Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Több százezer munkanélküli maradhat ellátás nélkül - mi lesz velük?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Magyarországon múlt hónapban 400 ezer fő részesült valamilyen munkanélküli ellátásban; ilyen nagyságrendű réteg lesz tehát az, amelyet komolyan érint majd a kormány terve, miszerint a munkanélküli ellátások három hónapra szűkülnek. A gazdaság jelen állapotából kiindulva a munkaerőpiac felvirágzására jövőre még nemigen számíthatunk, de sok esetben a foglalkoztathatóság is kérdéses, mivel a munkanélküliek harmadának nincs nyolc általánosnál magasabb végzettsége. Az pedig, hogy milyen mértékben tud támaszt nyújtani a közmunkaprogram, még attól is függ, a finanszírozásra sikerül-e bevonni a tervezett uniós forrásokat.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján a Széll Kálmán-terv részeként bejelentette, hogy a munkanélküli ellátások jövő évtől szűkülni fognak, a munkanélküli segély maximum 90 napig jár.

Hozzátett félmondata alapján viszont azt gondolhatjuk, hogy nemcsak az alapjáradék szűnik meg, de más, eddig létező támogatási formák is szűkülnek, a miniszter szerint ugyanis 90 napon túl az államtól támogatás tovább nem várható: "... A 90 nap lejárta után a munkanélküliek az államtól (tehát tőlünk, adófizetőktől - tette hozzá) további támogatásra már nem számíthatnak. Ezután mindenki a munkaerőpiacon vagy közmunka keretében találja meg a saját munkalehetőségét".

Pedig az álláskeresési járadékon túl, ami eddig maximum 270 napig járt, álláskeresési segély, végső megoldásként szociális segély is igényelhető volt. Az első kettő, teljes kihasználtság esetén maximum egy évig jelentett jövedelempótlást.

A regisztrált álláskeresők közül múlt hónapban 400 ezer fő volt ellátott, 250 ezren pedig nem részesültek juttatásban. Ha a segélyek szűkítése ilyen formában valósul meg, jövőre az arány drasztikusan meg fog változni, esetleg meg fog fordulni, több százezer ember maradhat ellátás nélkül.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat múlt havi jelentése szerint "álláskeresési járadékra 133,7 ezren, álláskeresési segélyre 73,2 ezren voltak jogosultak, és 193,8 ezren kaptak bérpótló juttatást (a rendelkezésre állási támogatásban és a rendszeres szociális segélyben részesülők számával együtt)".

Nem lehettek illúzióink, drasztikus az elvonás

A munkanélküli ellátás visszafogása nem volt egészen meglepő annak fényében, hogy már a Széll Kálmán-terv március eleji bejelentésekor a keretszámokból kiderült, a foglalkoztatás területén csaknem 200 milliárd forintot tervez spórolni az állam 2012-ben.

Ez pedig igen nagy összeg, ha csak a Munkaerőpiaci Alap keretszámaihoz viszonyítjuk is. A költségvetés ezen alrendszerének idénre előirányzott összes kiadása 337 milliárd forint, ezen belül a passzív kiadások részeként az álláskeresési támogatások 134,8 milliárd forintot tesznek ki.

A 2012-re tervezett 195 milliárdos megtakarítás persze nem csak ebből jönne ki, ide tartozik a táppénz összegének mérséklése, amivel kapcsolatban a napi táppénzmaximum felezése áprilistól meg is történt.

Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosa március közepén arról beszélt, nem indokolt hat hónapnál rövidebb időre szabni a munkanélküli segélyezést. Andor a közgazdasági Nobel-díjas Christopher Pissaridesre hivatkozott, aki szerint ideális esetben az ellátás rugalmas, vagyis válság idején hosszabb, fellendülés idején pedig rövidebb ideig támogatja az állam a munka nélkül maradtakat. Hat hónapot azonban feltétel nélkül biztosítani kell az állástalanoknak, hogy újra megtalálják a helyüket a piacon.

A munkaerőpiac tárt karokkal várja őket?


Amit eddig tudunk, hogy 2012. január 1-től a munkanélküli juttatások 90 napig járnak. Első hónapban az utolsó munkabér 90 százalék-a, második hónapban 80 százaléka, harmadik hónapban 70 százaléka jár majd. Tehát lesz egy kezdeti, bizonyos esetekben magasabb juttatás, de ez igen rövid ideig fog járni, és ettől a kormány azt reméli, az állástalanok jobban igyekeznek majd az elhelyezkedéssel. Ez azonban sok esetben nem csupán akarat kérdése, hanem az ezzel találkozó munkaerő keresleté is.

A munkaerőpiac viszont, úgy tűnik, egyelőre inkább pang. Nem épültek még vissza a válságban megszűnt munkahelyek sem, a havonta bejelentett új állások mindössze 30 százaléka piaci állás. A Foglalkoztatási Szolgálat által év elején készített felmérésben megkérdezett 6700 vállalkozás az év végéig 8500 fő felvételével, azaz átlagosan 1,6 százalékos létszámbővítéssel számol. Viszont mindössze 28 százalék az, amely tervez egyáltalán létszámbővítést. (A felmérésben mikrovállalkozások, kis- és közepes valamint nagyvállalkozások is részt vettek.)

