Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Matolcsy: Magyarország 2020 után csatlakozna az eurózónához

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Magyarország várhatóan 2020 után lép be az eurózónába - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a miniszterek panelbeszélgetésén hétfőn a budapesti Corvinus Egyetemen tartott "Európa válaszúton: stratégiák a versenyképesség és a növekedés erősítésére" című konferencia keretében.

Matolcsy György szerint meg kellene valósítani egy fiskális uniót, és csak utána lehetne kiépíteni a hatékony eurókötvény-piacot.

A jelenlegi gondok között említette, hogy Magyarország és még hat állam betartja a maastrichti előírás szerinti három százalék alatti államháztartási deficitet, de úgy tűnik, hogy más tagállamok más mércéket alkalmaznak, és más hiányt érvényesítenek.

A miniszter a konferencián mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Európának új növekedési tervre van szüksége, meg kell határozni Európa szerepét a globális versenyben, és azt, hogy az Európai Unió (EU) régiói mire alkalmasak ebben a folyamatban.

Európa jelenleg három nagy kihívás előtt áll: meg kell oldani az eurózóna válságát, választ kell adni az ezzel kapcsolatos politikai kihívásokra, a harmadik pedig az unió előtt álló növekedési kihívás - tette hozzá.

Utalt arra, hogy az EU vezetésének választ kell találnia arra, hogyan koncentrál az európai integráció a kreatív iparra, a kutatás-fejlesztés (k+f) szerepét erősíteni kell, valamint meg kell határozni azt is, hogy a közép-kelet-európai új tagállamok hogyan lehetnek az EU növekedési motorja.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a megoldást az jelenti, hogy növekedési és foglalkoztatási fordulatot hajtson végre az unió. Arról is szólt, hogy Magyarország támogatja a többsebességes Európai Unió gondolatát.

Matolcsy György az eurózóna problémáiról elmondta: bár az EU és az eurózóna nehézségekkel küzd, de ezek még mindig "boldog és békés idők" több korábbi időszakhoz, például a 20. század első feléhez képest, azonban "Európa a kísérlet közben van". Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi problémák abban gyökereznek, hogy az eurót a konjunktúrára szabták, a békeidőkre tervezték, nem pedig a válságra, ezért nincs mögötte egy fiskális unió, és egy válságkezelési mechanizmus, amelyek krízis idején segíthetnének.

Hozzáfűzte: a valutaunió hat legjobb befektetési minősítésű tagállama és a déli tagállamok között 20 százaléknál nagyobb fejlettségbeli különbség van. Éppen ezért nem lesz gyors a megoldás, talán egy évtizedig, 2020-ig is eltarthat a problémák kezelése - mondta.

A politikai kihívásokról a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy az egy állam nélküli közös valuta politikai menedzsmentet igényel, és bár van független európai központi bank, de a versenytársak mind élnek a mindenkori állam és jegybank közötti szoros koordináció eszközeivel, - utalt az Egyesült Államokra, illetve a távol-keleti hatalmakra -, és leszögezte: Európában ez nem annyira jellemző. Politikai akarat talán van, de képesség nincs egy fiskális unióra és egy közös európai kötvénypiac felépítésére - vélekedett Matolcsy György.

Az Európai Unió növekedési válságban van, ez van a pénzügyi válság mögött is. A miniszter szerint az eurózónán belül fiskális unióra, a közös gazdasági kormányzás csomagjának végrehajtására, az államadósságok csökkentésére, és a költségvetési deficitek 3 százalék alatt tartására van szükség a válság legyőzéséhez, de mindenképpen növekedési fordulatot kell végrehajtani.

Mint mondta, meg kell határozni egy újraiparosítási koncepciót is, oktatási forradalomra, duális szakképzési modellre, demográfiai fordulatra, valamint foglalkoztatási fordulatra van szükség. Hozzátette: semmilyen esély nincs a fenntartható egyensúlyra, a stabil pénzre akkor, ha az EU-ban nem érjük el az Egyesült Államok 70 százalék feletti foglalkoztatási rátáját.

Matolcsy György szerint meg kell határozni azt is, hogy milyen szerepet kapjanak a közép kelet-európai államok, a Baltikumtól Lengyelországon, Magyarországon át Romániáig, mivel a kelet-közép-európai államok lesznek a jövőben az unió fejlődésének motorjai.

Kifejtette: a politika, a pénzügy és a gazdaság összes elemével foglalkozó, arra megoldásokat kereső programra van szükség. Kulcskérdés a versenyképesség, a technológia, az új munkahelyek teremtése és a növekedés beindítása, ez segíthet a pénzügyi egyensúly megtartásában - összegezte Matolcsy György.

Schäuble: szabályok nélkül nem működik a piacgazdaság

Szabályok nélkül nem működik a piacgazdaság, megfelelő egyensúlyra van szükség a rend és a pénzpiaci szabadság között - mondta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter hétfőn Budapesten.

A szövetségi pénzügyminiszter az Antall József Tudásközpont kerekasztal-beszélgetésén elmondta: most ezt az egyensúlyt próbálják helyreállítani, de ez nem egyszerű feladat, mert sokszor olyan szakértőkre kell hagyatkozni, akiknek saját érdekeik is vannak.

Az Európai Unió intézményrendszerének esetleges változásával kapcsolatban a német pénzügyminiszter kijelentette: a cél az, hogy minden módosítást az unió 27 tagállamának szintjén fogadjanak el. Mind mondta, vannak olyan tagállamok, amelyek éllovasok a változások melletti elkötelezettségükben, de ezek az országok nem elzárkózni akarnak a többiektől, sokkal inkább utat kívánnak törni.