Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Megéri milliókat költeni a panelekre?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ma egy átlagos magyar lakás 60 százalékkal több energiát használ fel, mint egy átlagos nyugat-európai. Az energiaárak emelkedésével egyre többen kezdenek el gondolkodni a lakásuk energiatakarékos felújításán, aminek megtérülése egyre rövidebb időt igényel. Nem mellékesen, a környezetbarát felújítások állami célokat is szolgálnak, így jelentős támogatásokkal igyekszik az állam a korszerűsítő beruházásokat támogatni.

A lakásfelújításokkal kapcsolatban a legfontosabb feladat hazánkban a korszerűtlen szigetelések és a fűtési rendszerek korszerűsítse, mivel ezek állapotának javítása vezetne a legnagyobb energia hatékonyság javuláshoz, de számos egyéb megoldás is kínálkozik, amelyek valamilyen módon az épületek energiafogyasztását csökkentik.

Ilyen lehet a napenergia használata vízmelegítésre és áramtermelésére, nyílászárók és falak szigetelése, lodzsák, teraszok beépítése, fűtés korszerűsítése például kondenzációs, vagy pellettüzelésű kazánnal, hőszivattyúk beszerzése és még számos más lehetőség - írja a penzcentrum.hu.

A különböző típusú átalakítások megtérülési ideje jelentősen eltérhet egymástól, de felújítandó lakások állapotától függően nagy eltérés adódhat abban az esetben is, ha ugyanabba a felújításba fogunk két különböző lakásban.

Az átalakítás például hamarabb megtérül, ha a ház rosszabb állapotban van, a falak vékonyabbak, a szigetelések már nem megfelelőek, a fűtési rendszer elavult. Fordítva viszont, egy energia megtakarító beruházás megtérülése hosszabb időt jelenthet, ha a ház korszerűbb és más energia-hatékony eszközt is használnak már. A megtérülési időt befolyásolja még, hogy gáz-, vagy villanyfűtést használnak, illetve az állami támogatás mértéke is.

Az Energia Klub adatai szerint, a háztartások energiafelhasználásának nagyjából háromnegyedét a fűtés teszi ki. Emiatt komoly eredményt lehet elérni a hőszigetelés és a fűtési rendszer hatékonyságának javításával. Az Energia Klub becslése alapján egy jól kivitelezett, tartós szigetelés évi 15-20 százalék körüli fűtési energia-megtakarítást eredményez. Bár a szigetelés megtérülési idejét nehéz megbecsülni, hiszen a már említett adottságok nagyban befolyásolhatják.

A legfontosabb a tető hőszigetelése, mivel a meleg levegő felfelé szökik ki a legkönnyebben, ennek ára nagyjából 2500-3000 forint négyzetméterenként, hasonlóan a falak szigeteléséhez, mindezek megtérülése egyes számítások szerint 2-4 év.

A napkollektor is egyre népszerűbb megoldás, ára azonban még mindig viszonylag magas. Egy négytagú családnak nagyjából 1-1,5 millió forint szükséges egy 300 literes tartály és a megfelelő méretű kollektor beszereléséhez. Önmagában a napkollektor nem képes az általunk is használt hőfokra melegíteni a vizet, de a vízmelegítésre fordított energia 50-60 százalékát megspórolhatjuk vele. Szakértők számítása szerint a kollektor bevezetésével hangsúlyozottan a jelenlegi energiaárak alapján a megtérülés villanybojler esetén 5 év körül, míg gáz esetében 13,5 év körül alakulhat, ami természetesen az energiaárak emelkedésével rövidülhet.