Még ha a konjunktúra 2012-től jelentős élénkülésbe kezd, a vállalkozások először valószínűleg a növekedő termelékenységet használják ki, a létszámbővítés pedig még halasztják.

Az álláskeresők képzettség szerinti összetétele további akadályokat gördít a hosszútávon fenntartható foglalkoztatás-bővítés elé, az állomány majdnem fele ugyanis nem rendelkezik nyolc általánosnál magasabb végzettséggel. Pedig a fenntartható munkaerőpiac és gazdaság működéséhez fontos lenne, hogy a közmunkaprogram részt vevők előbb-utóbb valódi, piaci állásban tudjanak elhelyezkedni.

A kormány is tudja ezt, Nagy Anna kormányszóvivő elmondása szerint "a kormány 300 ezer új munkahelyet is ígért 2014-re, ehhez azonban képzésre is szükség van, de a felsőoktatási intézmények a munkaerőpiac elvárásait nem tudják kiszolgálni, márpedig ez a munkahelyteremtés első lépése, ezért át kell alakítani a felsőoktatási rendszert is".

Az álláskeresők összetételéből azonban úgy látszik, hogy a legfőbb gond nem a felsőoktatásban van, legalábbis viszonylag kevés a diplomás munkanélküli. Még ha él is a kiszorítási hatás (a felsőbb végzettségűek megfelelő munka híján az alsóbb végzettségűek munkáját "foglalják el"), a nyolc általánost (vagy azt sem) végzettek felé ez a hatás már igen csekély lehet.

A közmunka félmegoldás

A kormány többször elhangzott terve, hogy 2014-ig 300 ezer új, adózó munkahely jöjjön létre, a mostani bejelentés szerint 100-150 ezer jönne a közmunka területéről. Azt nem tudni, hogy ez az eddig létrehozotton felül vagy azzal együtt értendő; az Út a munkában program megszüntetése óta az új közfoglalkoztatási rendszer még nem indult el teljesen, a korábbinál kevesebb forrásból, csökkentett óraszámban foglalkoztatja a közmunkásokat.

A közmunka programokat következő években meghatározza az is, milyen mértékben sikerül finanszírozását uniós forrásokkal kiváltani, költségvetése az idei évre a Munkaerőpiaci Alapban 64 milliárd forintra tervezett. Ez ügyben az EU álláspontja sem ismert. Talán ezért is van az, hogy a közfoglalkoztatás új rendszerének teljes beindítása még nem történt meg.

Ráadásul egyelőre azt sem tudni, milyen megtakarításra számít a tárca attól, hogy az új közmunka programba bevonja a helyi vállalkozásokat, főleg ha azt vesszük, hogy a közmunkaprogram azért is hangsúlyos eleme a foglalkoztatási terveknek, mert a piaci munkaerő kereslet pang, a cégek többsége nem érzi magát abban az anyagi helyzetben, hogy létszámot bővítsen. Jelenleg háromszor annyi államilag támogatott állás jön létre, mint nem támogatott.

Nehéz értelmezni továbbá a kabinet azon reményeit, hogy a gazdaság fehéredésétől 50 ezer új állás jönne létre. Nagy Anna kormányszóvivőtől ez így hangzott: "a kormány fontos célnak tekinti a gazdaság kifehérítését is, amitől ötvenezer új munkahelyet vár".

A Kormány.hu-n olvasható szövegben pedig így áll: "a kormány számít a munkaerőpiac fehéredésére is, ahonnan 50 ezer munkavállaló visszatérését remélik". Az előbbiből arra gondolhatunk, hogy a kormány azt várja, hogy a gazdaság fehéredésével a legális gazdaságba 50 ezer foglalkoztatott tér meg a fekete- és szürkegazdaságból, vagyis a cégek kifehérítik tevékenységüket, bejelentik dolgozóikat a hatóság felé. (Ezzel a munkanélküliség nem feltétlenül csökken.) A másik verzió értelmezése viszont az is lehet, hogy 50 ezren térnek vissza aktív állományba, bár az nem biztos, hogy ők egyúttal foglalkoztatottak is lesznek.

A közmunka programok hatékonyságát meghatározza, mennyire tudnak átmeneti közfoglalkoztatottság után a piacon elhelyezkedni a résztvevők. Ezt illetően a tapasztalatok nem éppen pozitívak. Egy kutatás kimutatta, hogy a rehabilitációs helyekről ugyanúgy nem lép ki senki a nyílt munkaerőpiacra, ahogy a közmunka programokból sem. Olyan struktúra fenntartására költjük tehát a pénzt, amely újratermeli a támogatási igényt.

Méltányossági kérdéseket is felvethet az állami támogatások teljes megszűnésével kapcsolatban pedig az, ha például csökkent munka-alkalmasságú munkanélkülieknek nem tudnak megfelelő közmunkát ajánlani, akik így igen hamar ellátás és lehetőség nélkül is maradhatnak.