Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mentik a menthetőt: esnek a hitelkamatok!

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Augusztus közepétől nem lehet felvenni Magyarországon deviza alapú jelzáloghitelt, a bankok azonban a gyakorlatban már deviza alapú fogyasztási hitelt sem nagyon nyújtanak. Pedig most érné meg svájci frankban eladósodni.

A júliusi statisztikák tanúsága szerint kiveszőben a devizahitelezés annak ellenére, hogy valószínűleg most érné meg igazán frankban eladósodni: rekord gyenge a forint a frankkal szemben, és a frankhitelek kamata is alacsony.

A bankok nem csak devizahiteleik kamatait csökkentik: a forint alapú lakáshitelek átlagos hitelköltsége hosszú idő óta először csökkent 10, a fogyasztási hiteleké 20 százalék alá. Mindez nem a forrásköltségek csökkenését jelzi: a bankok így próbálják enyhíteni ügyfeleik terheit. Ez egyre inkább az ő érdekük is...

Bár lakossági devizahitelt már alig nyújtanak a bankok, a korábban nyújtott devizahitelek hosszú időkig velünk élnek, jelenleg is a bankok lakossági hitelportfoliójának mintegy 2/3-át adják. Körükben nagyobb a késedelmes hitelek aránya:

Közel 200 milliárd forinttal 8447 milliárd forintra csökkent júliusban a magyar lakosság hitelállománya - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden közzétett statisztikáiból. A csökkenésben szerepe volt a hónap folyamán erősödő forintnak is (a 217-ről 210 forintra gyengülő svájci frank miatt például csökkent a devizahitelek forintban számított összege), 13,4 milliárd forintos visszaesés viszont abból származott, hogy ennyivel nagyobb összegben törlesztették hiteleiket a háztartások, mint amennyi új hitelt felvettek. Devizában rekord nagyságú, 41,3 milliárd forint volt a devizahitel-törlesztés fölénye a devizahitel-felvétellel szemben, forintban viszont ezúttal is nettó hitelfelvevő volt a lakosság, több éve nem látott, 27,9 milliárd forint összegben.

Az alacsony lakossági hitelkereslet és a bankok alacsony hitelezési hajlandósága miatt nem meglepő módon továbbra is mélyrepülésben van a magyarországi jelzáloghitelezés. Júliusban 32 milliárd forint új jelzáloghitelt helyeztek ki a bankok, szemben az egy évvel korábbi, a forinthitel-támogatási rendszer megszűnése miatt csaknem éves csúcsot jelentő 55 milliárd forinttal. Jól mutatja azonban a hitelpiaci fagyottságát, hogy a jelenlegi 32 milliárddal szemben a 2008-as csúcsévben 150 milliárd forint feletti egyhavi kihelyezésre is volt példa.

A jelzáloghitelek devizanem szerinti összetételét vizsgálva nem tapasztalunk meglepetést: a júliusban kihelyezett állomány mindössze 7,9 százaléka volt devizában denominált. Ennek csak egyik oka, hogy június elején Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, megtiltják jelzálogjog bejegyzését a devizahitelekhez (a tiltás végül augusztus közepén lépett hatályba).

Kedvező feltételek


A bankpiaci folyamatok már ezt megelőzően is a devizahitelek visszaszorulásának kedveztek, gondoljunk csak a két lépcsőben életbe lépő, körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendeletre, mely nem csak a devizahitelek hitel-fedezeti mutatóját korlátozta (euróhitelek esetében 60, frankhiteleknél 45 százalék), de a forinthiteleknél szigorúbb banki hitelezési korlátok használatát is kötelezővé tette a devizahitelek esetében.

Júliusban 19,5 milliárd forint összegben vettek fel lakáshitelt a magyar családok, ami rendkívül alacsony szintet jelez. A forinthitelek azonban már 92 százalékát adták ennek az összegnek, erre 2004, a tömeges banki devizahitelezés elindulása óta nem volt példa. Az új forinthitelek abszolút szintje (17,7 milliárd forint) is magas az elmúlt öt esztendő havi adataihoz képest, ám elmarad a júniusban kihelyezett 19,9 milliárd forinttól.

A devizahitelek marginalizálódásával egyre kisebb a jelentősége, mekkora hitelköltség mellett képesek az ügyfelek új hitelt felvenni, a meglévő adósok szempontjából viszont ez nem elhanyagolható szempont. A bankok közül nem egy csökkentette a nyár folyamán egyes hiteleinek kamatait, ami az átlagos hitelköltségben is megmutatkozott: a forint alapú lakáshitelek átlagos hitelköltsége most először 10 százalék alá csökkent, miközben az euróhiteleké 7,54, a frankhiteleké 5,7 százalékra mérséklődött. Ha nyújtanának a bankok frankhitelt, most érné meg igazán frankhitelt felvenniük a háztartásoknak, hisz a frankhitelek kamata alacsony, a frank árfolyama pedig történelmi csúcson a forinttal szemben.

A frankban denominált fogyasztási kölcsönök eltűntek a piacról, és csaknem ez történt az euró alapúakkal is, hisz az 1,2 milliárd forintos kihelyezés már csaknem elhanyagolható.

Forintban 23,6 milliárdnyi fogyasztási hitelt vettek fel a magyar háztartások, ami elmarad ugyan a június csúcstól, de magas szintnek tekinthető az elmúlt években jellemzőhöz képest. Hitelköltségük rekord alacsony szintre, 20 százalék alá esett.

Július végén a magyar lakosság az MNB statisztikái szerint összesen 8447 milliárd forint nagyságú hitelállománnyal rendelkezett, ami a nettó hiteltörlesztés és az árfolyamhatások miatt elmarad a június végi értéktől. A hitelek 67,6 százaléka devizahitel, szemben az egy évvel korábbi 65,5 százalékkal. E két szám azt mutatja, hogy a forint egy év alatt bekövetkezett árfolyamgyengülése hátráltatja a devizahitel-állományok leépülését, miközben gyakorlatilag már nem helyeznek ki devizahitelt a magyar bankok.