A kondenzációs kazán egy szintén népszerű eszköz, azzal tud nagyobb hatékonyságot elérni a hagyományos gázkazánokhoz képest, hogy nem hagyja elveszni a füstgázban lévő gőz kondenzációs hőjét, ezáltal a hagyományos gázkazánok teljesítményét jelentősen felülmúlja. Egy energiatakarékos termékeket gyártó vállalat elemzése szerint a kondenzációs kazán megtérülése nagyjából 3-5 év, feltéve, ha egyébként is új kazán beszerzése lenne szükséges a felújításhoz. A hagyományos gázkazán 150-200 ezres árával szemben ugyanis egy kondenzációs kazán ára nagyjából 250-350 ezer forint. Az árkülönbözetet pedig a nagyobb hatékonyságú kazánnal 3-5 év alatt lehet megspórolni.

Még nagyobb haszon a paneloknál


A 4 milliósra becsült hazai lakásállományból mintegy 780 ezer a házgyári technológiával épült otthon, amelyek nagy részét a 60-as és a 80-as évek között "iparosított technológiával" építették, ezekben a panelekben él a magyar lakosság egyötöde.

A panelek pazarló fűtése miatt az éves áram-felhasználás 5 százalékával egyenértékű energia veszik el, aminek előállítása egymillió tonna széndioxid-szennyezéssel is jár. Emiatt a panelok felújítása jelentős energia megtakarításához vezetne, ami költségcsökkenést jelentene a lakóknak, de jót tenne a környezetnek is.

Egy panelház lakói a felújítás révén a ház energiaköltségeinek akár 40-50 százalékát is megtakaríthatják, ami lakásonként akár havi 10-15 ezer forint csökkenést is eredményezhet a rezsiből. Erre jó példa az óbudai Faluház. A 10 emeletes, több mint 3000 embernek otthont adó ház felújítása 1,2 milliárd forintba került. Ebből a lakók 320 millió forintot, vagyis a teljes összeg 27 százalékát fizették, a többit az állam, illetve EU-s támogatással az Önkormányzat állta. A látványos festés mellett az épület új hőszigetelést, napkollektorokat és nyílászárókat kapott, amelyektől azt várják, hogy az energiaköltségek közel a felére esnek majd vissza.

1000 milliárd forintból az összes panelt energiatakarékossá lehetne alakítani, ami a hőszigetelést, nyílászárók cseréjét, és a fűtés korszerűsítését jelentené - állítja Ertsey Attila, építész. Ehhez lakásonként 2,2-2,5 millió forint kéne számításai szerint, eközben az óbudai faluház esetén egy lakásra csak 1,3 millió forint jutott. A felújításba fogó családoknak nem kell megijedniük a több mint egymilliós beruházás láttán, mivel a bankok erre külön konstrukciókat dolgoztak ki, melyekkel optimális esetben az energia-megtakarításból származó haszon kisebb lesz a banki fizetési részleteknél.

Állami támogatás

Az állami támogatásnak fontos szerepe van az energiafelhasználás hatékonyságát javító beruházások esetében, hiszen a viszonylag drága beruházások állami segítség nélkül hosszú idő alatt térülnének csak meg a lakók számára. A klímavédelmi beruházások az állam számára is fontosak, hiszen egyrészt primer energia-megtakarítást eredményeznek, másrészt a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkenését okozzák, mivel az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják a teljes hazai széndioxid-kibocsátás 30 százalékát.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogramjában a hagyományos technológiával épült lakások, társasházak felújítására, illetve energia-hatékony új otthonok építésére lehet pályázni. Az alaptámogatás mértéke 30 százalék, de az úgynevezett KlímaBónusz támogatással együtt akár már a beruházás 60 százalékához is hozzá lehet jutni támogatásként. Emellett van még lehetőség a Főtávnál az ún. ÖkoPlusz program keretében lakásonként legfeljebb 77 ezer forintos támogatásra pályázni, mellyel a távfűtött épületek fűtésrendszerét lehet korszerűsíteni.

Bár a panel program 2009 végén lejárt, feltételezhető, hogy valamilyen program a jövőben is lesz. A választáson győztes párt programja ugyanis évente a lakásállomány 10 százalékának felújításáról is szól, melyet az országos energiahatékonysági program keretében hajtanának végre. A nagy ratörő tervek pedig jelentős állami támogatási keret felállítását sejtetik.