Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mi mindenért fizet még az áramszámla kiegyenlítésekor?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A legtöbben talán azt gondolnák, hogy az áramszámlájuk kiegyenlítésekor csupán az elfogyasztott villamos energiáért fizetnek, azonban a valóság ennél sokkal bonyolultabb, mi több, látni fogjuk, hogy magának az elektromos áramnak az ára még a felét sem teszi ki az egy kilowattóra fogyasztás után felszámolt összegnek.

Július elsejétől az ország teljes területén csökkentek a lakossági áramárak, köszönhetően annak, hogy a korábban bejelentett moratórium az árcsökkentést nem fogta meg - bár ez nem okozott nagy meglepetést. Természetesen egyik egyetemes szolgáltató sem felejtette el értesíteni fogyasztóit az örömhírről, mi több az egyik szolgáltató még kísérőlevélben kisebb összeállítást is készített fogyasztói részére, amelyben az egyes árelemek magyarázata mellett jól láthatóan bemutatja a júliusban bekövetkezett tarifacsökkenést.

Alapvetően három részre érdemes osztani az áramért fizetett különböző díjtételeket, ezek a termékár, a rendszerhasználati díjak (szállítás) és egyéb, adó jellegű tételek - olvasható a Pénzcentrum.hu cikkében.

A termékárban, ahogy arra a név is utal, magát a villamos energiát fizetjük meg. Ebben van benne tehát az egyes szolgáltatók által a termelőktől (kereskedőktől) megvásárolt villamos energia, valamint az úgy nevezet KÁT-os körből megtermelt áram. Ez utóbbi a megújuló energiákra és kapcsoltan, tehát ugyanazon forrásból hőt és áramot is termelő egységekre vonatkozik, amelyek politikai megfontolásból támogatásban részesülnek, vagyis az általuk termelt áramért magasabb árat kell fizetni a fogyasztóknak.

Az év közbeni árváltozások részben ennek tudható be, ugyanis a szolgáltatók nehezen tudnak előre kalkulálni az ilyen formában megtermelt, és számukra kötelezően átveendő árammal. Az egyetemes szolgáltatásban ugyanis fix, pontosabban fogalmazva maximált árréssel kell az energiacégekének dolgozniuk, amely éves szinten átlagban nem lehet magasabb, mint 1,98 forint kilowattóránként. Amennyiben az utólagos számítások azt igazolják, hogy egy egyetemes szolgáltató ennél az árrésnél magasabbat realizált, akkor a különbözetet kamatostul meg kell térítenie a fogyasztók részére. (Ebből korábban már volt probléma, amikor a kormányzat egy ízben másképp rendelkezett erről az összegről).

Ennek kiszámítása korántsem egyszerű feladat, hiszen a szolgáltatók nem tudják előre pontosan, hogy mennyi drágább, KÁT-os áramot kell majd "belekeverniük" a portfóliójukba, valamint a jövőbeni fogyasztásról sem lehetnek biztos ismereteik, ami szintén fontos tényező. A negyedéves tarifaváltozások pontosan azokra finomhangolásokra voltak alkalmasak a moratórium előtt, amelyek az éves, 1,98 Ft/kWh-ás árrés elérését segítették.

Ennél az elemnél még fontos kihangsúlyozni, hogy nem "egyszerű" profitról van szó, mert az egyetemes szolgáltatóknak ebből az árrésből kell fedezniük például az ügyfélszolgálatok üzemeltetésének és a számlázás költségeit is, vagyis profit csak e költségelemek levonása után realizálódik. Az árrés egyébként jelen körülmények között a teljes bruttó ár 4%-át teszi ki.

A következő sarkalatos pont az áramszolgáltatás tekintetében a szállítás, valamint a villamos hálózatok zavartalan működésének biztosítása, összefoglaló néven: "Rendszerhasználati díjak". E díjelemen keresztül fizetjük meg az országos átviteli hálózaton, valamint a regionális elosztási hálózaton történő szállítást, a villamos energia rendszer stabilitásának biztosításához szükséges eszközök finanszírozását (rendszer kiegyensúlyozása, karbantartás, fejlesztés, stb). A rendszerhasználat díjak a végösszeg közel egyharmadáért felelnek.

Mindezekre rakódik a hazánkban igencsak magas, 25 százalékos általános forgalmi adó, ami a végösszeg egyötödét teszi ki.

Végezetül következnek az egyéb pénzeszközök, amelyek dedikált célokra gyűjtenek forrást. Jelenleg két ilyen cél van, az egyik a Vértesi Erőmű életben tartását elősegítő "szénfillér", a másik pedig az iparági nyugdíjasok támogatását szolgáló alap. Az előbbi várhatóan 2010-végén megszűnik, de jelen pillanatban az említett két elem együttvéve még 0,32 forintot jelent kilowattóránként, amely után azonban nem kell áfát fizetni.

Az, hogy a moratórium érvényben tartása alatt milyen új feltételekben egyezhetnek meg a felek (kormányzat és a szolgáltatók), jelenleg még homályos, az iparág általános vélekedése szerint az utóbbi időben alkalmazott rendszer nem működi rosszul, bár ennek ellenére régiós összehasonlításban mégis magasabbak a hazai tarifák.