Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

MNB: nőtt a kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A második negyedévben a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 58 milliárd forinttal nőtt tranzakcióból és 288 milliárd forinttal átértékelődésből eredően - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn kiadott legfrissebb adataiból.

A tranzakció 70 százaléka a kincstárjegyeknél következett be. Eltérő volt az átértékelődés hatása a forintban illetve a devizában denominált papírok esetén: míg a forintban denominált értékpapíroknál az átértékelődés 240 milliárd forinttal csökkentette az állományt, addig a devizában kibocsátott papíroknál - elsősorban a gyengülő forint miatt - 535 milliárddal növelte azt.

Legnagyobb nettó vevőként az egyéb monetáris intézmények - 267 milliárd forint - léptek fel, a legjelentősebb nettó eladók pedig a külföldi befektető - 256 milliárd forint - voltak.

Az államkötvények forintban denominált állománya átértékelődésből eredően 240 milliárd forinttal csökkent a második negyedévben, míg tranzakcióból eredően 25 milliárddal nőtt, összességében pedig - az egyéb volumenváltozást is beleszámítva - 259 milliárd forinttal csökkent az előző negyedévhez képest.

A deviza államkötvények állománya idén április-júniusban tranzakcióból eredően 9 milliárd forinttal csökkent, míg átértékelődés miatt 535 milliárd forinttal nőtt. Az előző év azonos időszakában a devizában denominált államkötvények állománya 670,5 milliárd forinttal csökkent az előző negyedévhez képest.

Összességében a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értéken számított állománya 2010 második negyedévének végén 15.499 milliárd forint volt. A forint államkötvények állománya 8.412 milliárd, a devizában kibocsátott állomány 5.179 milliárd, a kincstárjegyek állománya 1.908 milliárd forintot tett ki. Az államkötvények és kincstárjegyek együttes állományából a külföldieknél 7.053 milliárd, az egyéb
monetáris intézményeknél 3.639 milliárd, a biztosítóknál, nyugdíjpénztáraknál 2.985 milliárd forint értékű állomány volt.

Tavaly a második negyedév végén a forint államkötvények állománya 7.697 milliárd forint, a devizában denomináltaké pedig 4.050 milliárd forint volt.

Az MNB-kötvények állománya a negyedév végén 3.675 milliárd forint volt, amiből a 2 hetes forint kötvények állománya 3.569 milliárd forintot tett ki. Az állomány a negyedév során tranzakcióból eredően 574 milliárd forinttal csökkent, míg az átértékelődés 20 milliárd forintos állománynövekedést
okozott.

A rezidensek által kibocsátott egyéb kötvények piaci értéken számított állománya a második negyedév végére 3.392 milliárd forintot ért el. Ebből a külföldieknél 1.771 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 916 milliárd, a háztartásoknál 631 milliárd, az egyéb belföldi szektoroknál pedig 73 milliárd forint értékű állomány volt. A negyedév során az egyéb kötvények állománya 258 milliárd forinttal nőtt tranzakcióból - hitelintézeti nettó kötvénykibocsátás és kamathalmozódás - és 123 milliárd forinttal átértékelődésből eredően.

A jelzáloglevelek állománya piaci értéken a tárgyidőszak végén 2.003 milliárd forintot tett ki, a negyedév során az állomány 11 milliárd forinttal nőtt tranzakcióból, és 12 milliárd forinttal csökkent átértékelődésből eredően.

A tőzsdei részvények kapitalizációja 2010 második negyedévének végén 5.588 milliárd forintot tett ki. A teljes állományból a külföldieknél 4.063 milliárd, a nem pénzügyi vállalatoknál 528 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 453 milliárd, a háztartásoknál 337 milliárd, az államháztartásnál 207 milliárd forint értékű állomány volt. A vizsgált időszakban tőzsdei be- vagy kivezetés nem történt. A negyedév során a tőzsdei részvények állománya 920 milliárd forinttal csökkent átértékelődésből és mintegy 2 milliárd forinttal nőtt tranzakcióból eredően.

Ebben a negyedévben a nem rezidensek nettó eladók voltak, 104 milliárd forint értékben), míg a belföldi szektorok többsége nettó vevőként szerepelt. Legnagyobb vevők a háztartások illetve a nem pénzügyi vállalatok voltak, 87, valamint 11 milliárd forint értékben.