosítók akkor törekedtek rá. Dercze Zoltán szerint a jelenleginél legalább három/négyszer nagyobb piacra lenne szükség ahhoz, hogy tényleg portfolió szinten lehessen az állományokat kezelni.

A gyenge 2009-es eredmények csak egy hónap múlva jelennek majd meg a cégek mérlegében és a minősítésekben, ám előre borítékolni lehet, a válság rendesen rányomta a bélyegét nemcsak a kisebb, hanem a közepes vállalatok likviditására, csakúgy, mint azok banki finanszírozhatóságára is - mondta Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója.

Ugyanakkor azt is hozzátette a banki finanszírozás nemcsak annak a kérdése, hogy a cég mennyire számít kockázatos üzleti partnernek, vagyis mennyire hitelképes, hanem attól is függ, hogyan változott a bankok üzletpolitikája. A válságban ugyanis a pénzintézetek hitelkihelyezési stratégiája 180 fokos fordulatot vett: a korábbi hitelkínálat bővítése helyett a bankok sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek a betétet gyűjtésére - hívta fel a figyelmet Dercze, hozzátéve, hogy ezen a téren várhatóan a jövőben sem jelentős lesz változás.